13 talált cikk a jelentős tulajdoni részesedés kifejezésre

Kérdés: Egy korlátolt felelősségű társaság (a továbbiakban: „A” kft.) tulajdonosi szerkezete az alábbi:
– egy természetes személy 50%-os üzletrésszel és szavazati joggal rendelkezik;
– egy másik korlátolt felelősségű társaság („B” Kft.) szintén 50%-os üzletrésszel rendelkezik.
A természetes személy egyben a másik „B” Kft. 100%-os tulajdonosa is, továbbá ezen természetes személy mindkét kft. ügyvezetője (önálló képviseleti joggal). Nem áll rendelkezésre információ olyan tagi megállapodásról, szavazati megállapodásról vagy egyéb szerződéses rendelkezésről, amely a szavazati jogok gyakorlását, az ügyvezetés kijelölését vagy az irányítás módját befolyásolná. A kérdés kizárólag a tulajdonosi struktúra alapján történő számviteli besorolásra és annak beszámolóban történő bemutatására irányul (mert az egyértelmű, hogy az adótörvények szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülnek).
Kérdések:
1. A számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozási minősítés szempontjából az „A” Kft. és a „B” Kft. milyen kapcsoltsági viszonyban van egymással? Ha „B” Kft. és „A” Kft. is éves beszámolót készít, akkor az „A” Kft.-nek, ha 100 egység kötelezettsége van a „B” Kft.-vel szemben, akkor azt „A” Kft. és „B” Kft. hol kell szerepeltesse?
2. A fenti tulajdonosi struktúra alapján az „A” Kft. részesedését a „B” Kft. a könyveiben hol szerepeltesse a befektetett pénzügyi eszközök között? A részesedés a számviteli törvény szerint:
– közös vezetésű vállalkozásnak,
– társult vállalkozásnak,
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásnak,
– vagy egyik kategóriába sem tartozik?

Kérdés: Tartósan adott kölcsönök mérlegben történő helyes besorolásához kérek segítséget:
Adott X Kft., két, egymástól független magánszemély a tulajdonosa 50-50%-ban, mindketten önállóan jegyzik a céget. Ez a kft. tartós kölcsönt nyújtott egy másik kft.-nek, amelynek a tulajdonosai az X Kft. egyik tulajdonosának a gyermekei, ügyvezetője az egyik gyerek. A befektetett eszközök között melyik sorban kell ezt a kölcsönt szerepeltetnünk?

Kérdés: A társaságnak 17%-os részesedése van egy másik társaságban. Nincs azonos ügyvezetés, nincs meghatározó befolyás. A fenti társasággal szembeni vevőkövetelések és szállítói tartozások összegét a mérlegben nem vevői követelésként és szállítói tartozásként, hanem egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelésként és kötelezettségként kell kimutatni?

Kérdés: A számviteli törvény 89. § (1) bekezdés c) pontjának előírása szerint a kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak társult vállalkozása, bemutatva külön-külön azok saját tőkéjét, jegyzett tőkéjét, tartalékait, a birtokolt részesedés arányát, a legutolsó üzleti év adózott eredményét. A társult vállalkozás fogalma szerint a leányvállalat is társult vállalkozás, de akár egy 25%-os részesedésű cég is lehet, ahol a menedzsment nem ad előre adatokat, vagy egyáltalán nem ad adatokat. Hogyan mutathatja be egy társult vállalkozás egy másik társult vállalkozás adatait, ha azt meg se ismerheti? Melyik üzleti év saját tőkéjét kell bemutatni? A jegyzett tőke melyik időpontbeli összegét kell feltüntetni? Mi az adózott eredmény kapcsán a "legutolsó üzleti év"? Mit kell a "tartalékai" kifejezés alatt érteni?

Kérdés: A számviteli törvény szerint kapcsolt vállalkozások-e az alábbi kft.-k? "A" kft. tulajdonosa két magánszemély 50-50%-ban, a magánszemélyek testvérek. A "B" kft. 25%-os tulajdonosa az "A" kft. 75%-ot a két testvér magánszemélyként tulajdonol 50-50%-ban. A "C" kft. 20%-os tulajdonosa szintén "A" kft., 80%-os tulajdonos a két testvér fele-fele arányban. A szavazati arányok a tulajdoni arányokkal azonosak. A részesedéseket az "A" kft. mérlegének melyik során kell kimutatni?

Kérdés: Adott "A" kft., illetve "B" kft. A két kft. nem kapcsolt egymással se a Tao-tv., se az Szt. szerint. Ők ketten 50-50 százalékban tulajdonosai (szavazati arányuk is ennyi) egy "C" kft.-nek. "C" kft.-nek az ügyvezetője megegyezik "A" kft. ügyvezetőjével. A számviteli törvény szerint fennáll-e a kapcsolt viszony "A" (vagy "B") és "C" kft. között? Illetve ebben az esetben a szerzett tulajdonrészt melyik mérlegsoron kell kimutatni éves beszámoló készítése esetén?

Kérdés: Kft.-nk egy másik társasággal együtt alapított egy "Befektetési Kft."-t. Tulajdoni hányadunk és szavazati jogunk is 50-50%. Sem a társasági szerződésben, sem más megállapodásban nincs rögzítve egyik tulajdonos részére sem döntő irányítást, ellenőrzés-gyakorlást biztosító jog, nincs köztünk közvetlenül és közvetve sem tulajdonosi kapcsolat. A szavazati jogok alapján (50-50%) jogosult mindegyik tulajdonos a Befektetési Kft.-ben a vezető tisztségviselői megválasztására és visszahívására. Az Szt. 3. § (2) bekezdése alapján a jelentős tulajdoni részesedések közé soroltuk be a befektetést. A másik tulajdonos társaság a közös vezetésű vállalkozásban lévő részesedések között mutatja ki ugyanezt a részesedést. Véleményünk szerint az 50-50% tulajdoni hányad és szavazati jog alapján a tulajdonostársak közösen irányítják a vállalkozást. Ebben a témában megjelent válaszaikat is figyelembe vettük a besorolásnál:
–két vállalkozás a tulajdonos, egyik sem minősül anyavállalatnak;
–egyik tulajdonosnak sincs az Szt. 3. § (2) bekezdése 1. pontjának a; b; c; d pontja szerinti jogosultsága.
Melyik besorolás a helyes?

Kérdés: Konszolidációnál, ha van egy társult cég, amelynek csak az eredményét konszolidáljuk, abban az esetben, ha ennek a társultnak van leányvállalata vagy társult vállalkozása, azokat konszolidálni kell a társulatba, és úgy kell a társult eredményét tovább konszolidálni?
Példa:
"A" cég 48%-kal tulajdonos "B" társaságban – ez társult vállalkozás. Ha "B" 90%-ban tulajdonosa "C"-nek, akkor őt teljeskörűen konszolidálni kell "B"-be, és az így kapott eredményt konszolidáljuk "A"-ba? Ha "B" 45%-ban tulajdonosa "C"-nek, akkor ez "A" szempontjából 21,6%, így az ő eredményét konszolidálni kell "B"-be, és az így kapott eredményt konszolidáljuk "A"-ba? Ha "B" 20%-ban tulajdonosa "C"-nek, akkor vele már nem kell foglalkozni, mert az "A" cég részesedése 9,6%, így ő már nem társult? Vagy mivel a "B"-nek társultja, ezért a "B"-be kell konszolidálni az eredményt, és az így kapott "B"-t kell konszolidálni "A" cégbe?

Kérdés: Társaságunk három gazdasági társaság tulajdonosa, és mindháromban különböző mértékű, 20% feletti részesedése van. Egyikben sem többségi tulajdonos. Szállítói és vevői kapcsolat is van a három társaság és a tulajdonos társaság között. A mérlegben külön soron, a Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben, illetve a Követelések jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben kell szerepeltetni a fennálló egyenlegeket?

Kérdés: Szíveskedjenek példákkal megvilágítani, hogy egy vállalkozás mikor minősül társult vállalkozásnak, és mikor jelentős tulajdoni részesedésű vállalkozásnak? Mi a különbség a kettő között? A zavart az okozza, hogy mindkettő definíciójában 20%-os részesedésről szól a számviteli törvény.