213 cikk rendezése:
191. cikk / 213 Lakóingatlan áfakötelezettsége
Kérdés: Társaságunk főtevékenysége lakóingatlan építése, forgalmazása. Érint-e bennünket a 2003. január 1-jétől érvényes áfalevonási tilalom?
192. cikk / 213 Eladásra szánt ingatlanok áfája
Kérdés: Ingatlanokat forgalmazó cég a nem székhelyéül szolgáló ingatlanokkal kapcsolatos beszerzéseinek áfáját levonhatja-e?
193. cikk / 213 Áfa: ingatlan átsorolása
Kérdés: Egy bérbeadással foglalkozó vállalkozás lakást alakított át orvosi rendelővé. Az átalakítással kapcsolatos áfát nem vonta le. A beruházást követő évben a bérbe adott ingatlant átminősítik. Alkalmazható-e az Áfa-tv. 39. §-a (1) bekezdésében szereplő arányosítás, ha igen, az átalakítás áfáját utólag hogyan helyezheti levonásba a vállalkozás?
194. cikk / 213 Ingatlan értékesítése előleggel
Kérdés: A társaság 2001-ben ingatlant értékesített. Az ellenérték teljes kiegyenlítése és a tulajdonba adás 2002-ben lesz. 2001-ben az előlegről számla készült. Helyes-e a bevételt időbelileg elhatárolni? Vagy a 2001. évi bevételt előlegként kezelni, és 2002-ben végszámlát kiállítani, amelyben csökkentő tétel a 2001. évi előleg?
195. cikk / 213 Bérleményen végzett átalakítási munkák elszámolása a bérlemény megvásárlása után
Kérdés: A kft. 1996-ban frekventált helyen határozatlan idejű bérleti jogot szerzett egy üzlethelyiségre, amelyet még ez évben üzletházzá alakított át, költségeit idegen ingatlanon végzett beruházásként számolta el. Két év múlva újabb átalakításra került sor, amelyet a már meglévő beruházásra aktivált. 2001-ben a kft. az üzletházat megvásárolta, üzembe helyezte, majd bérbe adta. A bérlő a használatbavétel előtt átalakítást hajtott végre, és ennek során a kft. által korábban végzett beruházás egy részét lebontották, átalakították. A kérdés az, a kft. milyen módszerrel, mekkora értéket vezessen ki a könyveiből, ha nincsenek tételes számlák? Az ezután fennmaradó idegen ingatlanon végzett beruházást az üzletházra ráaktiválhatja-e?
196. cikk / 213 Ingatlan értékesítése részletre
Kérdés: Az ingatlant részletre értékesítjük, az adásvételi szerződés aláírásakor általában – a szerződés szerint – foglalót és előleget is kérünk. A vevő a szerződés aláírásakor rendelkezési jogot szerez az ingatlan felett, de csak az utolsó részlet kifizetésekor kerül az ingatlan a birtokába. Ilyen esetben miről kell a számlát kiállítani, és miként kell a könyvelésben szerepeltetni?
197. cikk / 213 Bérleti jog figyelembevétele az üzlethelyiség megvásárlásakor
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető bt. 1998-ban megvásárolta egy üzlethelyiség bérleti jogát az önkormányzattól. Ezt követően bérleti szerződés alapján bérleti díjat fizetett. Az önkormányzat 2001-ben eladta a bérleményt. Az ingatlan vételárából 2x20 százalék engedményt adott, az egyiket azért, mert a bt.-nek elővásárlási joga volt, másikat azért, mert a bt. egy összegben kifizette a vételárat. A bérleti jog még le nem írt részét egy összegben terven felüli értékcsökkenésként elszámolhatjuk-e, vagy rá kell aktiválni az ingatlanra?
198. cikk / 213 Árbevétel: lakásingatlanok értékesítése
Kérdés: Külkereskedelmi cég, amely ingatlanforgalmazással is foglalkozik, lakásingatlanokat értékesít. Ezek eladási árát árbevételként vagy egyéb bevételként kell elszámolni? Esetükben amortizáció elszámolható-e?
199. cikk / 213 Eladásra vásárolt ingatlan felújítása
Kérdés: Ingatlanforgalmazó cég az eladásra vásárolt ingatlan esetleges felújítási költségeit hogyan könyveli, ha a továbbértékesítésre szánt ingatlant áruként tartja nyilván, és azt a beszerzés évében nem tudja értékesíteni?
200. cikk / 213 Ingatlancsere elszámolása
Kérdés: Társaságunk vásárolt egy lakóingatlant 10 millió forint értékben. 2 nap múlva elcseréltük a cég telephelye mellett fekvő belterületi ingatlanért. A csereszerződés tárgyát képező ingatlanok azonos értékűek. Mi a helyes könyvelés?