Bérleti jog értékcsökkenése

Kérdés: Az ingatlanhoz kapcsolódó bérleti jog maradványértéke hogyan értékelendő az amortizációs kulcs szempontjából? Ez ugyanis az évek folyamán több lehet, mint az eredeti vételár. Így amortizációt egyáltalán nem lehet elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...ingatlanhoz kapcsolódó bérleti jog évenként elszámolandó értékcsökkenése összegének meghatározása során is az általános előírások, az új Szt. 52. §-ának (1)–(2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy a hasznos élettartam...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Épületek értékcsökkenésének megváltoztatása

Kérdés: Az új Szt. 52. §-ának (6) bekezdése szerint: nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. A 2001 előtt üzembe helyezett ingatlan – amelynek leírási kulcsa eddig 2 százalék volt – értékcsökkenését megváltoztathatjuk-e, figyelemmel az új Szt. 53. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra is. Szerintünk igen, figyelemmel a Tao-tv. 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltakra is.
Részlet a válaszából: […] A terv szerinti értékcsökkenés évenként elszámolandó összege megváltoztatásának kritériumaival a Számviteli Levelek 24. számában, a 475. kérdésre adott válaszban már részletesen foglalkoztunk. Az ott leírtak természetesen az épületek terv szerinti értékcsökkenése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Halasztott fizetéssel történt értékesítés

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt. 1999-ben – halasztott fizetéssel – értékesített egy telket. 2000-ben az eladó hozzájárult ahhoz, hogy a vevőt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék, bár az ellenértéket azóta sem fizette meg (az eladó javára a telken felépülő ingatlanra jelzálogjogot alapítottak). A bt. 2000. évi társaságiadó-bevallásában kellett-e szerepeltetni a telek könyv szerinti értékének kivezetését?
Részlet a válaszából: […] Mivel az értékesítés 1999-ben megtörtént, az értékesítést a számviteli nyilvántartásokon keresztül kellett volna vezetni, és ennek megfelelően szerepeltetni az egyszerűsített mérlegben és az eredménylevezetésben. Ebből következően, már az 1999. évi adóbevallásba be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Bérbeadott épület értékcsökkenése

Kérdés: Elszámolható-e értékcsökkenési leírás (5 százalék) a bérbe adott iroda (épület) után, ha értékéből nem veszít, sőt értéke nő? Vagy ez a tárgyi eszköz is abba a körbe tartozik-e, amely után az új Szt. szerint értékcsökkenést nem szabad elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az épület nem tartozik azon eszközök közé, amelyek után nem szabad értékcsökkenést elszámolni [Szt. 52. §-ának (6) bekezdése]. Ebből következően a Tao-tv. alapján az adóalap megállapítása során a Tao-tv. 1. vagy 2. számú melléklete szerint megállapított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Áfa: iroda céljára vásárolt lakás értékesítésekor

Kérdés: Egy bt. négy évvel ezelőtt a tulajdonos családi házának egy szobáját a bt. nevére irodaként megvásárolta. A vásárlási ár áfát is tartalmazott, amelyet a bt. visszaigényelt. Ebben az évben a bt. tulajdonában lévő részt értékesítették. Ez az értékesítés tárgyi adómentes volt, így az Áfa-tv. 39. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján az időarányosan számított, előzetesen felszámított és levont áfát meg kell fizetnie. Ezt a fizetendő áfát hogyan kell a naplófőkönyvben könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...Az Áfa-tv. vonatkozó előírása szerint: ha a rendeltetésszerű használatbavétel hónapjától számított ... 120 hónapon belül ... az ingatlant ... értékesítik, az adóalany az értékesítés hónapjára, valamint a jelzett időszak hátralévő hónapjaira időarányosan eső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Bérbeadás áfája

Kérdés: Cégünk ingatlankezelési tevékenységet is folytat. A lakóépülettel egybeépült, nem lakás célú ingatlanokat (garázs, üzlethelyiség) is bérbe adunk. Ebben az esetben hogyan kell a nem lakás céljára szolgáló ingatlanok áfáját meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 21. pontja a lakóingatlanra saját fogalommeghatározást ad. E szerint az áfafizetés szempontjából kifejezetten nem a lakóingatlan része a garázs és az üzlethelyiség még akkor sem, ha azok műszakilag a lakással egybeépültek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Off-shore cég belföldi tevékenysége

Kérdés: Off-shore cég esetén belföldi tevékenységnek minősül-e, ha pénzeszközeinek egy részét nem bankban kamatoztatja, hanem a magasabb kamatszázalék miatt kölcsönadja egy belföldi társaságnak? Másképpen: nem veszíti-e el az off-shore státusát emiatt?
Részlet a válaszából: […] ...a nyújtó, mind a megrendelő belföldi, az ügylet belföldi teljesítési hellyel bír. (Az ettől eltérő teljesítési helyek [közlekedés, ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás, termék összeszerelése, javítása, egyes rendezvényekhez tapadó szolgáltatások,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Jogszabályváltozás: Lekötött tartalék

Kérdés: Az Szt. 38. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni azoknak az eszközöknek – az üzleti év mérlegének saját tőke és mérlegfőösszege arányában számított – értékét, amelyek nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye) alapján ruházhatók át. A felvett banki hitelek fedezeteként felajánlott eszközök jelentős hányada jelzáloggal terhelt. Ezek között van takarmánykészlet, tenyész-, növendék-, hízóállat is. A jelzáloggal terhelt készletek értékét is a törvényben meghatározott arányban át kell vezetni a lekötött tartalékba? A felvett hitel és kamatai erejéig a felvett hitel összegét lényegesen meghaladó értékű ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki. Hogyan kell a lekötött tartalékba átvezetendő összeget kiszámítani? Mi a teendő, ha a tőketartalék, az eredménytartalék összege nem fedezi az átvezetendő összeget? Idegen épületen végzett beruházásaink igen jelentősek. A bérleti szerződések szerint a bérbeadó hozzájárulása nélkül nem adhatjuk el azokat. A 10-15 éves bérleti jogviszony lejárta után a beépített eszközök megtérítésére nem tarthatunk igényt. Lekötött tartalékként kell-e kezelni ezeket a beruházásokat?
Részlet a válaszából: […] A leírtakhoz hasonló tartalmú – a lekötött tartalékhoz kapcsolódó – egyéb kérdéseket nem részletezzük.Az új Szt. hatályos – a kérdésben hivatkozott – előírása az Európai Unió irányelveiben foglaltaknak való megfelelés, továbbá a hitelezői érdekek védelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: Mikrovállalkozásnak minősülő könyvszakértő iroda – iroda céljára – épülő társasházban lakást vásárol. Igénybe veheti-e a beruházás után az adóalap-csökkentést?
Részlet a válaszából: […] ...A mikro- vagy kisvállalkozás ugyanis – többek között – a korábban még használatba nem vett, üzemkörön kívüli ingatlannak nem minősülő ingatlanberuházás értékével csökkentheti (adózás előtti eredménye, de legfeljebb 10 millió forint értékéig)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Iparűzési adó: vezetékrendszerek

Kérdés: A tárgyi eszközként nyilvántartott – több településen lévő – vezetékrendszer, illetőleg a vezetékrendszer mentén húzódó különféle berendezések értékét hogyan kell figyelembe venni az iparűzésiadó-alap megosztásánál? Milyen nyilvántartást kell vezetni az iparűzésiadó-kötelezettség megállapításához?
Részlet a válaszából: […] ...gáztartállyal rendelkezik, s ekképpen részben vállalkozási tevékenységet folytat. A Htv. szerinti telephely alatt ugyanis azt az ingatlanjellegű (épület, telek) üzleti létesítményt kell érteni, ahol az adóalany vállalkozási tevékenységet végez, és – tekintve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
1
124
125
126
130