Mikro- vagy kisvállalkozás adóalap-kedvezménye szállításnál

Kérdés: A vállalkozás kis kiszerelésű növénytápanyag előállításával foglalkozik. Termékei 80 százalékát saját szállítóeszközzel a kiskereskedelemben értékesíti áruterítés formájában. Jogosult lehet-e a mikro- és kisvállalkozások számára biztosított adóalap-kedvezmény érvényesítésére egy új furgonjellegű tehergépkocsi beszerzése esetén, feltéve hogy minden egyéb törvényi feltételnek megfelel?
Részlet a válaszából: […] ...részvényt kibocsátó részvénytársaságot) – ha az adózó igénybe kívánja venni e kedvezményt – a korábban még használatba nem vett ingatlan (ide nem értve az üzemkörön kívüli ingatlant és a 2001. december 31-ét követően beszerzett ültetvénynek az állományba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.
Kapcsolódó címkék:  

Társasházi közös költségek bizonylatolása

Kérdés: A társasházban lévő ingatlantulajdon után fizetendő közös költséget és felújítási alapba történő befizetést milyen bizonylat alapján kell fizetni, illetve elszámolni a vállalkozásnál? Milyen bizonylatot köteles adni a társasház?
Részlet a válaszából: […] ...társasházban lévő ingatlantulajdont a vállalkozásnak a saját eszközei között kell kimutatnia a bekerülési értéken mint épületrészt (tulajdoni hányadot). Természetesen, a vállalkozásnak kell ezen épületrész után a terv szerinti amortizációt is elszámolnia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.
Kapcsolódó címkék:  

Áthúzódó beruházás adóalap-kedvezménye

Kérdés: Nagykereskedelmi tevékenységet végző vállalkozás 2000-ben telephely kialakítása céljából kezdett beruházása 2001. évre áthúzódó értéke alapján igénybe vehette-e a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét, ha az áthúzódó beruházás kerítés, belső udvar, parkosítás, a kiszolgálást közvetlenül szolgáló számítógép-hálózat, ISDN-hálózat?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján a társasági adó alapja a korábban még használatba nem vett, üzemkörön kívüli ingatlannak nem minősülő ingatlanberuházás, valamint a műszaki berendezések, gépek, járművek között nyilvántartásba vehető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.
Kapcsolódó címkék:  

Bérbe adott földterület és épület értékcsökkenése

Kérdés: A kft. termőföldet és egy gazdasági épületet vásárolt, amelyeket bérbe ad. Mennyi értékcsökkenés számolható el a bérbeadás időtartama alatt a földre és a gazdasági épületre?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 52. §-ának (5) bekezdése alapján nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével) bekerülési (beszerzési) értéke után, így a bérbeadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.
Kapcsolódó címkék:    

Bérelt ingatlanon végzett beruházás elszámolása bérlet felmondásakor

Kérdés: A kft. bérelt ingatlanon beruházást végzett. A bérbeadó nem járult hozzá, hogy a bérleti díjba beszámítsuk a beruházás összegét. Sőt a bérleti díjat felemelte. Két év után a bérleményt elhagytuk, a beruházás ottmaradt a magánszemély bérbeadónál. Az áfát visszaigényeltük, idegen ingatlanon végzett beruházásként tartjuk nyilván, az értékcsökkenést ennek megfelelően számoltuk el. Mi a teendő, hogy ne kövessünk el szabálytalanságot?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelműen nem derül ki), hogy az elvégzett munkák valóban beruházásnak minősülnek, és így helyesen mutatják ki azt az idegen ingatlanon végzett beruházások között, és számolják el a terv szerinti értékcsökkenést. A bérleti időszak végén azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.
Kapcsolódó címkék:  

A közös tulajdonú ingatlan bérbeadása

Kérdés: Hogyan adhatja bérbe magánszemély egyéni vállalkozó házastársának a közös tulajdonukban lévő ingatlan egy részét iroda céljára?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély a tulajdoni hányadának megfelelő részt adhatja bérbe egyéni vállalkozó házastársának. Az Szja-tv. alapján az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adója a magánszemély választásától függően kétféle módon állapítható meg.1. A bevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.
Kapcsolódó címke:

Értékhelyesbítés átalakulás után

Kérdés: A vállalkozó élt a piaci értékelés lehetőségével. Ezt követően részvénytársasággá alakult át. Az átalakuló társaság vagyonmérlegében az Szt. 136. §-ának (8) bekezdése szerint értékhelyesbítés, értékelési tartalék nem szerepelhet. A társaság az átalakuláskor nem élt az Szt. 137. §-a szerinti vagyonértékelés lehetőségével, a vagyonmérleg-tervezetben az érintett ingatlant könyv szerinti értéken mutatta ki. Az átalakulás cégbírósági bejegyzése (az rt. létrejötte) után élhet a társaság ismételten az értékhelyesbítés lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] ...egy új társaság jött létre, és ezzel új helyzet állt elő.Az Szt. 57. §-ának (3) bekezdése alapján, amennyiben az adott ingatlan piaci értéke jelentősen meghaladja a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékét, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.
Kapcsolódó címkék:  

Vagyoni értékű jogok az immateriális javak között

Kérdés: Milyen vagyoni értékű jogok sorolhatók az immateriális javak közé? Ilyennek minősíthető-e a harmadik személy hozzájárulása nélkül el nem idegeníthető vagyoni értékű jog?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az immateriális javak között vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, nem tartoznak a szellemi termékek közé. Ilyenek különösen a bérleti jog, a használati jog, a koncessziós jog, a játékjog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címkék:  

Amortizáció: ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok

Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonú lakóingatlanokat kezel, amelyek bérbeadására négyéves időtartamra hasznosítási joggal is rendelkezik. Mi határozza meg az ezen ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba vett közműfejlesztési hozzájárulások várható használati idejét? A nem saját tulajdonú ingatlanok várható használati ideje, vagy a hasznosítási jog időtartama? Mi a helyes eljárás az aktív időbeli elhatárolások között szereplő hasznosítási jog és a közműfejlesztési hozzájárulás elszámolásánál, ha a tulajdonos értékesíti az ingatlant?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre adandó választ befolyásolja az, hogy a hasznosítási jogot, illetve a közműfejlesztési hozzájárulást, mint az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot mikor vették állományba, 2001. január 1-je előtt vagy 2001. január 1-je után. 2001. január 1-je előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címkék:      

Lebontott épület bekerülési és bontási költségei

Kérdés: Ügyfelem 2000 II. félévében vásárolt egy telket azzal, hogy ott a tevékenysége folytatásához szükséges üzemcsarnokot építtet. A telken lebontásra ítélt, műszakilag értéktelen épület állt. Az egy összegben megállapított vételárat becsléssel osztották meg telekértékre és épületértékre. Az épületet 2001-ben lebontották, az új építkezés megkezdődött. Hogyan számoljuk el a vásárolt telken lévő épületingatlan bekerülési értékét, illetve bontását?
Részlet a válaszából: […] A földterület, telek, illetve a telken lévő épület beszerzési értékét egymástól el kell különíteni. Ha ez az elkülönítés a szerződésben, a vételárban nem történt meg, akkor a vevőnél – értékbecslés alapján – kell az elkülönítést megtenni. (A kérdésből nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címke:
1
…
123
124
125
…
136