340 cikk rendezése:
1. cikk / 340 Megkezdett építkezés költségeinek kimutatása
Kérdés: Építőipari vállalkozás jellemzően saját vállalkozásban épített lakásokat értékesít magánszemélyek részére. A 2024-ben induló építkezés teljes mértékben generálkivitelezőn keresztül történt. 2024. év végéig az építkezés nem fejeződött be, árbevétel nem keletkezett. Iparűzésiadó-alap nem volt. 2025. év során folytatódik és befejeződik az építkezés, az értékesítés során bevétele keletkezik a vállalkozásnak, amivel szemben már el tudjuk számolni az építkezés költségeit. Hogyan szerepeltessük a 2024. év beszámolójában a félkész építkezést? Járható út lenne-e a költségek időbeli elhatárolása? 2025-ben iparűzésiadóalap-csökkentő tételként a telek bekerülési értékét és a 2 év során felhasznált anyagok költségét szeretnénk elszámolni. Számviteli, illetve iparűzésiadó-törvények vonatkozásában ez így megfelelő? Mi a megoldás? Esetleg projektelszámolás keretében az arányos bevétel elszámolása 2024-ben?
2. cikk / 340 Jóváíró energiaszámlák könyvelése
Kérdés: 2025. évben folyamatosan kapok 2022. és 2023. évi jóváíró energiaszámlákat az áramszolgáltatótól. Betehetem a 2025. évi könyvelésbe, ha nem jelentős a hiba, vagy mindenképpen a társaságiadó-bevallást kell önellenőrizni az adott évre, évekre? Iparűzési adó tekintetében mi a teendő?
3. cikk / 340 A tulajdonostársak közössége iparűzésiadó-alany?
Kérdés: A tulajdonostársak közössége iparűzésiadó-alanynak minősül? Ők ugye magánszemélyek, akik adószámot kérnek, például férj-feleség. Egy vidéki önkormányzati adóhatóság úgy gondolta, hogy hiányzik egy tulajdonostársi közösségnek az iparűzésiadó-bevallása. Jogos az önkormányzati adóhatóság igénye?
4. cikk / 340 Egyéni vállalkozónál pénzvisszatérítés
Kérdés: Egy egyszeres könyvvezetésű cég több különböző kereskedőtől vásárolja meg ugyanazt a terméket. A gyártó a rendszeres vásárlások alapján pénzvisszatérítést ítélt meg a cég számára, amelyről írásban értesítette őket, és a vásárlások egy részének összegét vissza is utalta. Az Áfa-tv. 77. § (4)–(6) bekezdései, a 78. § (3)–(5) bekezdései, valamint a 153/C. § (4) bekezdése foglalkozik ilyen esetekkel. Ez a visszatérítés a naplófőkönyvben költségcsökkentésként vagy bevételnövekedésként kell, hogy megjelenjen? Továbbá, az 53-as bevallásban hol kell feltüntetni ezt a kapott visszautalást? A helyi iparűzési adó (hipa) szempontjából is szerepeltetni kell ezt az összeget, és ha igen, pontosan hol? Válaszukban kérem a törvényi hivatkozások feltüntetését.
5. cikk / 340 Iparűzésiadó-alap, változó kivaalap 120%-a
Kérdés: Kivás cégnél az iparűzésiadó-alap a kivaalap 120%-a. A kivaalapon értem a növelő és csökkentő tételekkel változtatott adóalapot, például a kivaalapba beszámít a jóváhagyott osztalék is. A kérdés az, hogy a növelő és csökkentő tételekkel számolt kivaalap az ipaalap 1,2-szerese?
6. cikk / 340 Nem jelentős összegű hiba a bevallásban
Kérdés: Az Szt. szerint nem jelentős összegű hibát – miután a társaságiadó-alapja növekszik – az adóbevallás önellenőrzésével korrigálja a társaság (a hiba a 2022. évet érinti, feltárása 2023-ban történik). A tao-bevallásban az eredeti bevallásban szerepeltetett valamennyi mezőt ki kell tölteni vagy módosított új adattal, vagy ha nem változott, akkor az eredeti bevallásban szereplővel. Ez mit jelent a gyakorlatban? A 07-01-02-es lapokon az eredménykimutatáshoz kapcsolódó adatokat kell feltüntetni, az A-01-es lapon a mérleghez kapcsolódókat a BESZÁMOLÓ adatai alapján. Nem jelentős hibánál az önellenőrzéssel érintett év beszámolója nem változik, a hiba a feltárás évében kerül könyvelésre, és a beszámolóban elszámolásra. A feltárás évének (2023) beszámolója és a tao-bevallás említett lapjai így megegyeznek, az adóalap-korrekció a növelő/csökkenő tételekben megjelenik. Az önellenőrzéssel érintett év (2022) tao-bevallásában az eredménykimutatáshoz kapcsolódó sorokat kell módosítani, hogy az adóalap változzon? A mérlegsorokat – tao-bevallás A-01 lap – is változtatni kell? Pl. 2022-ben nem könyvelt bevétel kapcsán ez érinti az árbevételt, a vevőkövetelést, iparűzési- és társaságiadó-kötelezettséget is. De akkor nem fog egyezni a 2022-es beszámoló adataival, hiszen az nem változott, változik. Az iparűzésiadó-bevallást is önellenőrizni kell, illetve lehet?
7. cikk / 340 Előző évi teljesítés jóváíró számlájának könyvelése
Kérdés: A kft. 2023-ban számolt el a könyveiben egy 2022. évi árubeszerzéshez kapcsolódóan kapott külföldi szállítói jóváíró számlát (árengedmény). A hiba nem jelentős. 2023-ban elszámolta: T 4542 – K 8142 tétellel a 2022-es beszerzési számla árfolyamán. Helyes-e a kontír és az árfolyam? A követelés beszámításra került egy 2023. évi beszerzéshez kapcsolódó kötelezettséggel szemben. 2022. év végén a követelések között szerepelt volna a mérlegben, és év végén átértékelésre került volna – devizás tétel, ezzel kell a 2023-as évben foglalkozni, összevont átértékelési különbözetként nem, csak egyedileg lehet átértékelni? Az iparűzési adója is növekedett: T 86 – K 49. Nem jelentős hiba kapcsán a 2023-as évközi eredményben megjelenik, de az iparűzési adót és a társasági adót önellenőrizni kell? A 2022. évi bevallás melyik sorába kell beírni az ellenőrzés során feltárt hibák hatását? A 2023. évi társaságiadó-bevallásban hol kell szerepeltetni?
8. cikk / 340 Felhasznált fejlesztési tartalék – helyi adó
Kérdés: Az iparűzési adó alapjának megosztásával kapcsolatban van kérdésünk. Társaságunknak a 2.1. pont szerinti komplex adóalap-megosztást szükséges alkalmaznia az adóalap nagysága miatt. A helyi adókról szóló törvényben nem találtunk a fejlesztési tartalékkal kapcsolatban semmilyen utalást, iránymutatást, hogy ezt hogyan kell kezelnünk az iparűzési adó alapjának megosztásával kapcsolatban. Előző években nem volt jelentős a fejlesztésitartalék-felhasználásunk, így azoknál az éveknél egy összegben hozzáadtuk a Tao-tv. szerinti értékcsökkenés értékéhez. A 2023. évben viszont jelentős fejlesztési tartalékot használtunk fel (347 millió Ft-ot). Amennyiben ezt egy összegben hozzáadjuk a Tao-tv. szerinti értékcsökkenéshez, akkor ez nagymértékben torzítani fogja az önkormányzatok közötti megosztást. 2023. évben a számviteli törvény szerinti écs.: 196.954.282 Ft, Tao-tv. szerinti écs.: 96.268.089 Ft, fejlesztési tartalék összege: 347.323.828 Ft. Véleményünk szerint a 200.000 Ft beszerzési érték alatti, amelyre egyösszegű értékcsökkenés van elszámolva, ott egy összegben szükséges a fejlesztési tartalék felhasználásával korrigálni. Azonban, amelyre nem egy összegű értékcsökkenést számoltunk el, ott hogyan járjunk el? Milyen nyilvántartási kötelezettségünk van ezzel kapcsolatban? Tudnának-e nekünk iránymutatást adni, hogyan járunk el helyesen?
9. cikk / 340 Iparűzésiadóalap-megosztás a telephelyek között
Kérdés:
Közhasznú nonprofit kft.-ként működő társaságunk vállalkozói tevékenységet is folytat 3 telephelyen. 2023. év vonatkozásában a társaság vállalkozói eredménye pozitív lett, így iparűzési adó fizetésére vagyunk kötelezettek, ezáltal felmerült, hogyan is kellene megosztanunk az iparűzési adót. Az iparűzésiadó-megosztási szabály szerint a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás, az eszközérték-arányos megosztás módszerét vagy a kombinált módszer szerinti adóalap-megosztási módszer valamelyikét vagyunk kötelesek alkalmazni. A társaság 1. telephelyén nincs alkalmazott, az ingatlan bérbe van adva, abból származik a nyereség. A 2. telephelyen eszköz nincs, mivel béreljük az ingatlant az eszközökkel együtt is, így ott minimális saját tulajdonú eszköze van a társaságnak. Bármelyik módszert is választjuk, az egyik önkormányzatnak "nem teszünk jót". Amennyiben a kombinált módszert alkalmazzuk, hogy az 1-re és a 2-es telehelyre is a kedvezőbb módszerrel, kombinált megállapítási lehetőséggel élve állapítjuk meg az adót, akkor ezzel a 3. telephelyen (= székhelyen) lévő önkormányzatnak juttatunk kevesebb adót. Van az ilyen jellegű megosztásra vonatkozóan valami ajánlás? Mit jelent a kombinált módszerű számítás, a fent leírtat, hogy egyikre-másikra a kedvezőbb alkalmazást?
10. cikk / 340 Családi gazdaság tagjainak iparűzésiadó-kötelezettsége
Kérdés: Egy 5 fős Őstermelők Családi Gazdaságának egyik tagja egyéni vállalkozó is. Emiatt nem adhatnak be közös iparűzésiadó-bevallást. Az egyéni vállalkozó tag a 2023-as adóévre az egyszerűsített adóalap megállapítását választotta. A másik négy tag számára az általános módszer szerinti adóalap a kedvezőbb (a magas anyagköltség miatt), ezért ők nem választották 2023-ra a Htv. 39/A. §-a szerinti adózást. Lehetséges-e, hogy az őstermelésből származó bevételük után eltérő módszerrel adóznak az iparűzési adóban? A másik négy tag adhat-e le közös bevallást?
