Irodaként használt lakás áfája

Kérdés: Társaságunk iroda céljára vásárolt lakást kíván eladni. Hogyan alakul az áfafizetési kötelezettsége? Hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.Amennyiben az irodának használt lakás az ingatlan-nyilvántartásban lakásként szerepel, a továbbiakban azt kell vizsgálni, hogy lehet-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Rezsiköltségek megosztása

Kérdés: Egy irodát két bérlő bérel, a bérleti díjat a bérbeadóval kötött szerződések alapján külön fizetik. A rezsiköltségeket (fűtési díj, áramdíj stb.) megállapodás szerint az egyik bérlő fizeti, mivel az ő nevére jön a számla, de négyzetméter-arányosan továbbszámlázza a másik bérlőre jutó részt. Milyen adómérték alkalmazása helyes a továbbszámlázásnál?
Részlet a válaszából: […] Közüzemi szolgáltatás számlázásánál tipikusan a következő lehetőségek vázolhatók fel:Amennyiben a közüzemi szolgáltatás továbbszámlázásakor külön órával mért fogyasztásról van szó, vagyis a költségáthárítás összege pontosan megfelel a mindenkori tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Egyéni vállalkozás megszűnése, betéti társaság alapítása

Kérdés: Megszűnt egyéni vállalkozás esetén mi a teendő a vállalkozás megszűnéséig beszerzett tárgyi eszközökkel abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó betéti társaságot alapított az egyéni vállalkozás megszűnte után? Az egyéni vállalkozó éves áfabevalló volt.
Részlet a válaszából: […] ...tárgyi eszközök (ideértve a tartalék alkatrészt és gyártóeszközt is) leltári értékét; a gazdasági épület, az üzlet, a műhely, az iroda és az egyéb – kizárólag a jövedelemszerző tevékenységhez használt – ingatlan használati vagy bérleti jogáról való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

A kontírozás feltüntetése a bizonylaton

Kérdés: Könyvelési irodánk számítógépes könyvelési rendszert használ. Az Szt. szerint a bizonylaton a kontírozást fel kell tüntetni. Megfelel-e ennek a követelménynek az, ha a kontírozást nem a bizonylaton tüntetjük fel, hanem a könyvelési naplón, amit a teljes könyvelési anyag dokumentálásánál szintén kinyomtatnak?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy a leírt gyakorlat nem felel meg az Szt. követelményeinek.Az Szt. 167. §-a (1) bekezdésének h) pontja szerint: a könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kelléke... a könyvelés módjára, az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Az szja 1 százalékának felhasználása

Kérdés: Közhasznú szervezetnek nem minősülő alapítvány célja egy szakma szakirodalma színvonalának emelése. Ezért évente egyszer a cikkek írói között bírálatot tartanak, és a legjobbakat díjazzák. Az alapítvány 1 százalékos támogatást is kap. Kérdés: ha nem a teljes összeget fordítják a díjazásra, hanem egy részét tőkenövelésre fordítják, az utóbbi az 1 százalékos támogatás felhasználásának tekinthető-e?
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadó 1 százaléka címen kapott összeget az Esz-tv. előírása szerint a közcélú tevékenység céljára kell felhasználni, vagy a következő évekre lehet tartalékolni [Esz-tv. 6. §-ának (3) bekezdése]. A tartalékolt összeg a tőke növelésére nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Eredménytartalék átadása

Kérdés: Átadhat-e a kft. egyik üzletrész-tulajdonosa (szintén társaság) véglegesen pénzeszközt eredménytartaléka terhére a kft.-nek? Ez a pénz felhasználható-e működésre, irodavásárlásra, kölcsön visszafizetésére?
Részlet a válaszából: […] ...fedezetére adták, akkor azt az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerint az egyéb bevételek között kell elszámolnia. Ha irodavásárlásra, illetve kölcsön visszafizetésére adták, akkor azt az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Költségelszámolás a székhelyre

Kérdés: A Számviteli Levelek 555. kérdésére adott válaszhoz kérem a törvényi hivatkozást. A válasz vonatkozik az egyéni vállalkozóra is?
Részlet a válaszából: […] ...melléklete (a 12. pontban) a következők szerint fogalmaz: jellemzően előforduló költség az üzlet, a műhely, a gazdasági épület, az iroda bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia költsége, a telefon, rádiótelefon, telefax, CB-rádió, telex (ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Részben magánszemély helyett végzett felújítás

Kérdés: A kft. székhelye társasházban van, amelyet fel kell újítani. A társasházban két lakó nem vállalja a felújítás rájuk jutó költségeit. Miként számolható el a felújítás költsége a kft.-nél? Mi legyen a felújítás áfájával?
Részlet a válaszából: […] ...felújítás előzetesen felszámított áfája az Áfa-tv. 32. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint levonható. (A lakóépületben lévő irodákat a kft. adóköteles bevételszerző tevékenységéhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Éves vagy negyedéves bevallás az ügyvédi irodánál

Kérdés: Ügyvédi irodaként tevékenységünk 2002-ben kizárólag tárgyi adómentes volt. 2003-tól éves vagy negyedéves bevallásra vagyunk kötelezettek?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyi adómentes időszaktól függetlenül az ügyvédi irodának a tárgyévet megelőző évét kell vizsgálnia. Tekintettel arra, hogy a havi bevallás feltétele, hogy az adózó tárgyévet megelőző évének elszámolandó áfájának éves szinten – előjel helyesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.

Az értékcsökkenés leírási kulcsának megváltoztatása visszamenőleg

Kérdés: A kft. 1999-ben vásárolt egy irodaházat, ahol a korábbi tulajdonos a Tao-tv. szerinti 10 százalékos kulccsal számolta el az értékcsökkenést. Az adásvételt követően a könyvelő rosszul állapította meg a leírási kulcsot 2 százalékban. Ezt az egyszeri tévedést szeretnénk 2002-ben korrigálni, és visszaállítani a 10 százalékos elszámolási lehetőséget. Megváltoztatható-e a tárgyi eszköz használatbavételekor tévesen meghatározott amortizációs kulcs visszamenőleg az 1999-2000. évekre?
Részlet a válaszából: […] ...a számvitelben is alkalmazható! A régi Szt. hivatkozott előírása alapján meg kellett határozni azon évek számát, ameddig az irodaházat előreláthatóan használni fogják. Nehezen képzelhető el egy irodaháznál, hogy az csak 10 évig használható. Így az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.
1
…
38
39
40
…
45