Fizetőeszköz mint tárgyi eszköz

Kérdés: A társaság 2001. év során külföldi fizetőeszközöket vásárolt, amely fizetőeszközök 2001. december 31-ével megszűntek. A társaság nem kívánta ezeket a bankjegyeket euróra átváltani, hanem azokat megtartva, bekeretezve a cég irodáiban kiállítja. A bankjegyeket a valutapénztárban tartja. Mi a teendő ezzel a valutakészlettel?
Részlet a válaszából: […] ...fizetőeszközöket (tudva azt, hogy azok 2001 után fizetőeszközként már nem használhatók) azért vásárolták, hogy azokat a cég irodáiban bekeretezve kiállítsák, és nem azért, hogy azzal fizessenek. Így a külföldi fizetőeszközöket nem a valutapénztárban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.

Egyéni ügyvéd (eva)

Kérdés: Egyéni ügyvéd választhatja-e az evát, ha nem rendelkezik vállalkozói igazolvánnyal?
Részlet a válaszából: […] ...Eva-tv. külön rendelkezik, amely szerint egyéni vállalkozónak minősül az ügyvéd (kivéve, amennyiben az ügyvédi tevékenységet ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Egyéb szervezetek (eva)

Kérdés: Alapítvány, társadalmi szervezet, egyesület (egyéb szervezetek köre) választhatja-e az evát?
Részlet a válaszából: […] ...társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda és a szabadalmi ügyvivő iroda.Ebből adódóan egyéb szervezetek (alapítvány, társadalmi szerv stb.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Az áttérés szabályai (eva)

Kérdés: Melyek az áttérési szabályok a különféle társasági formák esetében? Milyen nyilvántartási kötelezettség terheli az evát választókat?
Részlet a válaszából: […] ...időszakában megszerzett bevételként számolt el.2003. január 1-jétől a kft., a szövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda és a szabadalmi ügyvivő iroda – függetlenül attól, hogy az evaalanyiságot választja-e – változatlanul az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.

Közös üzemeltetés a kereskedelemben

Kérdés: Két kereskedelmi vállalkozás megállapodást köt ABC-üzlet közös üzemeltetésére. Az egyik vállalkozás magára vállalja az üzemeltetést, a másik biztosítja az árut. Az árrést 30-70 százalékban osztják meg egymás között. Hogyan kell ezt bizonylatolni?Költségátterhelésről van szó vagy szolgáltatásról? Ha szolgáltatás, milyen szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...alapján közös üzemeltetés során az üzemeltető az üzemeltetésben részt vevők részére biztosítja a tárgyi eszköz (például az irodaház) rendszeres használatát, akik azt ténylegesen használják is. Így a közös üzemeltetés költségeinek előre meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

A kaució elszámolása

Kérdés: Cégünk 2000 novemberétől határozatlan ideig irodát bérel. A főbérlővel kötött szerződés értelmében 1 havi bérleti díj mint kaució előre fizetendő. Az átutalásnak számlát helyettesítő okmány alapján eleget tettünk. Ezt a gazdasági eseményt hol szerepeltessük a mérlegben?
Részlet a válaszából: […] ...forgóeszközök közé sorolni. A kaució mint követelés tartósan, egy évet meghaladóan szolgálja a vállalkozási tevékenységet (hiszen az iroda bérletének a feltétele), ezért azt a befektetett eszközök között kell kimutatni, és az Szt. 27. §-ának előírásai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

A közös tulajdonú ingatlan bérbeadása

Kérdés: Hogyan adhatja bérbe magánszemély egyéni vállalkozó házastársának a közös tulajdonukban lévő ingatlan egy részét iroda céljára?
Részlet a válaszából: […] A magánszemély a tulajdoni hányadának megfelelő részt adhatja bérbe egyéni vállalkozó házastársának. Az Szja-tv. alapján az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adója a magánszemély választásától függően kétféle módon állapítható meg.1. A bevétel egésze...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Üzleti jelentés készítése

Kérdés: A kft. beszámolóját a szükséges képesítéssel rendelkező könyvelőiroda készíti el. Az üzleti jelentést pedig az egyik tulajdonos. Az Szt. előírásai mellett vállalkozhat-e az üzleti jelentés elkészítésére ez a tulajdonos, ha nincs mérlegképes könyvelői végzettsége?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 150. §-ának (2) bekezdése részletezi a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat. Ezek között külön nincs kiemelve az üzleti jelentés.Az Szt. 19. §-ának (1) bekezdése szerint az éves beszámolónak nem része az üzleti jelentés, azt az éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Fióktelep bizonylatainak forintosítása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett társaság Németországban fiókteleppel rendelkezik. A társaság belföldön adóköteles gazdasági tevékenységet nem végez, csupán a központi iroda működésével, a kiküldött munkavállalókkal kapcsolatos költségek merülnek fel belföldön forintban. A német telephely bevételi-kiadási bizonylatai csak a tárgyhónapot követően érkeznek Magyarországra. A belföldi számviteli elszámolásban elfogadható-e az a gyakorlat, mely szerint a külföldi fióktelep devizában kiállított bizonylatait az adott devizának a hónap utolsó napján érvényes, a vállalkozás által választott árfolyamán számítjuk át forintra?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem fogadható el.Az Szt. 2001-től hatályos előírásai szerint (60. §) a devizaeszközöket, illetve a devizakötelezettségeket a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó, a vállalkozó által választott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Osztrák állampolgár honoráriumának adókötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett osztrák többségi tulajdonban lévő, munkagépek kereskedelmével foglalkozó vállalkozás megbízási szerződés keretében megbíz egy osztrák állampolgárt, hogy Ausztriában és Németországban keresse meg a magyar igényeknek megfelelő új és használt munkagépeket. Tevékenységéért félévente fix összegű "honoráriumot" kap. Milyen adózási (szja-levonás, egyéb járulékok), illetve illetőségigazolási vonzata van a magyar kft.-nél ennek a kifizetésnek? Hogyan alakul az adózás, ha mérnöki tanácsadásról szól a megállapodás?
Részlet a válaszából: […] ...ennek az állandó berendezésnek tudható be.A szabad foglalkozás kifejezés magában foglalja különösen az önállóan kifejtett tudományos, irodalmi, művészeti, nevelési, oktatási vagy sporttevékenységet, valamint az orvosok, ügyvédek, mérnökök, építészek, fogorvosok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.
1
39
40
41
45