388 cikk rendezése:
11. cikk / 388 Bankkártyával fizetett taxiszolgáltatás elszámolása
Kérdés: A cég rendszeresen taxiszolgáltatást vesz igénybe a taxitársasággal alvállalkozói szerződésben álló egyéni vállalkozó taxistól. A taxiszolgáltatás kifizetése azonnal bankkártyával történik, a pénzt a taxitársaság kapja meg, nem az egyéni vállalkozó. Erről a társaság havonta küld egyrészt egy összesítőt a teljes havi pénzforgalmi elszámolásról és az ezekhez tartozó egyes utazásokról (honnan hová – mikor mennyi Ft-ért). A havi kb. 30-50 db taxiszolgáltatásról szóló számlákat egyesével külön-külön az utakról a különböző egyéni vállalkozó küldi meg. Mivel a taxiszolgáltatás áfája nem helyezhető levonásba (ezért az áfabevallás M lapján meg sem jelennek ezek a számlák, tehát nem szükséges a taxis adószáma sem), és mivel mindegyik számla könyvelése ugyanarra a főkönyvi számlaszámra történik, lehetséges-e, hogy a taxitársaságtól kapott összesítő szerint egy összegben kerül könyvelésre a havi taxiköltség, nem pedig egyesével az egyéni vállalkozó különböző számlája?
12. cikk / 388 Bankkártyával kapott borravaló elkülönített kezelése
Kérdés:
Éttermi vendéglátással foglalkozó cég bankkártyával kapott borravaló-kezelésével kapcsolatos a
A cég a bankkártyás fizetések alkalmával kapott borravalót a bankkártyás terminálon külön TIP-gyűjtőbe üti fel, így a pénztárgépbe nem kerül felütésre a bankkártyás borravaló. A cég egy külön pénzkazettába elkülönített készpénzt, a nap végén a pincérek megbízottja a bankkártyás zárószalagon lévő TIP- (borravaló) összeget kiveszi az elkülönített pénzkazettából, kiadási pénztárbizonylatot ír róla, majd a borravalót a pincérek szétosztják maguk között. A munkáltatónak nincs rálátása a szétosztásra (a készpénzes borravalóhoz kerül át az így felvett összeg, amivel saját maguk rendelkeznek a munkavállalók). A borravaló-kezelésről külön szabályzat kerül kibocsátásra, melyben ez az eset is leírásra kerül. A fent leírt esetben a bankkártyás borravaló egyrészt lehet a cégnek nem bevétele, illetve lehet-e járulékmentes, mint az elkülönítetten kezelt készpénzes borravaló? Amennyiben ez így megfelelő, a könyvelési tételeit is kérném megírni.
13. cikk / 388 Óraadó tanár számlája
Kérdés: Óraadó tanár az egy hónap alatt leadott órákról teljesítésigazolást követően állítaná ki a számláját a következő hónap elején.
1. Hogyan kell szabályosan elkészíteni a szerződését, ha ezeket a számlákat készpénzben szeretné kiállítani?
2. Hogyan tudja szabályosan kiállítani a számláját, mit írhat a teljesítés dátumához? Ráírhatja-e a megjegyzésben a számlára, hogy ez az előző hónapban leadott órákról szól?
1. Hogyan kell szabályosan elkészíteni a szerződését, ha ezeket a számlákat készpénzben szeretné kiállítani?
2. Hogyan tudja szabályosan kiállítani a számláját, mit írhat a teljesítés dátumához? Ráírhatja-e a megjegyzésben a számlára, hogy ez az előző hónapban leadott órákról szól?
14. cikk / 388 Előző évi teljesítés számlájának könyvelése
Kérdés: Ha egy átutalásos számlán a kiállítás, a teljesítés és a fizetési határidő 2024. évi, de a számlán szerepel, hogy 2023. évi teljesítési időszakot számláztak ki, akkor helyesen járunk-e el, ha ezt a számlát a 2023. évre könyveljük úgy, hogy a teljesítés dátumát 2023. 12. 31-re könyveljük? Hogyan kell eljárni akkor, ha az előbbiekben leírt számlát készpénzben állították ki? Amennyiben az ilyen készpénzes számla egy támogatás elszámolásában szerepel, akkor hogyan kell helyesen kezelni, külön kitérve a támogatás elhatárolásának feloldására?
15. cikk / 388 Váltópénz nyilvántartása
Kérdés: Az intézményünkbe látogatók a belépőjegyeket készpénzes automatában is megvásárolhatják. Az automata működéséhez szükséges, hogy váltópénz legyen benne. Az automatába betöltött váltópénzt hova kell könyvelni? Ezt az összeget hogyan kell a könyveinkben kimutatni?
16. cikk / 388 Árat forintban tüntetik fel, de euróban is fizethető és fordítottan
Kérdés: Kiskereskedelemmel és javítással foglalkozó (kerékpárüzlet és -szerviz) vállalkozó a jövőben euró fizetési eszközt is szeretne elfogadni a vásárlóitól. Hogyan kezelendő az euró fizetőeszköz, ha az üzletben az árakat csak forintban tüntetik fel? Hogyan kezelendő az euró, ha az üzletben forintban és euróban is feltüntetik az árakat? Amennyiben a pénztárgép alkalmas euróösszeg bevételezésére, mindenképpen azt kell használni? Állíthat ki a pénztárgép használata helyett eurószámlát? Mely esetben kell a pénztárgépbe euróban beütni a vásárlás összegét, és mely esetben kell az euróban fizetett – forintra átszámított – összeget? Amennyiben nem a pénztárgépbe ütik be a vásárlás összegét, hanem eurószámlát állítanak ki, az euróösszeget a pénztárgépbe betehetik? Ha nem, elég egy pénzkazettában gyűjteni? (A könyvelésben egyértelműen külön vezetendő a forint- és az európénztár.) Az euróösszegből mely esetben kötelező forintban visszaadni, és mikor adhat vissza euróban? Mely esetben kell szerepelnie a pénztárgépnyugtán euróban és mikor forintban a fizetendő végösszegnek? A társaság számviteli politikája alapján MNB-árfolyamot alkalmaz. Az üzletben való fizetéskor eltérhet ettől az árfolyamtól, alkalmazhat magasabb/alacsonyabb árfolyamot? Amennyiben eltérhet az MNB-árfolyamtól, a könyvelésben az MNB árfolyammal számított összegeket szerepeltetjük? Amennyiben a pénztárgépbe forintban ütik be az összeget, melyet euróban fizetnek ki, egy esetleges ellenőrzésnél nem probléma, hogy nem forintban van a kasszában a pénz?
17. cikk / 388 SZÉP-kártyával és bankkártyával történő fizetések, átutalások
Kérdés: Van egy ügyfelem, akinek van egy vendéglátóegysége és egy boltja. Mindkét egységben fizethetnek a vendégek, a vevők SZÉP-kártyával és bankkártyával. Hogyan kell könyvelni ezeket a fizetéseket, valamint a SZÉP-kártyával, illetve bankkártyával fizetett számlákat? Hogyan kell könyvelni a SZÉP-kártyás, illetve bankkártyás banki átutalásokat? Ha lehet, kontírozva kérem.
18. cikk / 388 Kapott támogatás egyszeres könyvvitelt vezető egyesületnél
Kérdés: Nem közhasznú jogállású egyesület támogatást kap egy kft.-től, 2 millió forintot, készpénzben. A kapott támogatást külön munkaszámon könyveli, és a hozzákapcsolódó költségeket is. Hogyan kell szabályosan könyvelni ezeket a pénzmozgásokat, ha az egyesület egyszeres könyvvitel szerint könyvel? Kell-e külön adatszolgáltatást készítenie ezen támogatásról? Az egyszerűsített beszámolóban és közhasznú jelentésben ki kell-e külön térni a támogatás bemutatására, vagy elegendő az erre vonatkozó sorok kitöltése? Milyen igazolást kell adnia a támogatásról a kft. számára?
19. cikk / 388 Magáncélú vásárláshoz a cég bankkártyájának használata
Kérdés: A kft. tulajdonosa (aki egyben munkavállalói státuszban van) alkalmanként a cég bankkártyáját használja magáncélú vásárlásaihoz. Ezekről a vásárlásokról nem kér a cég nevére szóló számlát. Az így felmerült kiadásokat – értesítésünk alapján – a költést követő hónapban készpénzben megtéríti a társaságnak. Ezeket a költségeket az egyéb követelések között tartjuk nyilván, de a rendelkezésünkre álló lehetőségek és azok lehetséges adóvonzata nem világos.
20. cikk / 388 Letéti számlára fizetett készpénz bankköltsége
Kérdés: Az ügyvéd letétet fogad el készpénzben, amit betesz a bankba a letéti számlájára. Ezért az ügyletért a bank jelentős összegű bankköltséget számol fel. Ha a szerződés szerint a banki költség a letétet adó költsége, akkor ez a tétel számlázandó-e, ha igen, milyen áfával? Vagy az ügyvéd követelésként kezeli az ügyféllel szemben, és ő megtéríti ezt az összeget?
