Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

6 találat a megadott jutalék tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Német magánszemély részére fizetett jutalék
Kérdés: Társaságunk nagy értékű eszközök nemzetközi kereskedelmével foglalkozik. Az idei év során egy német illetőséggel bíró magánszemély aktív közreműködésével jött létre egy ügylet. A magánszemély, előzetes megállapodásunknak megfelelően, üzletszerzői jutalékra jogosult. A magánszemély német illetőségű, a tevékenységet nem Magyarországon végezte. Milyen bizonylatok szükségesek ahhoz, hogy kifizethessük számára a jutalékot? Jól gondoljuk-e, hogy a német adóhatóság illetékességigazolásának birtokában, szja levonása nélkül kifizethető a jutalék? Milyen adatszolgáltatási kötelezettség - beleértve a német magánszemélyt és a NAV-ot is - terheli a magyar kifizetőt?
Részlet a válaszból: […]figyelembe venni.A kérdésben nem szerepel, hogy a magyar társaság és a német magánszemély között milyen jogviszony állt fenn, de feltételezzük, hogy a közvetítői tevékenységet nem munkaviszonyban, és nem a magánszemély vállalkozása keretében, hanem pl. megbízás alapján látta el, így az egyezmény egyéb jövedelemről szóló 20. cikkét kell alkalmazni. E szerint az egyik szerződő államban belföldi illetőségű személy jövedelme, bárhol is keletkezne, csak ebben az államban adóztatható. Ez azt jelenti, hogy a német illetőségű magánszemély jövedelme Németországban adóztatható. Az Szja-tv. 7. számú mellékletének 3. pontja alapján ebben az esetben Magyarországon nem kell az adót levonni, bevallani és megfizetni, amennyiben a magánszemély külföldi illetőségét igazolja. A külföldi illetőség igazolására a német adóhatóság által kiállított illetőségigazolás angol nyelvű példánya, magyar nyelvű szakfordítása, vagy ezek egyikéről készült másolat szolgál.Az Szja-tv. 7. számú melléklete a külföldi magánszemély felé adatszolgáltatási,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7770
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2. találat: Visszatartott jutalék elszámolása
Kérdés: A biztosításközvetítést végző társaság a munkatársainak járó jutalék szerződésben meghatározott részét nem fizeti ki az adott hónapban. Így biztosít fedezetet az esetlegesen felmondott biztosítások visszaírása (felmondása) miatt a munkatársak által visszafizetendő jutalékra, mivel a társaságtól a biztosító az ezek után járó, már kifizetett jutalékot visszakéri. Hogyan kell ezt a könyvelésben szerepeltetni?
Részlet a válaszból: […]munkatársakat munkaviszonyban foglalkoztatja, vagy azokat egyéni vállalkozóként megbízásos jogviszonyban alkalmazza.Ha a munkatársakat munkaviszonyban foglalkoztatja, és az adott hónapra járó jutalékot teljes összegében számfejtik, a teljes összeg adóját, járulékát megfizetik, illetve levonásba helyezik, a nettó bért a jövedelemelszámolási számlán a munkatársakkal szembeni kötelezettségként előírják, a visszatartott összeggel csökkentett összeget a munkatársak részére kifizetik. Ez esetben a jövedelemelszámolási számlán "állva marad" a visszatartott összeg.Amennyiben a visszatartott összeget később sem lehet kifizetni, akkor a következő hónapra járó jutalékot kell csökkenteni az "állva maradt" visszatartott összeg bruttó értékével (a visszakért jutalék összegével), a kétszeres elszámolás elkerülése érdekében.Ha a munkatársak egyéni vállalkozóként végzik a közvetítői tevékenységet, akkor az adott hónapra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. október 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6450
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Jutalékelőleg-követelés értékesítése és áfája
Kérdés: "B" kft. és "C-Z" társaságok között korábban termékforgalmazási szerződés állt fenn, amely alapján "C-Z" társaságokat jutalék illette meg. "B" kft. a "C-Z" társaságok számára jutalékelőleget adott, amelyről "C-Z" társaságok számlát állítottak ki. A folyósítás időpontjában az áfakulcs 20% volt. "B" kft. a jutalékelőlegből származó - teljesítésbe még nem ment - követeléseit ellenérték fejében eladta "A" kft.-nek. Ez időponttal "B" kft. és a "C-Z" társaságok között fennálló termékforgalmazási szerződés alapján "B" kft.-t megillető jogok és kötelezettségek - egy háromoldalú szerződéssel - "A" kft.-re szálltak át. "A" kft. a vásárolt követeléseket az előlegek között vette nyilvántartásba, a követelésekért fizetett összegben. "C-Z" társaságok a termékforgalmazási szerződés alapján 2010. 12. 31-én jutalékot számláztak ki 20% áfával növelten "A" kft.-nek, amelyből levonták a korábban "B" kft.-től kapott előleg jutalékkal megegyező részét és annak 20%-os áfáját. (A jutalék összege meghaladta a kapott előleg összegét.)
Részlet a válaszból: […]részére és a vásárolt követeléssel a jutalék bruttó összegét kompenzálni? A kérdésben a "C-Z" társaságok 2010. 12. 31-én a jutalékot 20% áfával növelten számlázták ki "A" kft.-nek, amelyből levonták a korábban "B" kft.-től kapott előleg jutalékkal megegyező részét és annak 20%-os áfáját. Ez a számlázási mód jogszabályellenes volt, mivel 2010. 12. 31-én az áfa mértéke 25%. De helytelen volt azért is, mert a "C-Z" társaságoknak az "A" kft. részére kiállított számláinak ez esetben tartalmaznia kell: - a jutalék áfa nélküli értékét (ezt kell árbevételként, illetve költségként elszámolni), - a fizetendő jutalékot csökkentő előleg áfa nélküli összegét, - a fizetendő jutalékot (az előbbi két tétel különbözetét) és ennek a 25%-kal számított fizetendő áfáját (ezt az áfaalapot és áfát kell az áfabevallásoknak tartalmazniuk). Vásárolt követelés esetén lehet-e a követelés eladója ("B" kft.) által korábban adott előleget a követelés vásárlójával ("A" kft.-vel) szemben elszámolni? Nemcsak lehet, de nem is lehet másként. Engedményezés esetén a kötelezett az engedményesnek ("A" kft.-nek) köteles teljesíteni, természetesen nem a kérdésben leírt számlázási móddal! Ha kifizettek 10 000 E Ft összegű jutalékelőleget, és abból évente 1000 E Ft összegű jutalékkal számolnak el, és az előlegnél 20%-os áfakulccsal számláztak, 10 éven keresztül 20% lesz a jutalék utáni áfa összege is? Helyes ez így? A válasz röviden az, hogy nem helyes. A jutalék valamilyen szolgáltatás ellenértéke, és a szerződésben rögzített feltételek teljesülésekor kell azt számlázni. A számlában a teljesítéskor érvényes áfamértékkel kell az áfát felszámítani, a jutaléknak a hozzárendelt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. április 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5393
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
4. találat: Üzletkötő jutaléka közvetített szolgáltatás?
Kérdés: Biztosításközvetítő kft. az üzletkötőkkel megbízási szerződést kötött különböző biztosítási módozatok értékesítésére. Az üzletkötőnek a kft. jutalékot fizet, a biztosítótól pedig jutalékot kap. Értelmezésünk szerint az üzletkötőkkel kötött megállapodás alapján a közvetített szolgáltatás megvalósul, amely elszámolásának szigorú formai követelményei vannak. Ezúton szeretném kérni minden előírt követelmény összegzését a közvetített szolgáltatások elszámolására vonatkozóan.
Részlet a válaszból: […]közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. A közvetített szolgáltatás értelmezésével a Számviteli Levelekben számos esetben foglalkoztunk. A kérdésben leírtakat összevetve a számviteli törvény hivatkozott előírásával, azt állapíthatjuk meg, hogy hiányoznak a közvetített szolgáltatás legfontosabb elemei. Amíg a törvény szerint a gazdálkodó vevője is és nyújtója is ugyanazon szolgáltatásnak, addig a kérdésben leírt esetben éppen fordítva van, a megbízó (a biztosító) határozza meg a ténylegesen megkötött ügyletek alapján a kft. jutalékát, és ennek függvényében fizet jutalékot a kft. az üzletkötőnek. A Ptk. 478. §-a alapján a megbízó díj fizetésére köteles. A megbízott a díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre. A Ptk. hivatkozott előírásából is következik, hogy a jutalék ellenében történő biztosításközvetítés nem tekinthető olyan szolgáltatásnak, amikor a megbízott a szolgáltatás előre meghatározott értékét a szerződésben meghatározott összegben a kft.-től akkor is megkapja, ha azt a kft. a biztosító felé nem tudja továbbszámlázni. Az adott esetben közvetített szolgáltatás lehetőségéről akkor lehetne beszélni, ha a kft. az üzletkötőkkel olyan megbízási szerződést kötne, amelyben előre rögzítenék a megkötött ügyletek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. június 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4180
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Tagállambeli partnertől kapott jutalék
Kérdés: Egy nagykereskedelmi vállalat EU-tagállambeli partnerétől termékértékesítéshez kapcsolódó forgalmi jutalékot kap. Hogyan alakul az áfakötelezettség?
Részlet a válaszból: […]történő közreműködés teljesítési helyét szabályozta. Az ügynöki szolgáltatás teljesítési helyének - a (11) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azt a helyet kell tekinteni, ahol az ügynöki tevékenységgel érintett (a "közvetített" szolgáltatást, termékértékesítést) teljesítettnek kell tekinteni. Amennyiben a konkrét esetben a megrendelő az ügynöki szolgáltatás tényleges teljesítési helyétől eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalany, az ügynöki szolgáltatásáról kiállított számlában a magyar adóalany áfát nem számít fel. Ha a kérdező társaság Magyarországon végezte[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. április 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2150
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Külföldinek számlázott jutalék
Kérdés: Egy hazai cég belföldön egy külföldi céggel megállapodást kötött. A megállapodás értelmében belföldön minta utáni árubemutatót tart, igény szerint rendelést vesz fel, és azt továbbítja megbízójának, maga értékesítési tevékenységet nem folytat. Tevékenységéért jutalékot számláz 2000 euró értékben. Devizás tételét az Áfa-tv. 26. §-ának (1) bekezdése szerint a számla kibocsátásának napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán számolja el bruttósított összegben, 20 százalékos áfatartalommal. A külföldi partner a kibocsátott számlát nettóként kezeli. Helyesen jár-e el a magyar cég, ha a kimenő számlában egyösszegű eurót tüntet fel, és a bruttósított összegből a 20 százalékos áfát befizeti?
Részlet a válaszból: […]kell alkalmazni, azaz igen valószínű, hogy a megrendelőnek kell 2004. május 1-jétől önbevallással megfizetni a jutalék utáni áfát. Amenynyiben harmadik országbeli a megbízó külföldi cég, úgy az Áfa-tv. 15. §-ának (1) bekezdése alapján a szolgáltatásnyújtás valóban Magyarországon adóztatandó. A külföldi - ha svájci vagy liechtensteini - a 2/1993. (I. 13.) Korm. rendelet alapján részesülhet adó-visszatérítésben, más esetben azonban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2126
Kapcsolódó tárgyszavak: ,