Ingatlan maradványértéke

Kérdés: A társaság dönthet-e a számviteli politikájában úgy, hogy a tulajdonában lévő ingatlan esetében nulla maradványértékkel számol, a tervezés bizonytalansága miatt?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. előírása alapján a maradványértéket a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján kell meghatározni. A tervezés bizonytalansága, az, hogy ki tudja, 50-100 év múlva mennyi lesz a piaci értéke, nem olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Közműfejlesztési hozzájárulás értékcsökkenése

Kérdés: Cégünk tulajdonában lévő ingatlanra szennyvízcsatorna épült. A közműfejlesztési hozzájárulást megfizettük, majd mint ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot aktiváltuk. Kérdés, hogy az értékcsökkenés a vagyoni értékű jogokra vagy az ingatlanra vonatkozó szabályok szerint számolható el?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. előírása szerint [52. §-ának (1) bekezdése] az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Telekhányadok és lakások értékesítésének áfája

Kérdés: Ingatlanforgalmazó, -beruházó cég megvásárolja az ingatlant, elkészítteti az ingatlanra a lakásépítési tervet. Ehhez megszerzi a szükséges engedélyeket, majd ügynökhálózat közreműködésével, a látványtervek alapján megkezdi a lakások értékesítését. A vevők "megvásárolják" a lakásra jutó eszmei telekhányad alapján a telket, majd a készlakás átadásáig előleget fizetnek. A lakásokhoz közvetlenül telek nem kapcsolódik, de egy-egy háznál osztatlan belső udvar létezik. Kérdéseink: a végszámla kiállításakor a vételár megoszlik adóköteles (a lakás utáni) és adómentes (a telek utáni) részre? A teljes összegről 25 százalékos áfás számlát kell kiállítani? Kell-e arányosítást alkalmazni? A telekhányadot milyen módszerrel számoljuk ki?
Részlet a válaszából: […] ...(mint tárgyi adómentes értékesítést) és a lakóingatlan-hányad (a lakás) értékét (mint 25 százalék áfával adózó, első lakóingatlan-értékesítést), és ez utóbbi 25 százalékos áfáját. A leírtakból következik, a teljes összegre nem lehet 25 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Lakásingatlan szerződéskori értéke

Kérdés: 1986-ban munkaadómtól bérlakást kaptam, melyet 1999-ben részemre eladott. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlan forgalmi értéke 1414 E forint, a vételár 424 E forint, tekintettel arra, hogy lakott állapotban került sor az ingatlan eladására. Az eladás után az illetékhivatal 30 280 forint illetéket állapított meg, melyet befizettem. 2002-ben a lakást értékesítettem, vidékre költöztem. A lakás szerződés szerinti eladási ára 6500 E forint volt, a csereként vett ingatlan ugyancsak 6500 E forintba került, azonban az csak felerészben tulajdonom, társtulajdonos a fiam. Mi tekinthető szerzéskori értéknek? A forgalmi érték, mely nem a piaci árat takarja, esetleg a ténylegesen megfizetett vételár? Milyen lakásszerzési kedvezmény érvényesíthető? Bentlakásom alatt számos értéknövelő beruházást végeztem, a számlákat nem őriztem meg, csupán az eladással kapcsolatos hirdetések számlái és a befizetett illeték igazolása áll rendelkezésemre.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szerepeltetett esetekre vonatkozóan a következő szabályok az irányadóak. Az Szja-tv. szerint az ingatlan átruházásából keletkező jövedelem után 20 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni. Az ingatlan értékesítéséből származó bevételnek minősül az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Lakásértékesítés telekkel, közműfejlesztéssel

Kérdés: Építőipari tevékenységet végző kft. telket vásárolt társasházépítés céljából. A telekingatlant a lakással együtt értékesíti. A közműfejlesztés a telekhez és az épülethez is kapcsolódik. A közműfejlesztés áfája – ha áfás – levonható-e? Mi van a lakásonként elkülöníthető beszerzések áfájával? Ha a lakóingatlan értékesítési ára tartalmazza a telekhányad vételárát, ami áfamentes, akkor melyik előírás szerint vonhatja le a kft. a beszerzések áfáját?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a választ valójában a számviteli előírások következetes betartása adja meg. A kérdésfeltevés abból a hibás gyakorlatból indul ki, amely a lakást + a hozzá kapcsolódó telekhányadot (beleértve a közműfejlesztési hozzájárulásokat is) egy számlázandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.

Épületbővítés adóalap-kedvezménye

Kérdés: A társaság a telephelyén a meglévő épület bővítésével új üzemcsarnokot kíván létrehozni. Az építési engedélyt bővítés címén kapták meg, de lényegében teljesen új üzemi épület létesül, amely szervesen kapcsolódik a meglévőhöz. Igénybe vehető-e a mikro- és kisvállalkozásokat megillető adóalap-kedvezmény az egyéb feltételek teljesülése esetén?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdése zs) pontjának 2003. január 1-jéig hatályos előírása szerint az adózás előtti eredményt a korábban még használatba nem vett (üzemkörön kívüli ingatlannak nem minősülő) ingatlan adóévi bekerülési értékével lehetett csökkenteni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem

Kérdés: Egy házaspár az önkormányzattól vásárolt egy házat, 600 ezer forintért. Az épületet családi alapon korszerűsítették, felújították, számla semmiről nincs. 2002 őszén eladták az ingatlant 3 millió forintért. 2002. év végével személyijövedelemadó-bevallást kellett készíteniük. A kettes munkalapon beírták a 2440 ezer forintot 20 százalékos adóalapként (különadó). A fenti összeget figyelembe kell-e venni az adójóváírásnál? Ha igen, 600 ezer forint bér + a fenti összeg 3040 ezer forint túllépi az adójóváírási korlátot, vissza kell fizetni az év közben kapott adójóváírást (3000 forint, ill. 9000 forint), vagy itt másodszor nem kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Az adójóváírás azoknak jár, akiknek éves bevallott jövedelmük nem több az ún. jogosultsági határnál, amely az adótábla legmagasabb kulcsú sávjának kezdőértékével egyezik meg. Ez 2002. évben 1 200 000 forint volt, és 1 200 000 forint és 1 533 333 forint között fokozatosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Eladási céllal vásárolt ingatlan bekerülési értéke

Kérdés: Eladási céllal vásárolunk ingatlant, amelyet rendeltetésszerűen nem veszünk használatba. Az értékkel nem bíró felépítményt lebontatjuk külső vállalkozóval, majd a telket értékesítjük. Hogyan kell helyesen eljárni?
Részlet a válaszából: […] A megvásárolt ingatlant az Szt. 23. §-a (4) bekezdésének előírása alapján, a várható – a kérdésben leírt – használat, rendeltetés figyelembevételével az áruk között kell állományba venni (készlet).Az Szt. 47. §-ának (5) bekezdésében előírtakat ez esetben is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Lakóingatlan áfakötelezettsége

Kérdés: Társaságunk főtevékenysége lakóingatlan építése, forgalmazása. Érint-e bennünket a 2003. január 1-jétől érvényes áfalevonási tilalom?
Részlet a válaszából: […] 2003. január 1-jétől levonási tilalom alá esik az újonnan épített, vagy új építésű lakóingatlan beszerzése, vagy a lakóingatlan felújításához kapcsolódó beszerzések; feltéve, hogy a beszerzés nem továbbértékesítési, vagy a nyilvántartásban közvetlen anyagként való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.

Eladásra szánt ingatlanok áfája

Kérdés: Ingatlanokat forgalmazó cég a nem székhelyéül szolgáló ingatlanokkal kapcsolatos beszerzéseinek áfáját levonhatja-e?
Részlet a válaszából: […] Az eladásra szánt ingatlanokhoz kapcsolódó beszerzések (a fenntartással kapcsolatos költségek) áfájának levonása előtt azt kell megvizsgálni, hogy a beszerzés adóköteles vagy tárgyi adómentes tevékenységhez kapcsolódik-e.Ha a beszerzés olyan eladásra kínált lakással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.
1
18
19
20
22