348 talált cikk az iparűzési adó kifejezésre

Kérdés: Egy vállalkozás fő tevékenysége különféle rendezvények szervezése. A rendezvények lebonyolításához minden esetben valamilyen területet, ingatlant vagy helyiséget bérel. Közvetített szolgáltatásként vásárolhat-e megrendelője számára valamilyen terület-, ingatlan- vagy helyiségbérlést, amelyet változatlan formában – közvetített szolgáltatásként – továbbértékesít, közvetít a megrendelője részére? Amennyiben lehetséges a bérbeadás közvetítése, akkor a megfelelő adminisztráció – konkrét szerződések, elkülönített nyilvántartás, számlán való feltüntetés – mellett ezzel a közvetített szolgáltatással csökkentheti-e az iparűzési adó alapját? Helyes eljárás-e az, ha az ingatlan-bérbeadásról szóló közvetítői szerződéssel egy időben, de külön készül a megbízás a rendezvény szervezésére? Lehet-e elkülöníteni az ügyleteket, vagy egy ügyletnek kell tekinteni a két szerződést mint rendezvényszervezést?

Kérdés: 2023. 09. 04-től a gépjárművezető-képzést végző autósiskoláknak a vizsgadíjat be kell szedniük a tanulóktól, és azt a Közlekedési Alkalmassági Vizsga Központnak kell utalniuk. Erről az autósiskola számlát kap részletezővel, hogy melyik tanuló nevében mennyi vizsgadíj lett befizetve. Az autósiskola a tanulóktól készpénzben veszi át a díjat vagy utalással kapja. Milyen bizonylatot kell kiállítania a tanuló felé? Ez az autósiskola bevétele lesz, a továbbutalt díj pedig a költsége? Vagy nem tartozik a szolgáltatásnyújtás kategóriába, csak számviteli bizonylatot kell kiállítani, és átmenő tétel lesz? Ha bevételnek számít, akkor az iparűzésiadó-alapnál a kapott számla értéke csökkentő lehet? Rá kell írni a számlára, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz vagy alvállalkozói teljesítmény? Átalányadózó egyéni vállalkozónál bevételnek számít?

Kérdés: Cégünk célkitermelő helyet létesít gyorsforgalmi utak földműveinek építéséhez szükséges töltésanyag biztosítására, amelyet a Bányafelügyelet engedélyez. A célkitermelő hely létesítése keletkeztet-e telephelyet az iparűzési adó szempontjából?

Kérdés: Társaságunk rendszeresen bonyolít le EU-n belüli kereskedelmi ügyeleteket, azon belül is ún. háromszögügyleteket, ahol Horvátországból megvásárolt árut közvetlenül a németországi vevőnknek értékesítünk és szállítunk. Az egyszerűsítés érdekében a horvátországi eladót hívjuk "A" szereplőnek, mi vagyunk a "B" szereplő, és a vevőnk a "C" szereplő. Az Áfa-tv. előírásai szerint ún. háromszögügylet akkor valósul meg, ha vagy "A" fuvaroztat, vagy "B" vevői minőségben fuvaroztat. A mi esetünkben általában mi (azaz "B") fizetjük a fuvart a "C" felé történő szállításra, és az árut leszállítva adjuk el (CPT-paritással). Kérdés, ebben az esetben a fuvarköltséget elszámolhatjuk-e az elábéra, azaz a fuvarköltséggel csökkenthetjük-e az iparűzési adó alapját? Ha nem számolható el elábéra, akkor mi a helyes könyvviteli elszámolás, könyvelés ebben az esetben? Mivel éves szinten az ilyen fuvarköltség elég jelentős összeg, nem mindegy, hogy csökkenthető-e vele az iparűzési adó alapja vagy sem.

Kérdés: "A" cég tulajdonos "B" cégben. "A" cég részesedésének értéke 382.000 E Ft, a "B" cég jegyzett tőkéje 1.382.000 E Ft. "B" cég saját tőkéje 6.245.221 E Ft. A "B" cég visszavásárolja "A" cégtől a saját üzletrészét névértéken, azaz 382.000 E Ft értékben. A cég két társasági csoportalany, és az ügylet után is az marad. Lehet-e névértéken visszavásárolni a saját üzletrészt? Ha nem, milyen jogszabályi környezet vonatkozik a saját üzletrész visszavásárlásának vásárlási értékének meghatározására? Milyen adózási szempontokat kell vizsgálni az ügylet kapcsán?

Kérdés: Helyi iparűzési adóval kapcsolatosan kérdezem: 2022. évben volt katás egyéni vállalkozó szeptember 1-től átalányadózást választott. Milyen egyszerűsített adózást választhat az iparűzési adózásban? Választhatja-e az átalányadózás szerintit, vagy 8 millió szerint vallhatja be az adót szeptember 1-től december 31-ig tartó időszakra?

Kérdés: Fémmegmunkáló cég vagyunk, bérmunkában is készítettünk anyagokat. Az alábbi esetben részünkre számlázott bérmunka díját anyagköltségként vagy szolgáltatásként könyveljük? Az iparűzési adónál csökkenthetjük-e az adóalapunkat, amennyiben anyagköltségként könyvelhető a díj?
1. Alapanyagot vásárolunk (nekünk számláz az eladó cég), de az nem jön be hozzánk, hanem a megmunkáló céghez szállítják. Ők ezt megmunkálják, és utána küldik cégünkhöz. Van olyan anyag, amit csak raklapra teszünk, és eladjuk, egy másik részét – ezt követően – mi is megmunkáljuk.
2. Saját (hozzánk beszállított) anyagot küldünk ki a bérmegmunkáló céghez úgy, hogy nálunk még nem történt azon semmiféle művelet. Csak azután "dolgozunk" vele, ha onnan visszaérkezett.

Kérdés: Egy fogászati cég kiva szerint adózik. Tevékenységéhez a NEAK-tól általános támogatást és bértámogatást is kap. Kiva szerinti adózásnál a kapott bértámogatás befolyásolja a kiva alapját? A helyi iparűzési adó alapjának meghatározásához milyen számviteli elszámolással járnak ezen általános (tevékenységre kapott) és bértámogatások? Milyen támogatás árbevétel, és milyen egyéb bevétel?

Kérdés: A kedvezményes, legfeljebb 1 százalékos hipamértékkel kapcsolatban merült fel értelmezési kérdésünk. A 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. §-a módosítja a Kkv. tv. 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatárát legfeljebb 4 milliárd forintra. Jól értelmezzük, hogy a kedvezményes adókulcs azon kis- és középvállalkozásokra vonatkozik, amelyek nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege közül legalább az egyik nem haladja meg a 4 milliárd forintot? Tehát ha egy vállalkozás mérlegfőösszege 4 milliárd forint felett van, de a nettó árbevétele csak 1 milliárd forint, az jogosult a kedvezményes, legfeljebb 1 százalékos iparűzésiadó-kulcsra?

Kérdés: Egy szakcikkben a szerző leírja a hipa évközi és év végi könyvelési tételeit, és megállapítja, ha helyes volt a könyvelésünk, akkor a 469-es főkönyvi számla egyenlege záráskor épp azt az összeget fogja mutatni, amit következő év május 31-éig még be kell fizetnünk az önkormányzat számára, vagy ami június 1-jétől visszaigényelhető többletként keletkezik náluk. Ennek értelmezésében (így a 469-es főkönyv éves hipa-köt. felkönyvelése előtti egyenleg kiderítésében) kérnék segítséget. Mi tartozik bele a május 31-ig fizetendőbe? A 03. 16-i kötelezettség és amit az önkormányzat 05. 31-ével még + vagy – előjellel felkönyvel az adófolyószámlára? Az önkormányzati adószámla kivonatán található két fontos sor:
1. Értesítés kézhezvételekor fizetendő = az az összeg, ami még az adott évben be kell fizetni (ez a tárgyév 03. 16-i köt., ą 05. 31-i önkormányzati rendezés + 09. 15-i köt. akkor, ha még nem volt az adott évben befizetés), valamint 2/a tárgyévet követő év 202X. 03. 16-ig pótlékmentesen fizetendő összeg sora!
A 2 sorból valamelyik összeg (vagy együttes összegük?!) megegyezik esetleg a 469-en elvárható (és milyen előjelű) éves hipa előírása előtti egyenleggel? A hipa és a tao főkönyvi egyeztetése sok embernek okoz fejtörést!