454 talált cikk az iroda kifejezésre

Kérdés: Ha a társaságiadó-elszámolással működő ügyvédi irodánál az ügyvéd úgynevezett tagi jellegű foglalkoztatásként havonta jövedelmet vesz fel, alkalmazotti kedvezményt nem számolhat el? Kötelező-e felvenni havonta a jövedelmet? Ha a foglalkoztatott ügyvéd havonta a minimálbér utáni járulékokat megfizeti, de csak évente egy alkalommal vesz fel jövedelmet, megteheti-e, hogy csak akkor fizeti meg az szja-járulékot? Milyen jövedelemnek, elszámolásbeli kifizetendő összegnek tekinthető az ügyvéd által felvett-elszámolt jövedelem?

Kérdés: Országos hálózattal rendelkező üzletlánc a beszállító nagykereskedelmi cégekkel kötött szerződésben fix összegű reklámköltség-hozzájárulást kér, amit időszakonként számláz. Ezzel finanszírozza az üzletlánc időszakonként megjelenő szórólapjait, amelyeken a beszállító neve nincs feltüntetve. Az üzletlánc beszállítóinak reklámszolgáltatást végez? Vagy közös üzemeltetésről van szó? Esetleg nem számlázott engedményről?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó áramköltség-elszámolásának mértéke (20 százalék) hol van szabályozva?

Kérdés: A kft. magánszemély tulajdonában lévő raktár- és irodaépületet bérel, határozatlan időtartamú szerződéssel. A bérbeadó hozzájárult, hogy a bérlő kft. a meglévő épületre egy további szintet ráépítsen, de tulajdonjogot nem szerez. A bérlő a beruházás időtartama alatt és az azt követő 10 évig bérleti díjat nem fizet. Ha a bérleti szerződést a bérbeadó felmondja, megfizeti a beruházás jegybanki alapkamattal növelt, meg nem térült költségeit, ha a bérlő mondja fel, a bérbeadó nem fizet. Hogyan kell a leírtakat elszámolni? Mikor jelentkezik a bérbeadónál a vagyonnövekedés? A bérelt ingatlanon végzett beruházás értékcsökkenési leírása kompenzálhatja-e a meg nem fizetett bérleti díjat?

Kérdés: A betéti társaság a beltagja tulajdonát képező lakóingatlan egyik szobáját irodaként használja. A rezsiköltségek fedezetére, valamint a használatért bérleti díjat számítanak fel. Az adószámmal rendelkező magánszemély számlát állít ki, és döntése alapján 20 százalékos forrásadóval adózik. A bt., mint kifizető, a kifizetéskor levonja a forrásadót, költségként a számlában szereplő teljes bérleti díjat elszámolja. Szerintünk más adó nem merül fel. A bt. a 2002-ben kiszámlázott 2003. évi bérleti díjat 2002-ben kifizette, és költségként elszámolta. Helyesen járt-e el a bt., ha 2002-ben egyszeres könyvvitelt vezetett, 2003-tól pedig evaalany? (A magánszemély 2002. évi szja-bevallásában szerepel a 2003. évre, de 2002-ben megfizetett bérleti díj.)

Kérdés: A játékfilmek gyártásának első lépése, hogy a film alapjául szolgáló irodalmi mű megfilmesítési jogát meg kell vásárolni az irodalmi mű alkotójától vagy a szerzői jogok tulajdonosától. A megfilmesítés jogát (engedély arra, hogy az adott műből filmet készítsenek) vagyoni értékű jogként, vagy egyszeri ráfordításként kell elszámolni?

Kérdés: Cégünk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Hogyan változnak a bérbeadás áfaszabályai? Evaalanyként élhetek-e irodák bérbeadása esetén az általános szabályok szerinti választás jogával?

Kérdés: Nem az Szt. hatálya alá tartozó, evát választó bt. már 2003-ban kénytelen megszüntetni tevékenységét, egyszerűsített végelszámolással. Hogyan kell ez esetben az Szt. hatálya alá való visszatérés szabályait alkalmazni? Hogyan kell a végelszámolást számviteli és adózási szempontból lebonyolítani? Kell-e könyvvizsgálóval értékeltetni az eszközöket?

Kérdés: Egy osztrák anyavállalat magyarországi leányvállalataként az anyavállalat által készített szoftvert használunk, amelyre használati díjat fizetünk. Ezt a szoftvert használja az osztrák cég más államban lévő leányvállalata is, így ennek segítségével egyeztetni lehet valamennyi régió adatait. Elszámolható-e a díj igénybe vett szolgáltatásként? Szóba kerülhet-e ebben az esetben az osztrák-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alkalmazása?

Kérdés: Alapítványunk 5 évvel ezelőtti irodabérlésével kapcsolatosan folyamatosan, évente kamattal növelt követelésről kap egyenlegközlő levelet. Vitatjuk a tartozást is, és a kamat jogosságát is. Könyvvizsgálónk a várható veszteségekre céltartalék képzését javasolja, mert – szerinte – per esetén esetleg fizetni kell. Ha nem képezünk céltartalékot, korlátozhatja-e vagy elutasíthatja-e záradékkal a könyvvizsgáló az éves beszámolónkat?