1386 talált állásfoglalás az ingatlan kifejezésre

Kérdés: Cégünk egyik ingatlanát 5 évre bérbe adta egy alapítványi iskolának. A bérleti díjat az iskola számla ellenében utalja át. A szerződés szerint a bérlet időtartama alatt a szükséges beruházásokat az iskola saját költségére elvégezteti, ezek elszámolása a futamidő végén lesz. Mikor könyveljük a vagyonnövekményt (gázbevezetés)? Elég-e csak a futamidő végén az elszámolás alapján aktiválni?

Kérdés: Részvénytársaságunk ingatlan vásárlását tervezi. A vételár 50 százalékát és az áfa teljes összegét a szerződés aláírásakor kifizetné, a vételár fennmaradó 50 százalékát (a tőketörlesztést és annak kamatát) 60 hónap alatt törlesztené. Mikor száll át a tulajdonjog, a teljes ár kifizetésekor, vagy már az 50 százalékos vételár megfizetése után? Mikor lehet az ingatlant aktiválni?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető betéti társaság tagja felmondással felmondja tagsági viszonyát. Elszámolás a 2002. évi mérleg adatai alapján történik: Eszközök: Tárgyi eszközök 23 456 Készletek 15 391 Követelések 10 314 Értékpapírok 12 000 Pénzeszközök 703 Aktív időbeli elhat. 208 Összesen: 62 072 Források: Jegyzett tőke 23 000 Eredménytartalék 1 766 Lekötött tartalék 12 000 Mérleg szerinti e. – 3 061 Saját tőke 33 705 Hosszú lejáratú köt. 2 775 Rövid lejáratú köt. 25 416 Passzív időbeli elhat. 176 Összesen: 62 072 Kölcsönös megállapodás alapján az ingatlanok forgalmi értékét 44 523 E Ft-ban fogadják el, így a tárgyi eszközök különbözete 21 067 E Ft. A kilépő tag szerint részére a saját tőke + értékhelyesbítés [54 772 E Ft] vagyoni betéte arányában (5,55 százalék) jár [3039 E Ft]. A vagyoni betét értéke 2000 E Ft. A lekötött tartalék a másik tagtól visszavásárolt vagyoni betét (névértéke: 5000 EFt), amelyet 18 havi részletben fizetnek ki. Helyes-e az az álláspont, hogy a kötelezettségekkel is csökkenteni kell az elszámolás alapját?

Kérdés: A társaság ingatlan bérbeadásával foglalkozik. A Tao-tv. szerint 5 százalék értékcsökkenés számolható el, az Szt. szerint 2 százalék. Melyiket kell könyvelni? Ha a Tao-tv. szerintit, hogyan kell a maradványértéket meghatározni?

Kérdés: A kft. magánszemély többségi tulajdonosától lakóingatlant bérelt iroda, raktár céljára, bérleti díj ellenében. A bérlő felújítási, átalakítási munkákat végzett a bérleményen, amelyet bérelt ingatlanon végzett beruházásként számolt el, terv szerinti értékcsökkenést is könyvelt. Három év után felmondta a bérleti szerződést, visszaadta az ingatlant tulajdonosának, a nettó értéket pedig elszámolta terven felüli értékcsökkenésként. Helyesen járt-e el a kft.? Terheli-e adófizetési kötelezettség a lakástulajdonos bérbeadót, ha a kft. a saját kockázatára végezte el az átalakítást?

Kérdés: Ingatlan-bérbeadással foglalkozó cég a szerződés alapján két évre előre jogosult a bérleti díj beszedésére. Állíthat-e ki normál számlát a teljes összegről (a számvitelben időbelileg elhatárolja), vagy előlegként kell kezelnie?

Kérdés: A használt lakások – mint áruk – beszerzési értékébe a vételáron kívül beletartozik-e a lakások megvásárlásakor készült adásvételi szerződéssel kapcsolatos ügyvédi díj számla szerinti értéke, továbbá a konkrét lakással kapcsolatosan az eladásig kifizetett közös költség?

Kérdés: Egy vállalkozás ingatlan- és gépjármű-bérbeadással foglalkozik. A bérbe adott eszközöket a bérleti szerződések lejárta után értékesíti. Vonatkozik-e rá az Szja-tv. 69. §-a, tehát kifizetőnek minősül-e abban az esetben, ha az eszközöket olyan magánszemélynek értékesíti, aki sem vele, sem az eszköz korábbi bérlőjével nincs semmilyen jogviszonyban, és semmilyen szálon nem minősül hozzátartozónak (tehát teljes mértékben független)? Az adótörvény szerinti nyilvántartási ár elfogadható-e szokásos piaci értéknek? Bármely kereskedelmi cég beszerzési áron aluli akciós értékesítése független magánszemélyek részre (pl. profilváltás miatt) is természetbeni juttatásnak minősül-e?

Kérdés: Az egyik ügyfelünk 1985-ben vásárolt egy telket, melyre az eltelt időszakban épített egy lakóházat. A telket a házzal együtt most eladta, és a szerződésből nem állapítható meg, hogy az eladási árból mennyi a telek és mennyi a ház értéke. Az Szja-tv. 62. § (4) bekezdés j) pontjában foglaltak alapján a teljes eladási ár adómentes, mivel az ingatlan szerzése 15 évvel korábban történt, vagy az eladási árból meg kell állapítani a telek értékét, és csak az adómentes, a ház vételárát pedig az idevonatkozó szja-előírások szerint kell kezelni?

Kérdés: Egy házaspár az önkormányzattól vásárolt egy házat, 600 ezer forintért. Az épületet családi alapon korszerűsítették, felújították, számla semmiről nincs. 2002 őszén eladták az ingatlant 3 millió forintért. 2002. év végével személyijövedelemadó-bevallást kellett készíteniük. A kettes munkalapon beírták a 2440 ezer forintot 20 százalékos adóalapként (különadó). A fenti összeget figyelembe kell-e venni az adójóváírásnál? Ha igen, 600 ezer forint bér + a fenti összeg 3040 ezer forint túllépi az adójóváírási korlátot, vissza kell fizetni az év közben kapott adójóváírást (3000 forint, ill. 9000 forint), vagy itt másodszor nem kell figyelembe venni?