64 cikk rendezése:
1. cikk / 64 Jóváíró energiaszámlák könyvelése
Kérdés: 2025. évben folyamatosan kapok 2022. és 2023. évi jóváíró energiaszámlákat az áramszolgáltatótól. Betehetem a 2025. évi könyvelésbe, ha nem jelentős a hiba, vagy mindenképpen a társaságiadó-bevallást kell önellenőrizni az adott évre, évekre? Iparűzési adó tekintetében mi a teendő?
2. cikk / 64 Kiépített napelemes rendszer több funkcióval
Kérdés: Társaságunk egy igen nagy energiaigényű termelőtevékenységet végez. A közelmúltban vállalkozásunk egy jelentős összegű napelemes rendszert építtetett ki, és további napelemes rendszer kiépítését fontolgatja. A kiépített napelemes rendszer, amely egy gyárépület tetőszerkezetén kapott helyet, nemcsak az adott épületet látja el energiával, hanem más, az üzem területén lévő épületeket is, azaz az épületekben folyó termelő és egyéb, például irodai tevékenységet is szolgálja. A megtermelt és megvásárolt energia kb. 90-95%-a közvetlenül a termelés során kerül felhasználásra. A napelemes rendszer kiépítésére vonatkozó vállalkozói szerződésben az elvégzett munka részletezettsége megtalálható. Ez alapján a kiépített tetőszerkezet ára is meghatározott, amelynek aktiválása véleményünk szerint az egyéb építmények között kell, hogy megtörténjen. A műszaki berendezések, gépek, járművek közé aktiválandók egyben a napelemek, az inverterek és az egyéb szerelési anyagok. Az előzőekben bemutatott véleményünk helytálló, vagy tévesen gondoljuk az aktiválás folyamatát? Ennek óriási jelentősége van az egyedi értékelés elvének való megfelelésen túl, az adózásban alkalmazható kedvezmények vonatkozásában is. A kérdés azért merült fel, mert a megtermelt villamos energia felhasználása során tételesen nem tudjuk kimutatni, hogy mennyi volt a közvetlenül a termelés érdekében felhasznált energia.
3. cikk / 64 Forgatókönyv készítése magánszeméllyel
Kérdés: Cégünk egy olyan magánszeméllyel kíván szerződést kötni, akinek nincs adószáma. A tevékenység egy – a cég által megkívánt tartalommal – elkészített játékforgatókönyv lenne. A jogi területünk szerint csak vállalkozási szerződést köthetünk vele, hiszen eredménykötelezettség áll fenn. A következő kérdések megválaszolásában kérnénk segítséget. Szükséges-e, hogy adószáma legyen a magánszemélynek? Üzletszerűnek tekinthető-e ez a tevékenység? Ha szükséges adószám, adószámos magánszemély vagy egyéni vállalkozó kell, hogy legyen? Alkalmazható-e esetében az ekho?
4. cikk / 64 Energiahatékonysági megtakarítás könyvelése
Kérdés: Termelővállalatként energiahatékonysági beruházásokat hajtunk végre, és a várható megtakarítást auditáljuk, így Hitelesített Energiamegtakarításhoz (HEM vagy máshol EKR-nek hívják) jutunk. Ezeket kétféle módon hasznosítjuk: egyrészt értékesítjük a kötelezett részére a piacon, másrészt átadjuk az energiaszolgáltatónak. A vele kötött szerződés szerint a földgáz árának egyik eleme egy ún. PKD-díj, ami euróban van meghatározva, és a fogyasztással arányos. Ezt az elemet a szolgáltató nem számlázza felénk a gázév során, cserébe mi HEM-et adunk át, ugyancsak a szerződésben meghatározott áron. A gázév végén elszámolunk egymással, és amennyiben kevesebb az általunk átadott HEM, akkor a HEM-mel le nem fedett PKD-t utólag kiszámlázza felénk az energiaszolgáltató. Mi az átadott HEM-et nem számlázzuk, és számlát sem kapunk a lefedett PKD-díjról. Az utolsó három hónap ki nem számlázott PKD-díját csak a gázév végét követő 90 napon belül kell lefednünk. Kérdésünk a fentiek számviteli kezelése, mert nem egyértelműek az állásfoglalások és a könyvvizsgálónk véleménye.
5. cikk / 64 Háztartási méretű kiserőművek többlettermelése
Kérdés: Szíveskedjenek szakmai állásfoglalást adni a háztartási méretű kiserőműveknél (HMKE) többlettermelésként jelentkező, a villamosenergia-hálózatba visszatáplált áram számviteli elszámolásáról. Részletezve: Havi szaldós elszámolás esetén, amennyiben a HMKE-rendszernél a hónapot tekintve többletbetáplálás nem történik – tehát a hálózatból vételezett energia több, mint a HMKE által visszatáplált energia –, az energiaszolgáltató nettó számlát állít ki, a felhasznált energia mennyiségét csökkenti a visszatáplált energia mennyiségével. Az így nettósított számlát cégünk költségként könyveli. Abban az esetben, ha a betáplálás meghaladja a villamos hálózatból vételezett energiát, a szolgáltató csak rendszerhasználati díjat számláz, áramdíjat nem, a többletbetáplálást cégünknek kell a szolgáltató felé számlázni. Az általunk kiállított számlát árbevételként könyveljük. Helyes ez az elszámolás? Ugyanaz a HMKE által termelt energia egyszer költségcsökkentő, máskor árbevétel? Amennyiben számlázunk, terméket vagy szolgáltatást értékesítünk?
6. cikk / 64 Vásárolt épülettel kapcsolatos költségek
Kérdés: Cégünk vásárolt egy épületet, amely még nincs üzembe helyezve. A következő költségek merültek fel: kisebb javításhoz anyag, áramdíj, gázdíj, szemétszállítás, rovarirtás, biztosítási díj, építményadó, festés, egy gondnok megbízási díja, riasztó kiépítése. Hogyan kell ezeket a tételeket könyvelni? (Üzembe helyezés után bérbe lesz adva az épület.)
7. cikk / 64 Költségvetési szervnél koszorú, fóliasátor
Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk. Kollégánk édesapja elhunyt, temetésére, az intézmény terhére, koszorút vásároltunk. A személyi juttatásokra, reprezentációra vagy dologi kiadásokra könyveljük a kiadást? Az intézmény tavasszal fóliasátorban termeli meg a zöldségeket. A nagy vihar miatt a fóliát cserélni kell. Ezzel a fóliasátor értékét kell növelni, vagy elszámolható anyagköltségként? Ugyanez a kérdésem üvegház esetén. Ha kitört üveget kell cserélni, akkor véleményem szerint egyszerű karbantartásról van szó, és nem felújításról.
8. cikk / 64 Bankgarancia költségvetési szervnél
Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk. Beruházás keretében felépítettünk egy, a gyermekeket befogadó otthont. A munka elkészült, a műszaki átadás megtörtént, a szerződés szerinti összeget teljes egészében pénzügyileg rendeztük. A szerződés 2% jótállási biztosítékot köt ki, melyet a kivitelező bankgarancia formában nyújtott a részünkre. Hogyan kell a bankgaranciát nyilvántartani a könyveinkben, hogyan könyveljük le?
9. cikk / 64 Negatív összeg a számlán
Kérdés: Új energiaszolgáltatóhoz került át a cégünk 2022 januárjától. A számlában szerepel egy ilyen tétel: "KAT és Prémium" adóalapon kívüli tétel, negatív összeggel. Ennek a könyvelésében kérem a segítségüket: költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatás, az egyéb bevételek között, helyes ennek a könyvelése?
10. cikk / 64 Megújuló energiával termelt többletáram elszámolása
Kérdés: A megújuló energiával termelt villamos energia felhasználási helyen belül el nem használt részének átvételére a jelenlegi jogszabályok átvételi kötelezettséget írnak elő. Társaságunk részére az energiaszolgáltató módosító számlát állít ki a jóváírt összegről, ami véleményem szerint önszámlázásnak számít. Ezt a jóváírt összeget az 5. számlaosztály Követel oldalán (költségcsökkentésként) kell kimutatni, vagy az egyéb bevételek között, a 96. főkönyvi számlák között?
