Értékhelyesbítés nonprofit szervezetnél

Kérdés: Nonprofit szervezetnél kell-e, lehet-e ingatlan esetében piaci értéket megállapítani? Ha a szervezet úgy dönt, hogy az ingatlan értékét valódi értékben kívánja nyilvántartani, az átértékeléshez kell-e szakértői becslés?
Részlet a válaszából: […] A nonprofit szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetésikötelezettségének sajátosságairól a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletrendelkezik. A Korm. rendelet 6. §-a szerint a nonprofit szervezet is azSzt.-ben és a Korm. rendeletben meghatározottak szerint köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.

Lakásbérbeadás egyéni vállalkozásban

Kérdés: Az egyéni vállalkozó főtevékenysége árufuvarozás. Bővítette tevékenységi körét a 702001 lakásbérbeadás, albérlet jogcímen. A tevékenység megkezdéséhez vásárolt egy új építésű lakást. Ennek a lakásnak a bekerülési értéke figyelembe vehető-e: a kisvállalkozói kedvezmény, az osztalékalap, az áfa-visszatérítés során, valamint a lakás üzemeltetési költségei, bútorzatai, felszerelési tárgyai milyen módon könyvelhetőek le? Későbbiekben, ha a vállalkozásból kivonja a lakást, milyen fizetési kötelezettségek terhelik a vállalkozót?
Részlet a válaszából: […] Kisvállalkozói kedvezményA kisvállalkozói kedvezmény csak korábban még használatbanem vett, a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, kizárólag üzemicélú ingatlan (ide nem érve az üzemkörön kívüli ingatlant), valamint a korábbanüzembe nem helyezett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.

Ingatlanvásárlás részletre

Kérdés: Cégünk 2005 áprilisában megvásárolt egy lakóingatlant azzal a feltétellel, hogy a szerződés aláírásakor egymillió forintot fizetünk az eladónak, míg a fennmaradó részt 2008 áprilisáig. Tulajdonjogot csak a teljes vételár megfizetésével szerzünk. A birtokbavétel a szerződés aláírását követő 30. napon megtörtént, külön okiratban foglalt bérletidíj-fizetési kötelezettség mellett. A bérleti szerződés a teljes vételár kiegyenlítésével szűnik meg. Az eladó, illetve a bérbeadó magánszemély. Hogyan kell a fentieket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt tisztázni kell, hogy lakóingatlant vásároltakvagy bérbe vettek, a kettő ugyanis egymást kizárja. Nyilvánvalóan más azelszámolás akkor, ha ingatlant vásároltak és a vételárat részletekben fizetikmeg, és az utolsó részlet megfizetéséig a tulajdonjog nem kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Végelszámolás során az eszközök értékelése

Kérdés: A kft. tulajdonosai: B. kft. 90%-kal, X és Y magánszemélyek 5-5 százalékkal. A kft. végelszámolás alatt áll, tevékenységet nem folytat. Mérlegadatai: 8000 E Ft ingatlan (amelyet át kell vezetni a készletek közé), 100 E Ft készpénz, 3000 E Ft jegyzett tőke, 5100 E Ft eredménytartalék. A végelszámoló szeretné az ingatlant értékesíteni, de még könyv szerinti értéken sem akadt vevő. A B. kft. átveszi a magánszemélyek részesedését beszerzési értéken. Kinek milyen adófizetési kötelezettsége van, ha a kft. 5000 E Ft értékvesztést számol el az üzleti év végén, és később annál többért tudja értékesíteni az ingatlant, vagy az csökkentett értéken a B. kft. tulajdonába kerül? Vagy ha befejeződne a végelszámolás még az üzleti év vége előtt, és az ingatlan eredeti könyv szerinti értékén kerül a B. kft.-hez?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban annyit, hogy jelenleg a vonatkozó törvények nemteszik lehetővé a végelszámolás befejezésekor a vagyonértékelést. Ebbőlkövetkezően a végelszámolásra kerülő kft. eszközei könyv szerinti értékenkerülnek át a tulajdonosokhoz, feltételezve, hogy a könyv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Ráépítéssel osztatlan közös tulajdon elszámolása

Kérdés: Magánszemély ingatlantulajdonos megállapodik a társasággal, hogy a társaság beruházásával, az ingatlanon ráépítéssel (az épület átalakításával és bővítésével, egyéb építményekkel) a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. Az eszmei hányadok kialakításához a ráépítéssel létrejövő ingatlan értékének és az eredeti, illetve a ráépített rész arányának meghatározásához ingatlanforgalmi műszaki szakvélemény készült, amelynek főbb adatai és mutatói:
  Eredeti Ráépített Új Arány %
Telek 50 50 100 10
Épület 150 750 900 90
Összesen: 200 800 1000 100
Arány % 20 80 100  
A ráépítés (a példabeli arányosított) bekerülési értéke: 730. A társaság az ingatlanra a használatbavételi engedélyt megkapta. A ráépítés költségei a beruházási számlán vannak. Kérdés az, a tulajdonostársaknak van-e elszámolási, számlázási, adózási kötelezettségük? A tulajdoni hányadot meg kell-e osztani telekre, épületre, építményre, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra? Lehetséges-e, hogy a társaság az ingatlan teljes értékét a könyveiben kimutassa, mert az osztatlan közös tulajdont egyedül használja? Bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak minősül-e? Hogyan és mi után kell az értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az osztatlan közöstulajdon Ptk. szerinti értelmezéséből és az osztatlan közös tulajdonba tartozóeszközök elkülönítésének, elszámolásának számviteli előírásaiból a kérdésekreeltérő tartalmi válasz adódik. A Ptk. 137. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Vásárolt lakás értékesítése

Kérdés: Egyéni vállalkozó lakást vásárolt 2000-ben iroda céljára. 2001-ben raktárt épített hozzá. Szeretné értékesíteni, illetve saját részére kivonni a vállalkozásból. Az ingatlant adószámmal vásárolta, természetesen az ő nevén van nyilvántartva. 2000-ben a nettó értékkel csökkentette az osztalékadót. Véleményem szerint a lakás piaci értéke szja-köteles és tárgyi adómentes, a raktár áfa- és szja-köteles. Kérem, szíveskedjen erről megírni az Önök véleményét! Écs évente elszámolásra került.
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó a lakást kizárólag üzleti célbólhasználta, ezért az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem vállalkozóibevétel, és az arra irányadó szabályok szerint adózik a személyijövedelemadóban.A lakóingatlan értékesítése az Áfa-tv. 2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Szolgalmi jog utáni szja

Kérdés: Több magánszemély 1985-ben telekingatlant (termőföldet) vásárolt, amely 2003. évben belterületi ingatlan minősítést kapott. Az ingatlan közös tulajdona megszűnt, a felparcellázott telek az egyes magánszemélyek tulajdonába került. A felparcellázás következtében az egyik tulajdonos szolgalmi jogot adott a felső szomszédjának, aki ezért 2 M Ft-ot fizetett. Mi számít az Szja-tv. szerinti szerzési értéknek, illetve hogyan állapítsa meg jövedelmét/adóját a szolgalmi jogot biztosító tulajdonos szja-kiszámításánál? Az Szja-tv. szerinti vagyoni értékű jognak minősül-e a szolgalmi jog?
Részlet a válaszából: […] A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.)szerint a telki szolgalmi jog ingatlanon létesíthető abszolút szerkezetű dologijog, amelynek alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa a más tulajdonábanlévő, szolgalommal terhelt ingatlant meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Termelésből kivont szántóföld bekerülési értéke

Kérdés: Mi a beszerzési értéke annak a szántóföldnek, amit a tag az 1992. évi I. törvény (Szöv-tv. régi) alapján részarány-tulajdonosként 30 AK értékben kapott meg? 2003-ban a termelésből kivonta, a kivonási költséget az államnak megfizette, ez volt az értékesítésig felmerült összes költsége, ezután mint ipari telket, az ingatlant értékesítette.
Részlet a válaszából: […] A részarány-tulajdonosként kapott szántóföldnek a bekerülési(beszerzési) értéke a 30 AK (aranykorona) értéknek a juttatás időpontjábanmeglévő piaci értéke. A részarány-tulajdonosként kapott szántóföldet ezen azértéken a juttatás időpontjában – mint térítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Értékesítés árverésen

Kérdés: A hitelintézet – zálogjogával élve – végrehajtási árverésen értékesíti az adós ingatlanát. Az adós is, a vevő is kft. A hitelintézetnél fennálló tartozás 20 millió forint, az árverési vételár 35 millió forint. Kinek kell a számlát kiállítania, milyen öszszegben, milyen áfatartalommal?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 6. §-ának (3) bekezdése alapján az Áfa-tv.termékértékesítésre vonatkozó előírásait kell alkalmazni akkor is, ha atermékértékesítés szerződéskötés, jogszabályi rendelkezés, hatósági határozatvagy árverés útján történik.Az Áfa-tv. 22. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.

Ingatlanbeszerzés értékesítés vagy bérbeadás céljából

Kérdés: Ügyfeleink az ingatlant egy építkezéssel foglalkozó vállalkozótól vásárolják az építkezés megkezdésekor, és csak a felépítést követően fogják eldönteni, hogy azt esetleg bérbeadják-e egy bizonyos ideig, és biztos, hogy értékesítik bizonyos idő elteltével. Ha a végcél csak az értékesítés, akkor tárgyi eszközként könyvelnénk, és a beszerzéshez kapcsolódó előzetesen felszámított áfát visszaigényelnénk. Ha viszont tárgyi adómentes bérbeadáshoz használják az ingatlant, akkor nem igényelhetjük vissza az áfát. Mi a helyes módszer?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdésben leírtak ellentétesek az Szt. előírásával. Az építkezés megkezdése előtt vásárolt ingatlan nem lehet más, mint telek. Ha a telket és az azon felépített épületet értékesítési szándékkal vásárolják meg, illetve rendelik meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.
1
17
18
19
22