Székhely, ahol nincs bevezetve az iparűzési adó

Kérdés: Egy társaság székhelye 2026. július 1-jével Budapestről egy olyan magyarországi településre került, ahol helyi iparűzési adó nincs bevezetve. Budapesten a székhelyváltozást követően telephelye nem maradt. A társaság előző évi HIPA-adóalapja 100 millió Ft alatt volt. A társaságnak vannak munkavállalói és tárgyi eszközei is, azonban ezek nem köthetők egyértelműen egyik településhez sem. A munkavállalók esetében sincs olyan állandó munkavégzési hely, amely alapján egyértelmű települési hozzárendelés lenne lehetséges. A 2026. évi HIPA-bevallásban milyen módszerrel kell a teljes éves vállalkozási szintű HIPA-adóalapot a két település között megosztani? Alkalmazható-e ebben az esetben a Htv. 3. számú melléklete szerinti személyi jellegű ráfordítással arányos megosztási módszer? Amennyiben igen, hogyan kell a településhez közvetlenül nem köthető munkavállalók személyi jellegű ráfordítását figyelembe venni az évközi székhelyváltozás miatt? Helyes-e az az eljárás, amely szerint – feltételezve, hogy a munkavállalók tényleges irányításának helye követte a székhelyet – a székhelyváltozás előtti időszakban elszámolt személyi jellegű ráfordítás Budapesthez, míg a székhelyváltozást követő időszakban elszámolt személyi jellegű ráfordítás az új székhely szerinti településhez kerül, és ezek arányában osztjuk meg a teljes 2026. évi HIPA-adóalapot? Vagy az évközi székhelyváltozás esetére ettől eltérő, például időarányos vagy más speciális megosztási szabályt kell alkalmazni? Kérjük annak megerősítését is, hogy a HIPA-t be nem vezető új székhely szerinti települést az adóalap-megosztás során figyelembe kell venni, és az erre a településre jutó adóalaprész után helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettség nem keletkezik.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Htv. 39. §-ának (2) bekezdése a tevékenységre leginkább jellemző adóalap-megosztási módszer alkalmazását fogalmazza meg, ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet (a székhelyén kívül van telephelye,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 15.
Kapcsolódó címke:

Kkv-kedvezmény igénybevétele partnervállalkozások esetén

Kérdés: Kérdésünk a kkv-ra vonatkozó kedvezményes, 1%-os helyi iparűzésiadó-mértékkel kapcsolatos. Visszamenőlegesen egy társaságnál („A” Kft.) iparűzési adót vizsgálunk. Az „A” Kft. 3 vállalkozással (B, C, D) kapcsoltsági viszonyban áll. Konkrét kérdésünk a 4 vállalkozás árbevételének „összeszámítására” vonatkozik. Azt szeretnénk megállapítani, hogy jogosan vette-e igénybe az „A” társaság az 1%-os kedvezményes iparűzési adót a 2021–2022. adóévekben. A kedvezményes adókulcs azon kis- és középvállalkozásokra vonatkozik, amelyek nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege közül legalább az egyik nem haladja meg a 4 milliárd forintot. A 4 cég nemcsak a piacra dolgozik, hanem egymás között is vannak ügyleteik. A 2 verzió közül melyik a megfelelő számítás a 4 cég árbevételének összeadására?
1. A 4 társaság nettó árbevételét összeadtuk az egyedi beszámolóikból, nincs konszolidált beszámolójuk. Így a kiszámolt együttes értéket vizsgáltuk, hogy eléri-e a 4 milliárd forintot.
2. Le kell-e vonni a nettó árbevételből az összeszámításnál az egymás közötti ügyleteiket? Pl. a „B” cég nagy összegű, 2 Mrd Ft alvállalkozói munkát végez az „A” cégnek. Jelen példánkban ebben az esetben nem haladja meg a 4 milliárd Ft nettó árbevételt.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésre adandó válasz valójában nem az adójogszabályok, hanem a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. törvény) értelmezését igényli. Ugyanis az e törvény szerinti, legfeljebb azonban 4 milliárd forint...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 13.
Kapcsolódó címke:

Iparűzési adó egyéni vállalkozás szüneteltetésekor

Kérdés:

Egyéni vállalkozó 2025. 10. 01. óta szünetelteti a vállalkozását. Tekintettel arra, hogy a 2025-ös évben a szüneteltetés időszaka nem érte el a 181 napot, ezért egész évre adóalanynak minősült, így a teljes 2025. évről (időszak: 2025. 01. 01. – 2025. 12. 31.) adtunk be HIPAK- (iparűzési adó) bevallást 2026. május 20-án. A 2026-os évben továbbra is szünetel – jelenleg is –, és minden bizonnyal el fogja érni a szünetelés időszaka a 181 napot, azaz június 30-án iparűzésiadó-alanyisága megszűnik.
– A mostani 25HIPAK iparűzésiadó-bevallásban kell-e fizetendő adóelőleget feltüntetni (2026. 09. 15., ill. 2027. 03. 15. dátumokra)?
– 2026. 06. 29-ét – azaz az adóalanyiság megszűnését – követő 30 napon belül kell-e soron kívüli záróbevallást benyújtani a 2026. évről, vagy majd csak 2027. 05. 31-ig, ha a szüneteltetés tovább folytatódik?
– Illetve kell-e soron kívüli záróbevallást benyújtani abban az esetben, ha később megszüntetné az egyéni vállalkozói tevékenységét?

Részlet az állásfoglalásából: […] 1. A 25HIPAK iparűzésiadó-bevallásban kell fizetendő adóelőleget feltüntetni 2026. 09. 15., ill. 2027. 03. 15. dátumokra a 25HIPAK_M-EL Adóelőlegek bevallása lapon, ha az egyéni vállalkozó az általános szabályok szerint adózik. A NAV kitöltési útmutató szerint az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 18.

Iparűzési adó – nem volt árbevétel

Kérdés: Egy kft. (amely egyébként szaktanácsadással foglalkozik) 2025. éve úgy alakult, hogy egyáltalán nem volt árbevétele (a tag a munkaviszonya mellett viszi a vállalkozását). A 2025. évre beadott helyi iparűzésiadó-bevallásában a kft. 2026. évre az egyszerűsített adóalap megállapítását választotta. Adóelőlegként a bevallásban 2026. 05. 31-ig 50.000 Ft-ot adtunk meg, vélelmezve, hogy az első sávban fog maradni. Ugyanakkor az ügyvezető jelezte, hogy most kötött szerződést egy bankkal, és várhatóan 30 millió Ft nettó árbevétel várható. Kérdésem az, hogy ha már most tudható, hogy nem fog megfelelni az egyszerűsített adóalap megállapítása szerint adózásnak, hanem az általános szabályok szerint kell majd megállapítania azt, akkor kell-e szeptemberben előleget fizetni (kiegészíteni), vagy majd a 2026. évről szóló bevallásában fogja az általános szabályok szerint vallani, és az adóját kiegészíteni 2027. 05. 31-ig?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Htv. 39/A. §-a az ún. Htv. szerinti kisvállalkozók (azon vállalkozók, akiknek az adóévben a bevétele nem haladja meg a 25 millió forintot, kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó esetében a 120 millió forintot) esetében lehetővé teszi, hogy a székhelyre és a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 28.

Székhelyre több adó jut, mint a telephelyre

Kérdés: Cégünk budapesti székhelyű, telephelye pedig másik városban van. Ingatlan-bérbeadás a fő tevékenység, és egy darab ingatlan van bérbe adva. Bérköltség nincs a cégben. Iparűzési adó megosztásakor a komplex megosztás alkalmazható. Az ingatlanra nem számolunk el értékcsökkenést. Ilyenkor a telek bekerülési értékének 2%-a jut a telephelyre, a személyi jellegű ráfordításnál pedig kötelező 500.000 Ft-ot elszámolni bérköltségként. Ez viszont azt eredményezi, hogy igazából a székhelyre több adó jut, mint a telephelyre, ahol az árbevétel keletkezik. Jól gondolom? A szóban forgó esetben a székhely szerinti településen (Budapesten), valamint a bérbe adott ingatlan fekvése szerinti településen, mint Htv. szerinti telephelyen keletkezik helyi iparűzésiadó-kötelezettség, a Htv. 37. § (1) bekezdése, valamint 52. § 31. pont a) alpontja alapján. Ez esetben – figyelemmel a Htv. 39. § (2) bekezdésére – valóban a komplex [Htv. melléklet 2.1 pont] iparűzésiadóalap-megosztási módszert kell alkalmazni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A szóban forgó esetben a székhely szerinti településen (Budapesten), valamint a bérbe adott ingatlan fekvése szerinti településen, mint Htv. szerinti telephelyen keletkezik helyi iparűzésiadó-kötelezettség, a Htv. 37. § (1) bekezdése, valamint 52. § 31. pont a) alpontja...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. április 16.
Kapcsolódó címke:

Bérbeadó által számlázott áram- és vízszámlák

Kérdés: A vállalkozás ingatlant bérel, az ingatlannal kapcsolatos áram- és vízszámlákat a bérbeadó átszámlázza a vállalkozás részére. Ezeket az átszámlázott rezsiköltségeket hová könyvelem, az anyagköltségbe vagy az anyagjellegű szolgáltatásba? Ez fontos az iparűzési adó számításánál is.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés olyan tartalmú, mintha azt nem könyvelő küldte volna. Az áram- és vízdíjat számlázhatja tovább (és nem a számlákat, és nem átszámlázza) a bérbeadó. Rezsiköltséget pedig nem ismer a számvitel.A korrigált kérdésre a válasz a következő:Az áramdíj és a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. április 16.

Belső elektronikai egység minősítése (késztermék)

Kérdés: A magyarországi webshop saját fejlesztésű okoseszközöket értékesít. Az eszköz belső elektronikai egységét egy magyar gyártócéggel gyártatja le a megadott specifikáció alapján, a gyártáshoz szükséges alapanyagokat és alkatrészeket a gyártó biztosítja. A gyártó az elkészült elektronikai egységeket adja át. Az eszközök végső összeszerelése (burkolat felhelyezése, adapterek, kábelek csomagolása) már a webshopnál történik, ezt követően értékesíthető. A webshop és a gyártó között keretszerződés nincs, az együttműködés egyedi megrendelések alapján történik. A gyártó által kiállított számlák (feltüntetésre kerül a legyártott darabszám) elszámolhatók-e a webshopnál anyagköltségként, ezáltal csökkenthetik-e a helyi iparűzési adó alapját, vagy ezek igénybe vett szolgáltatásnak minősülnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben leírtak alapján a gyártócég nem szolgáltatást nyújt, hanem terméket állít elő. A belső elektronikai egység előállítása nem tekinthető szolgáltatásnyújtásnak. A webshopnál a belső elektronikai egységet, mint a gyártócég termékét, a vásárolt anyagok...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 26.

Tárgyi eszközök átsorolásához kapcsolódó adókötelezettség

Kérdés: Az átsorolás önállóan keletkeztet-e bármilyen adófizetési kötelezettséget (áfa, társasági adó)? Az értékesítés során milyen adókötelezettségek merülnek fel (társasági adó, áfa)? Az értékesítés milyen módon érinti a helyi iparűzési adó alapját, különösen abban az esetben, ha az eszköz korábban tárgyi eszközként szerepel a könyvekben? A forgóeszközök közé átsorolás befolyásolja-e az adóalap meghatározását bármely felsorolt adónemnél?
Részlet az állásfoglalásából: […] Maga az átsorolás is keletkeztethet adófizetési kötelezettséget. A tárgyi eszköznek a készletek közé történő átsorolása akkor is változást jelent az adózásban, ha az eszköz mint készlet értékesítésre kerül.Az átsorolást megelőzően a tárgyi eszköznél az adózás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. december 11.
Kapcsolódó címke:

Kihelyezett irodakonténer keletkeztet-e telephelyet?

Kérdés: Vállalkozásunk egy vidéki városban először karbantartási munkálatokat, majd építési-kivitelezési munkát végez egy termelővállalkozás számára. A karbantartási munkák elkezdésekor konténeriroda elhelyezésére került sor, ahol a cég munkavállalói dolgoznak. Maga az építési kivitelezési munka időtartama kb. egy-két hónap. Amint a munkálatok elkészülnek, az irodakonténert elszállítjuk, az adott területről kivonulunk. A karbantartási munkálatok és az építési munkálatok esetében a két munkafolyamat hossza meghaladja a 180 napot. Az adott városban keletkezik-e iparűzési adó szempontjából telephelyem, be kell-e jelentkeznem az iparűzési adó alá?
Részlet az állásfoglalásából: […] Abból a feltevésből indulunk ki, hogy a „karbantartási munka” nem azonosítható a Htv. 52. § 24. pontja szerinti építőipari tevékenységgel (a Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere 2025. január 1-jétől hatályos TEÁOR ’25 besorolása szerint a 41–43...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. október 9.
Kapcsolódó címkék:  

Vállalkozásba adott beruházáshoz igénybe vettek saját munkavállalókat

Kérdés: Társaságunk új tárgyi eszközt hoz létre, raktárcsarnokot épít. A kivitelezést egy vállalkozás végzi el (Kivitelező). A teljes beruházási érték döntő többségét a Kivitelező fogja számlázni, azonban a Beruházó (társaságunk) munkavállalói is fognak dolgozni az építkezésen, illetve társaságunk is fog saját magának beszerezni. Kérem véleményüket a következőkben:
1. Az Áfa-tv. szerint nem kezelendő saját rezsis beruházásként, tekintettel arra, hogy a kivitelezői szolgáltatás díja meghaladja a Beruházó saját költségeit.
2. A Kivitelező által benyújtott számlákat közvetlenül a beruházási számlára könyveljük. A beruházó által beszerzett anyagok költségét, felmerült bér- és járulékköltségét a megfelelő 5-ös számlára könyveljük, majd ezeket a tételeket év végén T 16 – K 58 könyvelési tétellel mutatjuk ki beruházásként.
Éven átnyúló beruházás esetében is így járunk el.
3. Az iparűzési adó alapjából a beruházó által beszerzett anyagok költsége nem vonható le.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja alapján termékértékesítésnek minősül az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak. Mivel a kivitelező által megvalósításra kerülő raktárcsarnok...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. szeptember 11.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
…
36