Bérleti jog figyelembevétele az üzlethelyiség megvásárlásakor

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető bt. 1998-ban megvásárolta egy üzlethelyiség bérleti jogát az önkormányzattól. Ezt követően bérleti szerződés alapján bérleti díjat fizetett. Az önkormányzat 2001-ben eladta a bérleményt. Az ingatlan vételárából 2x20 százalék engedményt adott, az egyiket azért, mert a bt.-nek elővásárlási joga volt, másikat azért, mert a bt. egy összegben kifizette a vételárat. A bérleti jog még le nem írt részét egy összegben terven felüli értékcsökkenésként elszámolhatjuk-e, vagy rá kell aktiválni az ingatlanra?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 2001-től hatályos 48. §-ának (4) bekezdése szerint az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe – szerződés alapján – beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:    

Árbevétel: lakásingatlanok értékesítése

Kérdés: Külkereskedelmi cég, amely ingatlanforgalmazással is foglalkozik, lakásingatlanokat értékesít. Ezek eladási árát árbevételként vagy egyéb bevételként kell elszámolni? Esetükben amortizáció elszámolható-e?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlanok között az a lakásingatlan mutatható ki, amely a vállalkozási tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja, és amelyet rendeltetésszerűen használatba vettek, üzembe helyeztek. Ha az ilyen lakásingatlant értékesítik, akkor az eladási ár,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címke:

Eladásra vásárolt ingatlan felújítása

Kérdés: Ingatlanforgalmazó cég az eladásra vásárolt ingatlan esetleges felújítási költségeit hogyan könyveli, ha a továbbértékesítésre szánt ingatlant áruként tartja nyilván, és azt a beszerzés évében nem tudja értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Ha az ingatlanforgalmazó cég az ingatlant eladási céllal vásárolta, azt ténylegesen nem vette (nem veszi)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlancsere elszámolása

Kérdés: Társaságunk vásárolt egy lakóingatlant 10 millió forint értékben. 2 nap múlva elcseréltük a cég telephelye mellett fekvő belterületi ingatlanért. A csereszerződés tárgyát képező ingatlanok azonos értékűek. Mi a helyes könyvelés?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz a Ptk. 378. §-ából következik. Ha a szerződő felek dolgok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címke:

Ingatlan tulajdnjogának, haszonélvezeti jogának értékesítése

Kérdés: A társaság áfamentes ingatlant értékesít két vevő részére. Az egyik vevő (a cég) az ingatlan tulajdonjogát veszi meg a vételár 70 százalékáért, a másik vevő (a magánszemély) az ingatlan – holtáig tartó – haszonélvezeti jogát vásárolja meg a vételár 30 százalékáért. Az eladó társaság a vevő cég részére a teljes vételár hány százalékáról állítsa ki a számlát? Milyen értéken könyveli és aktiválja a cég a beszerzést? Ki kell-e mutatnia a haszonélvezeti jogot? A haszonélvezeti jog jelent-e osztalékfizetési korlátot?
Részlet a válaszából: […] A válaszadásnál feltételezzük, hogy a kérdésben leírt – kissé szokatlan – konstrukció jogilag megalapozott. A Ptk. 157. §-a (2) bekezdésének ismerete mellett (mely szerint a haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése

Kérdés: Mit takar az Szt. 52. §-ának (6) bekezdésében az egyéb eszközök vonatkozásában az, hogy "amely értékből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke évről évre nő"? Értelmezhető-e a 2001. január 1-je előtt beszerzett és üzembe helyezett irodaépületnél, amelynek értéke – jelenlegi ismereteink szerint – évről évre nő? Elszámolható-e ezen irodaépületekre az évi 2 százalékos értékcsökkenési leírás? A "nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni" kitétel csak a 2001. január 1-je után üzembe helyezett ingatlanokra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 52. §-ának (1)–(2) bekezdése szerint az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.
Kapcsolódó címkék:    

Áfa: üzemi épületként használt lakóingatlan értékesítése

Kérdés: Egy bt. magánszemélytől üzemi épületet vásárolt, amelyet a működési engedélyben az önkormányzat irodaépületként jelölt. A földhivatali nyilvántartásban pedig lakóépületként szerepel. A bt. az épületet eladja, és a vevő lakóházként kívánja hasznosítani. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A lakóingatlanok befejezés előtti valamennyi, illetve befejezés utáni első értékesítése adóztatandó ügylet, az összes többi az Áfa-tv. 2. számú mellékletének 2. pontja szerint adómentes. Az eltérő adóügyi megítélés miatt a törvény pontosan meghatározza a lakóingatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.
Kapcsolódó címkék:  

Áfa: vámszabad terület részére végzett szolgáltatás

Kérdés: Vámszabad területen belül lévő ingatlanon végzett felújítás, karbantartás áfaköteles szolgáltatás-e, ha igen, mekkora az áfa mértéke?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások teljesítési helye az Áfa-tv. 15. §-ának (2) bekezdése szerint az ingatlan fekvése szerint adódik. Tekintettel arra, hogy a törvény 1. §-a alapján a vámszabad terület a belföld fogalmában benne van, a vámszabad területen lévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.
Kapcsolódó címkék:  

Épületek értékcsökkenésének megváltoztatása

Kérdés: Az új Szt. 52. §-ának (6) bekezdése szerint: nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. A 2001 előtt üzembe helyezett ingatlan – amelynek leírási kulcsa eddig 2 százalék volt – értékcsökkenését megváltoztathatjuk-e, figyelemmel az új Szt. 53. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra is. Szerintünk igen, figyelemmel a Tao-tv. 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltakra is.
Részlet a válaszából: […] A terv szerinti értékcsökkenés évenként elszámolandó összege megváltoztatásának kritériumaival a Számviteli Levelek 24. számában, a 475. kérdésre adott válaszban már részletesen foglalkoztunk. Az ott leírtak természetesen az épületek terv szerinti értékcsökkenése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.
Kapcsolódó címkék:  

Áfa: iroda céljára vásárolt lakás értékesítésekor

Kérdés: Egy bt. négy évvel ezelőtt a tulajdonos családi házának egy szobáját a bt. nevére irodaként megvásárolta. A vásárlási ár áfát is tartalmazott, amelyet a bt. visszaigényelt. Ebben az évben a bt. tulajdonában lévő részt értékesítették. Ez az értékesítés tárgyi adómentes volt, így az Áfa-tv. 39. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján az időarányosan számított, előzetesen felszámított és levont áfát meg kell fizetnie. Ezt a fizetendő áfát hogyan kell a naplófőkönyvben könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésben az áfára vonatkozóan leírtak helyesek. Az Áfa-tv. 39. §-a (3) bekezdésének b) pontját indokolt azonban felidézni, mert a kérdés nem hivatkozott része arra utal, mintha a kérdező a törvényi előírást félreértené (bár jól hivatkozott rá)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
21
22
23