Többgyermekes nyugdíjas anyák jövedelme utáni adó

Kérdés: Többgyermekes nyugdíjas anyák jövedelme után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni 2026. évben, ha a kifizetőtől származó jövedelme nem haladja meg a 34.356.720 Ft-ot (felette a kifizető köteles az adót megfizetni). Ugyanakkor az egyéni vállalkozói minőségben szerzett jövedelemkorlát szintén 34.356.720 Ft, e jövedelem felett a magánszemély fizeti a szochót. Megerősítést szeretnék abban, hogy az egyéni vállalkozónál a jövedelem számít, nem a bevétel, mert számos értelmezésben keverednek a bevétel- és a jövedelemfogalmak, vagyis, ha egy általányadózó nyugdíjas egyéni vállalkozó bevételének jövedelemtartalma (pl. 80%-os költséghányaddal) nem több, mint 34.356.720 Ft, akkor nem kell szochót fizetnie? Ha a magánszemély nyugdíjas egyéni vállalkozó kifizetőtől munkabért kap, de egyéni vállalkozásból is származik jövedelme, akkor a jövedelemkorlát a 34.356.720 Ft duplája, vagy az összes jövedelme nem haladhatja meg az éves átlagkereset négyszeresét a szochomentességhez?
Részlet a válaszából: […] ...szochót fizetnie.Ha a nyugdíjas egyéni vállalkozó kifizetőtől munkabért kap, de egyéni vállalkozásból is származik jövedelme, akkor a jövedelemkorlát a törvény szövege alapján a duplája is lehet, mivel a Szocho-tv. 5. § (1a) bekezdése a kifizetőre és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 26.
Kapcsolódó címkék:  

II. félévben fizetett osztalékelőleg szociális hozzájárulási adója

Kérdés: 2019-től az osztalékelőleg kifizetése után a jövedelemkorlát figyelembevételével szociális hozzájárulási adót kell fizetni. A társaság az I. félévben az osztalékelőleg után 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót vont le, majd a II. félévben ismét osztalékelőleg-fizetésre kerül sor, és még nem érte el a jövedelemkorlátot, akkor a fennmaradó összegre hány százalék szociális hozzájárulási adót kell levonni?
Részlet a válaszából: […] ...osztalékból, osztalékelőlegből 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót vontak le, mivel még nem érték el a Szocho-tv. szerinti jövedelemkorlátot. A Szocho-tv. 2. §-ának (3) bekezdése alapján az adót a kifizetéskor érvényes adómértékkel számítva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Termőföld értékesítése magánszemélynek

Kérdés: Ügyfelem 1996. évben készpénzért vásárolt termőföldjét 2006-ban magánszemélynek értékesítette. A vevő nem igazolta, hogy milyen céllal vásárolta meg a szántóként besorolt földterületet. Kérdésem, hogy az eladó érvényesítheti-e az Szja-tv. 62. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerinti évi 10 százalékos kedvezményt, vagy pedig az szja-bevallás kitöltési útmutatójában feltüntetett 200 E Ft feletti eladási ár tekinthető jövedelemnek? (A kitöltési útmutató teljesen külön fejezetként tárgyalja a termőföld elidegenítését.)
Részlet a válaszából: […] ...bérbe adja. Ha a termőföld-átruházásrészaránytulajdon megszűnését eredményezi, az átruházásból származó jövedelemaz említett jövedelemkorlátoktól függetlenül mentes, ha a vevő az előbbifeltételeknek megfelel.Amennyiben az előzőekben közölt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.
Kapcsolódó címke:

Adókedvezményi jövedelemkorlát

Kérdés: Az adókedvezményi jövedelemkorlát meghatározásánál, például a 6, illetve 6,5 M Ft összegbe az osztalékból származó jövedelem beleszámít-e?
Részlet a válaszából: […] Az adókedvezményi korlátra vonatkozó éves összes jövedelembebeletartozik az adóbevallás alá eső, összevont adóalapba tartozó és különadózójövedelem, így a bevallásra köteles osztalék is beletartozik az éves összesjövedelembe, de nem tartozik bele a 2005. évtől az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.
Kapcsolódó címkék: