Áfa: iroda céljára vásárolt lakás értékesítésekor

Kérdés: Egy bt. négy évvel ezelőtt a tulajdonos családi házának egy szobáját a bt. nevére irodaként megvásárolta. A vásárlási ár áfát is tartalmazott, amelyet a bt. visszaigényelt. Ebben az évben a bt. tulajdonában lévő részt értékesítették. Ez az értékesítés tárgyi adómentes volt, így az Áfa-tv. 39. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján az időarányosan számított, előzetesen felszámított és levont áfát meg kell fizetnie. Ezt a fizetendő áfát hogyan kell a naplófőkönyvben könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...Az Áfa-tv. vonatkozó előírása szerint: ha a rendeltetésszerű használatbavétel hónapjától számított ... 120 hónapon belül ... az ingatlant ... értékesítik, az adóalany az értékesítés hónapjára, valamint a jelzett időszak hátralévő hónapjaira időarányosan eső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Bérbeadás áfája

Kérdés: Cégünk ingatlankezelési tevékenységet is folytat. A lakóépülettel egybeépült, nem lakás célú ingatlanokat (garázs, üzlethelyiség) is bérbe adunk. Ebben az esetben hogyan kell a nem lakás céljára szolgáló ingatlanok áfáját meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 21. pontja a lakóingatlanra saját fogalommeghatározást ad. E szerint az áfafizetés szempontjából kifejezetten nem a lakóingatlan része a garázs és az üzlethelyiség még akkor sem, ha azok műszakilag a lakással egybeépültek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Off-shore cég belföldi tevékenysége

Kérdés: Off-shore cég esetén belföldi tevékenységnek minősül-e, ha pénzeszközeinek egy részét nem bankban kamatoztatja, hanem a magasabb kamatszázalék miatt kölcsönadja egy belföldi társaságnak? Másképpen: nem veszíti-e el az off-shore státusát emiatt?
Részlet a válaszából: […] ...a nyújtó, mind a megrendelő belföldi, az ügylet belföldi teljesítési hellyel bír. (Az ettől eltérő teljesítési helyek [közlekedés, ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás, termék összeszerelése, javítása, egyes rendezvényekhez tapadó szolgáltatások,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Jogszabályváltozás: Lekötött tartalék

Kérdés: Az Szt. 38. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni azoknak az eszközöknek – az üzleti év mérlegének saját tőke és mérlegfőösszege arányában számított – értékét, amelyek nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye) alapján ruházhatók át. A felvett banki hitelek fedezeteként felajánlott eszközök jelentős hányada jelzáloggal terhelt. Ezek között van takarmánykészlet, tenyész-, növendék-, hízóállat is. A jelzáloggal terhelt készletek értékét is a törvényben meghatározott arányban át kell vezetni a lekötött tartalékba? A felvett hitel és kamatai erejéig a felvett hitel összegét lényegesen meghaladó értékű ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki. Hogyan kell a lekötött tartalékba átvezetendő összeget kiszámítani? Mi a teendő, ha a tőketartalék, az eredménytartalék összege nem fedezi az átvezetendő összeget? Idegen épületen végzett beruházásaink igen jelentősek. A bérleti szerződések szerint a bérbeadó hozzájárulása nélkül nem adhatjuk el azokat. A 10-15 éves bérleti jogviszony lejárta után a beépített eszközök megtérítésére nem tarthatunk igényt. Lekötött tartalékként kell-e kezelni ezeket a beruházásokat?
Részlet a válaszából: […] A leírtakhoz hasonló tartalmú – a lekötött tartalékhoz kapcsolódó – egyéb kérdéseket nem részletezzük.Az új Szt. hatályos – a kérdésben hivatkozott – előírása az Európai Unió irányelveiben foglaltaknak való megfelelés, továbbá a hitelezői érdekek védelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: Mikrovállalkozásnak minősülő könyvszakértő iroda – iroda céljára – épülő társasházban lakást vásárol. Igénybe veheti-e a beruházás után az adóalap-csökkentést?
Részlet a válaszából: […] ...A mikro- vagy kisvállalkozás ugyanis – többek között – a korábban még használatba nem vett, üzemkörön kívüli ingatlannak nem minősülő ingatlanberuházás értékével csökkentheti (adózás előtti eredménye, de legfeljebb 10 millió forint értékéig)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Iparűzési adó: vezetékrendszerek

Kérdés: A tárgyi eszközként nyilvántartott – több településen lévő – vezetékrendszer, illetőleg a vezetékrendszer mentén húzódó különféle berendezések értékét hogyan kell figyelembe venni az iparűzésiadó-alap megosztásánál? Milyen nyilvántartást kell vezetni az iparűzésiadó-kötelezettség megállapításához?
Részlet a válaszából: […] ...gáztartállyal rendelkezik, s ekképpen részben vállalkozási tevékenységet folytat. A Htv. szerinti telephely alatt ugyanis azt az ingatlanjellegű (épület, telek) üzleti létesítményt kell érteni, ahol az adóalany vállalkozási tevékenységet végez, és – tekintve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Iparűzési adó: befektetési alap

Kérdés: Lehet-e az iparűzési adó alanya a jogi személynek minősülő befektetési alap (az ingatlanalap)?
Részlet a válaszából: […] ...– befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalával – vagy zárt módon összegyűjtött tőke értékpapírokba (értékpapíralap) vagy ingatlanokba (ingatlanalap) történő befektetésével alakít ki, és a befektetési jegyek tulajdonosainak általános megbízása alapján kezel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Külföldinek nyújtott reklámszolgáltatás

Kérdés: Ha a reklámszolgáltatást saját nevében megrendelő gazdasági társaság külföldi székhelyű, a reklámot szolgáltató vállalkozó pedig belföldi, és belföldi építményen helyezi el a reklámot, a tevékenység exportnak számít-e, vagy áfaköteles? Ha áfaköteles, ki és hogyan igényelheti azt vissza?
Részlet a válaszából: […] ...fordulatot alkalmazni.Figyelem! A szóban forgó reklámszolgáltatás más elbírálás alá esik, ha a szerződés szerint egy belföldi ingatlan (építmény) bérbeadása történik, még akkor is, ha mindez reklám céljából. Amennyiben ugyanis a külföldi reklámfelületet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Ismételt letétbe helyezés, közzététel

Kérdés: Előfordulhat, hogy a már letétbe helyezett, közzétett 1998-1999-2000. évi éves, egyszerűsített éves beszámolónál olyan hiányosságok kerülnek megállapításra, amelyek a megbízható és valós képet lényegesen befolyásolják. Nem világos számunkra, ilyen esetben az érintett évek közzétett és módosuló adatait hogyan kell ismételten közzétenni, évenként külön-külön vagy a feltárás évében összevontan? A megoldást egy összetett példán kérjük bemutatni, egészen a tőkeváltozás megállapításáig.
Részlet a válaszából: […] ...szerint a saját tőke összege 20 millió forint.A megállapítások leegyszerűsített hatása az alábbi:1998-ban: 10 millió forinttal nő az ingatlanok értéke és csökken az igénybe vett szolgáltatások költségként elszámolt összege; el kell számolni fél évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Kártalanítás telephely átengedése miatt

Kérdés: Jelenlegi telephelyünk területén bányászati tevékenységet fognak folytatni. A bánya kártalanításként pénzeszközt, illetve csereingatlant ajánlott fel. Milyen könyvelési, adózási szabályokat kell alkalmazni, ha telephelyünk továbbra is a tulajdonunkban marad, illetve ha annak tulajdonjogát a kártalanítás fejében a bánya megszerzi?
Részlet a válaszából: […] ...jogának átengedését a számviteli előírások szerint is számlázni kell, azt az értékesítés árbevételeként kell elszámolni.Csereingatlan esetén az új Szt. 50. §-ának (2) bekezdésében, 72. §-a (4) bekezdésének a) pontjában, 77. §-a (3) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.
1
123
124
125
128