Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye ingatlannál

Kérdés: Egy vállalkozás 1999-ben raktárépületek, irodák építését kezdte el, amelyeket 2001-ben üzembe helyezett. Az építkezés egy 1999-ben lízingelt épület köré történt, amelyhez azok a következő módon kapcsolódnak: – raktárépület 1.: közös fal, külön tartószerkezet, – iroda és bemutatóterem: külön fal, külön tartószerkezet, – raktárépület 2.: teljesen különálló épület. A közmű, a tűzivezeték-rendszer új, de a régi épületet is kiszolgálja. A kerítés új. Kérdés, hogy a 2001-ben felmerülő beruházási költség a mikro- és kisvállalkozásnál az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vehető-e?
Részlet a válaszából: […] ...felújításra, korszerűsítésre adták ki. A kérdésben felsorolt ingatlanok közül- a közmű mellett – a raktárépület 2., az iroda és a bemutatóterem nagy valószínűséggel korábban még használatba nem vettnek minősül, raktárépület 1. viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye – irodánál

Kérdés: A számviteli (könyvelési, beszámolókészítési stb.) tevékenységet végző bt. 2001-ben iroda céljára családi házat épített (az önkormányzat csak erre adott engedélyt). A telek a bt. tulajdona, az építkezés költségei is a bt.-nél merültek fel. Az ingatlant kizárólag iroda céljára használják (5 szobából, egy tusolóból és fürdőszobából áll). Kérdés: a mikro- és kisvállalkozás az adózás előtti eredményét a beruházás értékével csökkentheti-e? A kedvezmény igénybevételének feltétele-e a használatbavételi engedély megléte és a tárgyi eszköz üzembe helyezése? A 2001-ben az adózás előtti eredménykorlát miatt igénybe nem vett beruházási érték 2002-re átvihető-e? Helyesen gondoljuk-e, hogy ez az iroda nem minősül üzemkörön kívüli ingatlannak? Ez a kedvezmény hogyan befolyásolja, befolyásolja-e a Tao-tv azon előírását, amely szerint az előző időszakról áthozott veszteség csökkenti a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben foglaltak alapján az állapítható meg, hogy új (azaz korábban még használatba nem vett) ingatlant épített a bt. Az iroda a bt. tevékenysége alapján nem minősül üzemkörön kívüli ingatlannak, így a 2001. évi beruházási értékkel, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Áfa: vámszabad terület részére végzett szolgáltatás

Kérdés: Vámszabad területen belül lévő ingatlanon végzett felújítás, karbantartás áfaköteles szolgáltatás-e, ha igen, mekkora az áfa mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...szétbontása, áthelyezése függetlenül attól, hogy a gépet külföldön vagy belföldön szerezték be; légkondicionáló, reluxa, WC, irodafelszerelések, bútorok javítása, karbantartása, továbbá műszer beállításához kapcsolódó tevékenység.Az áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Felújítás költségeinek beszámítása a bérleti díjba

Kérdés: A kft. a magánszemély tulajdonában lévő irodaépületen felújítást végzett, azt beruházásként tartja nyilván. A tárgyévben megállapodott a tulajdonossal, hogy 2 évig nem fizet bérleti díjat. A bérlet fejében végezte el a felújítást. Hogyan kell elszámolni az ügyletet a kft.-nél, a magánszemélynél? A kft. elszámolhatja-e költségként a felújítási munkákat?
Részlet a válaszából: […] ...azt kell tisztázni, a kft. a bérelt irodaépületen a felújítást már befejezte, vagy az még folyamatban van. Ha már befejezte, akkor a bérelt irodaépületen végzett felújítás bekerülési értékét a beruházási számláról át kell vezetnie az ingatlanok közé az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Alapítás-átszervezés aktiválható költségei

Kérdés: Az ISO-rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségeit az alapítás-átszervezés költségei között kell elszámolni, és – amennyiben a gazdálkodó úgy döntött – aktiválni lehet. A minősítést végző külső cég által számlázott összegen túlmenően milyen költségek aktiválhatók?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet az alapítás-átszervezés költségei között figyelembe venni.A minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos szakirodalom (könyvek, folyóiratok stb.) beszerzési költségei sem tartoznak az alapítás-átszervezés költségei közé, mivel nem vagy nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

A székhely figyelembevétele az iparűzési adónál

Kérdés: Abban az esetben, ha a székhelyen nem folyik tevékenység (a székhelyen csak egy bérelt irodahelyiség van, ahol nem tartózkodik senki sem), lehet-e nulla az iparűzési adó alapja a székhely szerinti településnél? Hogyan lehet ez esetben alkalmazni az adóalap-megosztási módszereket?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében az eszközérték-számításnál figyelembe veendő tárgyi eszköz eszközértéke ugyanis nem más, mint a társaság által bérelt iroda bérleti díja.A Ctv. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében a cég székhelye a központi ügyvezetés helye. Tehát a székhelyhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Mikro-, kisvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: A mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményeként számításba vehető beruházások értelmezésénél van-e változás?
Részlet a válaszából: […] ...elsődlegesen igazgatási célokat szolgál, akkor az egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé tartozik. Hasonlóan határozható meg iroda esetében is, hogy közvetlenül szolgálja a vállalkozási tevékenységet, vagy nem. Ha az iroda elsődlegesen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Önkormányzati tulajdonba kerülő utak elszámolása

Kérdés: Társaságunk üzlet- és irodaház építéséhez kapott építési engedélyt. Ebben kötelezték cégünket az építkezés területével határos – az önkormányzat tulajdonában lévő – utak elkészítésére. Kérdésünk az, hogy a fenti útépítést hogyan számoljuk el, idegen ingatlanon végzett beruházás vagy térítés nélküli eszközátadás?
Részlet a válaszából: […] ...Olvasó! Válaszunk ezen részét – sajnos – sokan félreértették. Ez a bekezdés az adott esetben arra kívánt utalni, hogy az üzlet- és irodaház építési költségeitől elkülönítetten kell kimutatni az építkezéssel határos utak megépítésének költségeit a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Épületek értékcsökkenésének megváltoztatása

Kérdés: Az új Szt. 52. §-ának (6) bekezdése szerint: nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. A 2001 előtt üzembe helyezett ingatlan – amelynek leírási kulcsa eddig 2 százalék volt – értékcsökkenését megváltoztathatjuk-e, figyelemmel az új Szt. 53. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra is. Szerintünk igen, figyelemmel a Tao-tv. 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltakra is.
Részlet a válaszából: […] ...értelmezésével a Számviteli Levelek 25/2002. számában, a 488. kérdésre adott válaszban foglalkoztunk. (Ez a kérdés ugyan bérbe adott irodához kapcsolódott, természetesen, értelemszerűen, minden épületre vonatkoztatható.)Itt kell utalni arra, hogy 2001-től az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Bérbeadott épület értékcsökkenése

Kérdés: Elszámolható-e értékcsökkenési leírás (5 százalék) a bérbe adott iroda (épület) után, ha értékéből nem veszít, sőt értéke nő? Vagy ez a tárgyi eszköz is abba a körbe tartozik-e, amely után az új Szt. szerint értékcsökkenést nem szabad elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...miatt a számvitelben az eredmény terhére nem történik költség-, ráfordításelszámolás. Ez egyben azt is jelenti, hogy bérbe adott iroda esetén a Tao-tv. szerinti értékcsökkenésként érvényesíthető (2001-től) az 5 százalékos mérték.Megjegyzés: Az új Szt. 52...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.
1
40
41
42
44