Közös üzemeltetés a kereskedelemben

Kérdés: Két kereskedelmi vállalkozás megállapodást köt ABC-üzlet közös üzemeltetésére. Az egyik vállalkozás magára vállalja az üzemeltetést, a másik biztosítja az árut. Az árrést 30-70 százalékban osztják meg egymás között. Hogyan kell ezt bizonylatolni?Költségátterhelésről van szó vagy szolgáltatásról? Ha szolgáltatás, milyen szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...alapján közös üzemeltetés során az üzemeltető az üzemeltetésben részt vevők részére biztosítja a tárgyi eszköz (például az irodaház) rendszeres használatát, akik azt ténylegesen használják is. Így a közös üzemeltetés költségeinek előre meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

A kaució elszámolása

Kérdés: Cégünk 2000 novemberétől határozatlan ideig irodát bérel. A főbérlővel kötött szerződés értelmében 1 havi bérleti díj mint kaució előre fizetendő. Az átutalásnak számlát helyettesítő okmány alapján eleget tettünk. Ezt a gazdasági eseményt hol szerepeltessük a mérlegben?
Részlet a válaszából: […] ...forgóeszközök közé sorolni. A kaució mint követelés tartósan, egy évet meghaladóan szolgálja a vállalkozási tevékenységet (hiszen az iroda bérletének a feltétele), ezért azt a befektetett eszközök között kell kimutatni, és az Szt. 27. §-ának előírásai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

A közös tulajdonú ingatlan bérbeadása

Kérdés: Hogyan adhatja bérbe magánszemély egyéni vállalkozó házastársának a közös tulajdonukban lévő ingatlan egy részét iroda céljára?
Részlet a válaszából: […] A magánszemély a tulajdoni hányadának megfelelő részt adhatja bérbe egyéni vállalkozó házastársának. Az Szja-tv. alapján az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adója a magánszemély választásától függően kétféle módon állapítható meg.1. A bevétel egésze...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Üzleti jelentés készítése

Kérdés: A kft. beszámolóját a szükséges képesítéssel rendelkező könyvelőiroda készíti el. Az üzleti jelentést pedig az egyik tulajdonos. Az Szt. előírásai mellett vállalkozhat-e az üzleti jelentés elkészítésére ez a tulajdonos, ha nincs mérlegképes könyvelői végzettsége?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 150. §-ának (2) bekezdése részletezi a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat. Ezek között külön nincs kiemelve az üzleti jelentés.Az Szt. 19. §-ának (1) bekezdése szerint az éves beszámolónak nem része az üzleti jelentés, azt az éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Fióktelep bizonylatainak forintosítása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett társaság Németországban fiókteleppel rendelkezik. A társaság belföldön adóköteles gazdasági tevékenységet nem végez, csupán a központi iroda működésével, a kiküldött munkavállalókkal kapcsolatos költségek merülnek fel belföldön forintban. A német telephely bevételi-kiadási bizonylatai csak a tárgyhónapot követően érkeznek Magyarországra. A belföldi számviteli elszámolásban elfogadható-e az a gyakorlat, mely szerint a külföldi fióktelep devizában kiállított bizonylatait az adott devizának a hónap utolsó napján érvényes, a vállalkozás által választott árfolyamán számítjuk át forintra?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem fogadható el.Az Szt. 2001-től hatályos előírásai szerint (60. §) a devizaeszközöket, illetve a devizakötelezettségeket a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó, a vállalkozó által választott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Osztrák állampolgár honoráriumának adókötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett osztrák többségi tulajdonban lévő, munkagépek kereskedelmével foglalkozó vállalkozás megbízási szerződés keretében megbíz egy osztrák állampolgárt, hogy Ausztriában és Németországban keresse meg a magyar igényeknek megfelelő új és használt munkagépeket. Tevékenységéért félévente fix összegű "honoráriumot" kap. Milyen adózási (szja-levonás, egyéb járulékok), illetve illetőségigazolási vonzata van a magyar kft.-nél ennek a kifizetésnek? Hogyan alakul az adózás, ha mérnöki tanácsadásról szól a megállapodás?
Részlet a válaszából: […] ...ennek az állandó berendezésnek tudható be.A szabad foglalkozás kifejezés magában foglalja különösen az önállóan kifejtett tudományos, irodalmi, művészeti, nevelési, oktatási vagy sporttevékenységet, valamint az orvosok, ügyvédek, mérnökök, építészek, fogorvosok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Céltartalék a jövőbeni költségekre

Kérdés: Az Szt. lehetőséget ad arra, hogy a jövőbeni költségekre céltartalékot képezzünk. Cégünk 3 éve vásárolt egy házat iroda céljára. Akkor elvégeztük a szükséges felújításokat, de várhatóan néhány év múlva ismét szükségessé válhat a felújítás, amely egy összegben igen jelentős lehet. Lehet-e ilyen jogcímen céltartalékot képezni? Ha igen, azt milyen dokumentációval kell alátámasztani?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 41. §-ának (2) bekezdése szerint 2001-től céltartalékot lehet képezni az időszakonként (4-5, esetleg 10-15 évenként) ismétlődő, jövőbeni költségekre (elsősorban a fenntartási költségekre, átszervezési költségekre, időszakonként jelentkező környezetvédelmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése

Kérdés: Mit takar az Szt. 52. §-ának (6) bekezdésében az egyéb eszközök vonatkozásában az, hogy "amely értékből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke évről évre nő"? Értelmezhető-e a 2001. január 1-je előtt beszerzett és üzembe helyezett irodaépületnél, amelynek értéke – jelenlegi ismereteink szerint – évről évre nő? Elszámolható-e ezen irodaépületekre az évi 2 százalékos értékcsökkenési leírás? A "nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni" kitétel csak a 2001. január 1-je után üzembe helyezett ingatlanokra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 52. §-ának (1)–(2) bekezdése szerint az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Áfa: üzemi épületként használt lakóingatlan értékesítése

Kérdés: Egy bt. magánszemélytől üzemi épületet vásárolt, amelyet a működési engedélyben az önkormányzat irodaépületként jelölt. A földhivatali nyilvántartásban pedig lakóépületként szerepel. A bt. az épületet eladja, és a vevő lakóházként kívánja hasznosítani. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...módja és az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett típusa között nincs feltétlenül összefüggés, hiszen például lakás hasznosítható irodaként. Az ingatlan értékesítésénél az áfamérték megállapításához a Földhivatalnál bejegyzett adatokból kell kiindulni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Könyvelőiroda felelőssége

Kérdés: Egy könyvelőiroda (kft.) 6 éven át könyvelt egy bt.-nek. A bt. felkért, hogy vizsgáljam át a könyvelését. Megállapítottam, hogy a könyvelőirodával szerződést nem kötöttek, továbbá 5 év dokumentációja csak hiányosan lelhető fel...
Részlet a válaszából: […] ...szerződésben kell rögzíteni. A szerződésnek a Ptk.-ban előírtakon túlmenően tartalmaznia kell egyrészt azt, hogy mi a könyvelőiroda feladata, a megbízás körébe tartozó feladatokat milyen határidőre kell elkészítenie, a feladat teljesítése miben nyilvánul meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.
1
38
39
40
43