Iskolarendszeren kívüli képzés költségeinek viselése

Kérdés: A kft. elsősorban osztrák/német partnereknek értékesít. A munkavállalóinak emiatt szükséges a megfelelő minőségű munkavégzésükhöz a nyelvtudás. A kft. lehetőséget biztosít a munkavállalóinak, hogy a munkaviszony időtartama alatt szerezzék meg a munkavállalók ezt a tudást. A képzések nem számítanak iskolarendszeren belülinek. Amennyiben a kft. nevére szól a számla az oktatásról, egyéb igénybe vett szolgáltatásnak minősül? Az áfa ilyen esetben levonható, ha áfás számla készül? Ha a képzésről a dolgozó nevére állítja ki az oktatószervezet a számlát, van-e lehetősége a kft.-nek arra, hogy a képzés díjának egy részét megtérítse a dolgozó felé? Ilyen esetben a könyvelésben az egyéb személyi jellegű kifizetések között kell megjeleníteni?
Részlet a válaszából: […] A kft. elsősorban osztrák/német partnereknek történő értékesítés miatt biztosít a munkavállalóinak a munkavégzésükhöz nem iskolarendszerű képzést, ezért a képzés díjának részben vagy egészében történő megtérítése – ha az oktatószervezet a képzésről a dolgozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.

Saját rezsis beruházás értelmezése

Kérdés: Saját rezsis beruházás csak akkor áll fenn, ha a beruházás eredményeként a vállalkozás saját maga hoz létre tárgyi eszközt, saját irányítással, saját munkavállalókkal. Ez esetben kell számvitelileg az 58. számlacsoporton átvezetni a 16. (eszközök) közé, az Áfa-tv. értelmében a saját rezsis beruházás utáni áfát a bevallásban rendezni. Abban az esetben, ha az anyagot a beruházó szerzi be, és a generálkivitelező rendelkezésére bocsátja, a beruházás kivitelezését teljes egészében generálkivitelező végzi. Számvitel tekintetében a beruházó az anyagbeszerzést mi szerint tudja aktiválni a tárgyi eszközei közé? Ez a beruházás adóköteles tevékenységet szolgál, így az anyag áfaösszege levonható lesz. Ez esetben a beruházás nem tekinthető saját rezsisnek, még akkor sem, ha a beruházó maga szerzi be az anyagot.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük: nem szabad törvényi előírásnak tekinteni azt (a kérdés első három mondata), amit sem az Áfa-törvényre, sem a számviteli törvényre hivatkozással nem lehet alátámasztani. Ezért a kérdés említett része pontatlan, a törvényi előírásokkal való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.

Saját termelésű készlet leltár alapján

Kérdés: Adott egy kft., ami rengeteg egyedi saját termelésű készletet hoz létre, és eladja azokat. A cég a készletekről év közben folyamatos nyilvántartást semmilyen formában nem vezet. Helyesen jár-e el a kft. abban az esetben, ha csak azon termékek bekerülési értékét állapítja meg, amelyek az év végén megmaradnak? (A készletre vétel pedig a leltár alapján történik.)
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem elegendő.Az Szt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint, ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy a nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.

Különböző szolgáltatások minősítése

Kérdés: Cégünk szerződést kötött egy vállalkozóval az alábbi tevékenységek elvégzésére:
1. Egyéni coaching.
2. Egynapos team coaching.
3. Intenzív kommunikációfejlesztés tréning.
4. Vezetéselméleti és kompetenciafejlesztési folyamat (Középvezetői akadémia).
A coaching esetén a megbízó cég által meghatározott problémafókusz a téma, amelyre a megbízott cég megoldást javasol. Jól gondoljuk, hogy a megbízott által kiállított számlán szereplő fenti tételek közül az 1. és a 2. tételt cégünk az igénybe vett szolgáltatások között számolja el, míg a 3. és a 4. tételként kiszámlázott összegeket az oktatások és továbbképzések soron szerepelteti?
Részlet a válaszából: […]

A kérdésben felsorolt minden tevékenység a cég szempontjából igénybe vett szolgáltatásnak minősül, így azt az 52-es számlacsoportban indokolt elszámolni.

(Kéziratzárás: 2025. 10. 01.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.

Mobil garázs helyének a kialakítása

Kérdés: Alanyi adómentes egyházi általános iskola hogyan számolja el (beruházás vagy felújítás?) a fenntartó által rendelkezésre bocsátott, az iskola által használt területen:
– 2 db mobil garázs áthelyezését, a vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó a garázs helyének a kialakítását vállalta és végezte el?
– A kerékpártároló kialakítását is ő végezte el.
Részlet a válaszából: […] A mobil garázs – a számviteli előírások szerint – nem minősül ingatlannak, azt az egyéb berendezések, felszerelések között kell nyilvántartani. A mobil garázsok helyének a kialakítása – feltételezve, hogy egy évnél hosszabb ideig a mobil garázsok helyéül szolgál –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.

Vagyonkezelő, illetve kezelt vagyon elkülönült könyvelése

Kérdés:

A Számviteli Levelek 530. számában (2025. augusztus 28.) megjelent 10 002. sorszámú kérdésre adott válaszuk kapcsán merült fel a következő kérdés. Áfa kapcsán – úgy gondolom – a kezelt vagyon alanyi adómentes adóalany, míg a vagyonkezelő (mivel a vagyonkezelésen kívül egyéb áfás vállalkozói tevékenységet is végez) az általános szabályok szerint áfaalany. Az áfás vagyonkezelő és az alanyi adómentes vagyontömeg elkülönült számviteli nyilvántartását egy könyvelőiroda (kft.) végzi. Mi a helyes számlázási (és dokumentációs) eljárás a könyvelőirodánál? A számlát a vagyonkezelő felé állítja ki, amelyen két soron tünteti fel a vagyonkezelőre, illetve vagyontömegre jutó áfás könyvelési díjat? Bizonylatolás során a vagyonkezelő 2 összegben könyveli a díjat az alábbiak szerint: a könyvelési díj rá jutó részére él az áfalevonás jogával, míg a vagyontömeg könyvelése miatti díj kapcsán áfalevonási jogát nem gyakorolja, azt bruttó összegben megtérítteti a vagyontömeggel vagy a vagyonrendelővel (szerződés szerint)? Helyes a fenti eljárási mód?

Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem helyes. A kiindulási pont az Áfa-tv., a számviteli törvény előírásaival ellentétes.Az Áfa-tv. 159. §-ának (1) bekezdése szerint az adóalany köteles a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról a termék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.

Szennyvízszivattyú cseréjekor szennyvízkiszippantás

Kérdés: Szennyvízszivattyút kellett cserélni a telephelyen, amely nagy összegű beruházás volt. A szivattyúházban lévő szennyvíz kiszippantásának költsége belefér-e a bekerülési értékbe? Vagy az külön igénybe vett szolgáltatásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] Szennyvízszivattyú cseréje esetén:– a kicserélt (leszerelt) szennyvízszivattyú könyv szerinti (nettó) értékét egyéb ráfordításként kell elszámolni, a leszerelés költsége pedig a felmerüléskor (a leszereléskor) az eredményt terheli, azt a leszerelt szivattyú készletre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.

Földterület rendelkezésre tartásának díja

Kérdés: Napelempark telepítésével foglalkozó cég több földterület adásvételére vonatkozó előszerződést köt magánszemély tulajdonosokkal annak érdekében, hogy a későbbiekben a park használatbavételi engedélyének megszerzése esetén a földterület tulajdonjoga a cégre szálljon át. Az előszerződésben meghatározott határidőben a cégnek a vételárat előre ki kell fizetnie a magánszemélyeknek. A cég a vételár előrefizetéséig rendelkezésre tartási díjat fizet a földterület rendelkezésre tartása és az azon alapított terhek viselése ellenértékeként. A rendelkezésre tartás magában foglalja az eladók közreműködését a napelempark létesítéséhez szükséges engedélyek megszerzése során (pl. helyszíni vizsgálatok és mérések) és a földterületen alapított terhek tűrését (pl. jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalom alapítása). Amennyiben a cég végül nem kapja meg a parkra a használatbavételi engedélyt, a földterület tulajdonjoga nem a cégre, hanem harmadik félre kerül átruházásra a magánszemély által. A harmadik fél a vételárat a cégnek fizeti meg, tekintettel arra, hogy a cég azt a magánszemélynek már előre kifizette. Az előzőekben leírt rendelkezésre tartási díj része-e a földterület bekerülési értékének?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti rendelkezésre tartási díj (mint a földterület beszerzése érdekében felmerült, indokolt ráfordítás, kifizetés) része a földterület bekerülési értékének, de csak akkor, ha a földterület tulajdonjoga a kérdés szerinti tulajdonosra átszáll, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Igénybe vett adótanácsadói számla a vagyonkezelőnél

Kérdés: Hogyan történik a vagyonkezelő által vagyonkezelői tevékenységéhez igénybe vett adótanácsadásról befogadott áfás szállítói számla helyes könyvelése a vagyonkezelő könyvelésében, illetve a kezelt vagyon könyvelésében? Ennek a kontírozására szeretnék útmutatást kapni. Ha az adótanácsadói számla, mint szállítói kötelezettség, a vagyonkezelő könyveiben szerepel, de a pénzügyi teljesítés a kezelt vagyon könyvelésében szereplő bankszámláról történik (mert a kezelt vagyon hozamából kell teljesíteni a vagyonkezelői szerződés szerint), akkor ennek a tranzakciónak mi a helyes könyvelése a kezelt vagyon könyveiben, milyen főkönyvi számla áll szemben a bankszámlával, valamint mi történik a vagyonkezelő könyveiben szereplő szállítói kötelezettséggel?
Részlet a válaszából: […] A vagyonkezelő által a saját vagyonkezelői tevékenységéhez igénybe vett adótanácsadásról befogadott szállítói számlát a vagyonkezelőnek a saját könyvelésében kell elszámolnia (őt terheli a kötelezettség), mint igénybe vett szolgáltatást (T 52 – K 45). Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Vállalkozásba adott beruházáshoz igénybe vettek saját munkavállalókat

Kérdés: Társaságunk új tárgyi eszközt hoz létre, raktárcsarnokot épít. A kivitelezést egy vállalkozás végzi el (Kivitelező). A teljes beruházási érték döntő többségét a Kivitelező fogja számlázni, azonban a Beruházó (társaságunk) munkavállalói is fognak dolgozni az építkezésen, illetve társaságunk is fog saját magának beszerezni. Kérem véleményüket a következőkben:
1. Az Áfa-tv. szerint nem kezelendő saját rezsis beruházásként, tekintettel arra, hogy a kivitelezői szolgáltatás díja meghaladja a Beruházó saját költségeit.
2. A Kivitelező által benyújtott számlákat közvetlenül a beruházási számlára könyveljük. A beruházó által beszerzett anyagok költségét, felmerült bér- és járulékköltségét a megfelelő 5-ös számlára könyveljük, majd ezeket a tételeket év végén T 16 – K 58 könyvelési tétellel mutatjuk ki beruházásként.
Éven átnyúló beruházás esetében is így járunk el.
3. Az iparűzési adó alapjából a beruházó által beszerzett anyagok költsége nem vonható le.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja alapján termékértékesítésnek minősül az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak. Mivel a kivitelező által megvalósításra kerülő raktárcsarnok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.
1
2
3
94