Taofizetési kötelezettség járóbeteg-szakellátás átadásakor

Kérdés: Társasági formában működő járóbeteg-szakellátás tovább működése költségvetési szervként: Az 509-es lapszámban (2024. 08. 08.) megjelent válaszukban jelezték, hogy taofizetési kötelezettség lép fel. Miért keletkezik adófizetési kötelezettség, ha kizárólag költségvetési szervként működhet tovább a járóbeteg-szakellátás? A kft. a pénzeszközeit már korábban köteles volt átadni az önkormányzatnak. Ilyen kötelezettséget hogyan vállaljon fel a kft., amit az önkormányzatnak kell majd kifizetnie?
Részlet a válaszából: […] A társaságnak a költségvetési szervként történő működésre áttérés előtt az Áht. 11/B. § (7) bekezdése szerint a végelszámolásra vonatkozó kormányrendelet [72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet] előírása szerint kell számviteli beszámolót készíteni. Az R. 7. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 12.
Kapcsolódó címke:

Társasági formában működő járóbeteg-szakellátás tovább működése költségvetési szervként

Kérdés: Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/K. §-a (1) bekezdésének értelmében a települési önkormányzat legkésőbb 2024. június 30. napjáig köteles gondoskodni arról, hogy a tulajdonában álló gazdasági társasági formában működő járóbeteg-szakellátó egészségügyi intézmények a 152. § (4) bekezdésének megfelelően kizárólag költségvetési szervként működjenek tovább. A 2011. évi CXCV. törvény 11/B. § (7) bekezdésének az előírása szerint a társaság tevékenységet lezáró számviteli beszámolójának elkészítésére az e törvényben meghatározott eltérésekkel az Szt. 178. § (1) bekezdés f) pontja felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a záróleltár és a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege értékhelyesbítést, értékelési tartalékot, időbeli elhatárolást, közvetített szolgáltatást nem tartalmazhat.
1. A passzív időbeli elhatárolások között kimutatott halasztott bevételeket, melyek az EU-s fejlesztési támogatások még értékcsökkentési leírással el nem számolt része, szintén meg kell szüntetni?
2. Amennyiben egyéb bevételként elszámolásra kerül a visszaírás, ez társaságiadó-alapot képez-e, vagy mentességet élvez valamilyen jogcímen?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 11/B. § (7) bekezdésében az Szt. 178. § (1) bekezdés f) pontja felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeleti hivatkozás a végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet alkalmazását jelenti.A 2011. évi CXCV. törvény 11/B. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 8.
Kapcsolódó címke:

Maximális egészségügyi hozzájárulás melletti eho

Kérdés: Egy nyugdíjas egyéni vállalkozó egyben egy kft. személyesen közreműködő tulajdonosa is. A kft.-ből munkabért nem, kizárólag osztalékot vesz fel. Az osztalék kifizetésekor a 450 000 Ft maximális eho-összeg a legelső osztalék kifizetésekor levonásra kerül. Az egyéni vállalkozásból szintén nincs jövedelemkivét, csak év végén az adózás utáni jövedelmet vezetjük ki a pénztárkönyvben. Terheli-e a kft. kifizetőt a havi tételes eho megfizetése (7050 Ft/hó)? Vagy a magánszemély tulajdonost terhelné? (Ha nyugdíjas, milyen ellenszolgáltatás jár érte cserébe?)
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatások körét az egészségbiztosításról szóló törvény sorolja fel. Ilyen például a háziorvosi ellátás, fogászati ellátás, járóbeteg-szakellátás, fekvőbeteg-gyógyintézeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.
Kapcsolódó címkék: