Ügyvédi iroda könyvvezetése

Kérdés: 2004. január 1-je után az ügyvédi iroda készíthet-e egyszeres könyvvitellel alátámasztott egyszerűsített beszámolót, vagy rá is vonatkozik az Szt. azon előírása, hogy 2004. január 1-jétől csak kettős könyvvitellel alátámasztott éves (egyszerűsített éves) beszámolót készíthet?
Részlet a válaszából: […] ...és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése alapján az ügyvédi irodának, a szabadalmi ügyvivő irodának a beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Lakás mint iroda, MKV adóalap-kedvezménye

Kérdés: Befektetési, biztosításközvetítési tevékenységet végző kft. 2002-ben új társasházi lakást vásárolt, kizárólag iroda céljára. Az építő lakásként számlázta le, mivel erre szólt az építési engedély. Igénybe vehető-e a mikro- és kisvállalkozási adóalap-kedvezmény az egyéb feltételek teljesülése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. tartalom elsődlegessége a formával szemben elve alapján –, hogy ténylegesen mi a hasznosítás módja. Ennek alapján a kizárólag irodaként használt lakás tekinthető nem üzemkörön kívüli ingatlannak. Meg kell azonban azt is vizsgálni, hogy az iroda...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.

Áttérés az egyszeresről a kettős könyvvitelre (eva)

Kérdés: Az Eva-tv. 8. §-ának az eva alapjának megállapítására vonatkozó különös szabályai nem kezelik azt az esetet, amikor az Szt. hatálya alatt maradó adóalanynak kötelezően át kell térnie az egyszeres könyvvezetésről a kettős könyvvitelre (pl. ügyvédi irodáknak). Mi a helyzet ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Szt.-nek az egyszeres könyvvezetésről a kettős könyvvitel vezetésére vonatkozó rendelkezését alkalmazva 2003-ban evaalanyok esetében a 2002. évi teljesítésű, de pénzügyileg nem realizált bevétel 2003-ban válik az eva alá tartozó bevétellé. Ugyanakkor az áttéréshez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Szakképzési hozzájárulás közalapítványnál

Kérdés: Kiemelkedően közhasznú közalapítványnak kell-e szakképzési hozzájárulást fizetnie, s ha igen, melyik évtől?
Részlet a válaszából: […] ...a víziközmű-társulat kivételével, vízgazdálkodási társulatok társulása, egyes jogi személy vállalata és a leányvállalat, ügyvédi iroda, magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, erdőbirtokossági társulat, az Szja-tv.-ben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Számítógép adóalap-kedvezménye

Kérdés: Ha egy vállalkozás a számítógépet számlázásra, készletnyilvántartásra, bevallások elkészítésére használja – az egyéb feltételek teljesülése esetén –, érvényesítheti-e a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységét közvetetten szolgálják. Ilyenek különösen: az egyéb üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések, járművek, az irodai, igazgatási berendezések, felszerelések, az üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek, valamint az itt felsorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Tárgyi eszközök átsorolása

Kérdés: Szolgáltatótevékenységet végző vállalkozások tárgyi eszközeit (személygépkocsi, irodai berendezés, számítógép), amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgálják, minden esetben az egyéb berendezések közé soroltam. Lehetséges-e a könyvelőirodánál, a mérnöki tevékenységet végző vállalkozásnál a besorolás módosítása?
Részlet a válaszából: […] ...a használatban az üzembe helyezést követően érdemi, bizonyított változás következett be.)A szolgáltatótevékenységet végző könyvelőiroda, mérnöki tevékenységet végző vállalkozás tárgyi eszközei között is lehetnek olyanok, amelyek közvetlenül szolgálják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Ügyfél-azonosítás

Kérdés: Ha a könyvelőiroda több éve folyamatosan könyvel a társaságnak, a pénzmosáshoz kapcsolódó jogszabályok szerinti azonosításhoz kell-e cégkivonatot kérnie ügyfelétől, vagy ez csak új ügyfél esetén kötelező?
Részlet a válaszából: […] ...szervezet azonosítását is el kell végezni. Nem kell az azonosítást ismételten elvégezni, ha a szolgáltató (az adott esetben a könyvelőiroda) az ügyfelet, a meghatalmazottat, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt egyéb ügylet kapcsán (például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Egyéni ügyvéd "átalakulása"

Kérdés: Az egyéni ügyvéd ügyvédi irodává alakulásának milyen számviteli, adózási, adóeljárási szabályai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...Ütv. az egyéni ügyvéd ügyvédi irodává alakulásáról nem rendelkezik. Ugyanakkor az Szja-tv. 49/A. §-a hasonló adózási feltételeket ír elő arra az esetre, ha az egyéni ügyvéd belép egy ügyvédi irodába, vagy ügyvédi irodát alapít, és ott folytatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Bérleti szerződés felbontása magánszemély bérbeadóval

Kérdés: A kft. magánszemély többségi tulajdonosától lakóingatlant bérelt iroda, raktár céljára, bérleti díj ellenében. A bérlő felújítási, átalakítási munkákat végzett a bérleményen, amelyet bérelt ingatlanon végzett beruházásként számolt el, terv szerinti értékcsökkenést is könyvelt. Három év után felmondta a bérleti szerződést, visszaadta az ingatlant tulajdonosának, a nettó értéket pedig elszámolta terven felüli értékcsökkenésként. Helyesen járt-e el a kft.? Terheli-e adófizetési kötelezettség a lakástulajdonos bérbeadót, ha a kft. a saját kockázatára végezte el az átalakítást?
Részlet a válaszából: […] A kft. helyesen járt el, kivéve a nettó érték kivezetését.A nettó értéket az adott esetben, mivel magánszemélytől bérelt lakóingatlanról van szó, nem terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni, hanem természetbeni juttatásként az áfa felszámításával a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Lakásértékesítés magánszemélynek piaci ár alatt

Kérdés: Belföldi magánszemélyekből álló társaság a feleslegessé vált, eddig irodaként használt lakást értékesítené. A vevők a társaság tulajdonosai. A lakás piaci ára kétszerese a könyv szerinti értéknek. A könyv szerinti értéken történő értékesítés esetén a piaci ár és a könyv szerinti érték különbözete képezi-e valamilyen adó alapját?
Részlet a válaszából: […] A lakás piaci ár alatti értékesítése esetén a piaci ár és az eladási ár különbözete természetbeni juttatásnak minősül, és 44 százalék személyijövedelemadó-kötelezettséget ró a társaságra. Ha a vevők a Tbj-tv. szerint biztosítottnak minősülnek (személyesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.
1
37
38
39
45