Találati lista:
51. cikk / 1930 Különböző szolgáltatások minősítése
Kérdés: Cégünk szerződést kötött egy vállalkozóval az alábbi tevékenységek elvégzésére:
1. Egyéni coaching.
2. Egynapos team coaching.
3. Intenzív kommunikációfejlesztés tréning.
4. Vezetéselméleti és kompetenciafejlesztési folyamat (Középvezetői akadémia).
A coaching esetén a megbízó cég által meghatározott problémafókusz a téma, amelyre a megbízott cég megoldást javasol. Jól gondoljuk, hogy a megbízott által kiállított számlán szereplő fenti tételek közül az 1. és a 2. tételt cégünk az igénybe vett szolgáltatások között számolja el, míg a 3. és a 4. tételként kiszámlázott összegeket az oktatások és továbbképzések soron szerepelteti?
1. Egyéni coaching.
2. Egynapos team coaching.
3. Intenzív kommunikációfejlesztés tréning.
4. Vezetéselméleti és kompetenciafejlesztési folyamat (Középvezetői akadémia).
A coaching esetén a megbízó cég által meghatározott problémafókusz a téma, amelyre a megbízott cég megoldást javasol. Jól gondoljuk, hogy a megbízott által kiállított számlán szereplő fenti tételek közül az 1. és a 2. tételt cégünk az igénybe vett szolgáltatások között számolja el, míg a 3. és a 4. tételként kiszámlázott összegeket az oktatások és továbbképzések soron szerepelteti?
52. cikk / 1930 Jelzáloggal terhelt ingatlan értékesítése a vevőnél, az adósnál
Kérdés: A helyes jogalkalmazás érdekében szeretném a véleményüket kérni az alábbi témában:
Egy belföldi gazdasági társaság („A” vállalkozás) ingatlannal rendelkezik. Ezen ingatlanra a vállalkozás anyavállalata („B” vállalkozás) saját hitelének fedezeteként 15 évvel korábban jelzálogjogot jegyeztetett be. Időközben „A” vállalkozás tulajdonosi szerkezete megváltozott (több évvel korábban), egymástól független felek lettek, nincs kapcsoltság a tulajdonosi szerkezetükben sem. A hitel a mai napig nem került visszafizetésre, illetőleg a „B” vállalkozás felszámolási eljárás alá került, vagyona az előzetes információk alapján nem fedezi a fennálló kötelezettségeit, az a hitel sem kerül visszafizetésre, aminek a fedezete a terhelt ingatlanon lévő jelzálogjog. „A” vállalkozás ingatlanját jelzáloggal terhelten értékesítené (ehhez a hitelt nyújtó bank hozzájárul), mivel már nincs szüksége az ingatlanra, illetve annak fenntartása folyamatos terhet jelent (pl. építményadó, közös költség). A vevő (független gazdasági társaság) az ingatlan teher nélküli piaci áránál jelentősen alacsonyabb árat fizetne, mivel jelzáloggal terhelten venné meg az ingatlant. Az értékesítéssel egyidejű tehermentesítés esetén a teljes vételár a hitelt nyújtó bank javára kerülne utalásra a „B” vállalkozás által felvett hitel törlesztéseként, „A” vállalkozás a vételárból így egyáltalán nem részesülne. A „B” társasággal szemben követelést ezzel kapcsolatban „A” társaság nem tud eredményesen érvényesíteni a felszámolási eljárás, illetve a vagyonának hiánya miatt. Ez esetben a jelzálogteherrel nem terhelt piaci árnál jóval alacsonyabb vételár alkalmazása „A” társaság esetében jelenthet-e adóproblémát (társasági adó, áfa…)? Esetlegesen társasági adóban kell-e adóalap-növelő kiigazítást végezni az értékesítéssel kapcsolatban?
Egy belföldi gazdasági társaság („A” vállalkozás) ingatlannal rendelkezik. Ezen ingatlanra a vállalkozás anyavállalata („B” vállalkozás) saját hitelének fedezeteként 15 évvel korábban jelzálogjogot jegyeztetett be. Időközben „A” vállalkozás tulajdonosi szerkezete megváltozott (több évvel korábban), egymástól független felek lettek, nincs kapcsoltság a tulajdonosi szerkezetükben sem. A hitel a mai napig nem került visszafizetésre, illetőleg a „B” vállalkozás felszámolási eljárás alá került, vagyona az előzetes információk alapján nem fedezi a fennálló kötelezettségeit, az a hitel sem kerül visszafizetésre, aminek a fedezete a terhelt ingatlanon lévő jelzálogjog. „A” vállalkozás ingatlanját jelzáloggal terhelten értékesítené (ehhez a hitelt nyújtó bank hozzájárul), mivel már nincs szüksége az ingatlanra, illetve annak fenntartása folyamatos terhet jelent (pl. építményadó, közös költség). A vevő (független gazdasági társaság) az ingatlan teher nélküli piaci áránál jelentősen alacsonyabb árat fizetne, mivel jelzáloggal terhelten venné meg az ingatlant. Az értékesítéssel egyidejű tehermentesítés esetén a teljes vételár a hitelt nyújtó bank javára kerülne utalásra a „B” vállalkozás által felvett hitel törlesztéseként, „A” vállalkozás a vételárból így egyáltalán nem részesülne. A „B” társasággal szemben követelést ezzel kapcsolatban „A” társaság nem tud eredményesen érvényesíteni a felszámolási eljárás, illetve a vagyonának hiánya miatt. Ez esetben a jelzálogteherrel nem terhelt piaci árnál jóval alacsonyabb vételár alkalmazása „A” társaság esetében jelenthet-e adóproblémát (társasági adó, áfa…)? Esetlegesen társasági adóban kell-e adóalap-növelő kiigazítást végezni az értékesítéssel kapcsolatban?
53. cikk / 1930 Ingatlan értéke az utólag kivetett illeték után
Kérdés: A kft. ingatlant vásárolt, sokkal a piaci ár alatt történt a vásárlás. Az adóhatóság felülvizsgálta az ügyletet, és a vagyonszerzési illeték mértékét a vételi ár duplája után vetette ki. Milyen értéken kell szerepeltetnünk a könyvekben ezt az ingatlant?
54. cikk / 1930 Mobil garázs helyének a kialakítása
Kérdés: Alanyi adómentes egyházi általános iskola hogyan számolja el (beruházás vagy felújítás?) a fenntartó által rendelkezésre bocsátott, az iskola által használt területen:
– 2 db mobil garázs áthelyezését, a vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó a garázs helyének a kialakítását vállalta és végezte el?
– A kerékpártároló kialakítását is ő végezte el.
– 2 db mobil garázs áthelyezését, a vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó a garázs helyének a kialakítását vállalta és végezte el?
– A kerékpártároló kialakítását is ő végezte el.
55. cikk / 1930 Totálkáros jármű esetében a bérleti díj fizetése
Kérdés: Bérbeadással foglalkozó cég egyik járműve totálkáros lett. A bérlő csak 2 hónappal később jelentette be a káreseményt a bérbeadó részére (a szerződés szerint 24 órán belül kellett volna bejelenteni), aki a bérleti díjat emiatt folyamatosan számlázta a bérbevevő felé, aki azt ki is fizette. Köteles-e a bérbeadó a káresemény utáni időszakra járó bérleti díjat sztornírozni? A bérbeadó a bérelt eszköz beszerzési értékének 5%-át mint kárátalányt jogosult kártérítésként beszedni totálkár esetén, a szerződés szerint. Ez a kártérítés áfahatályon kívüli tételként számlázható?
56. cikk / 1930 Polgári jogi társaság létrehozása könyvkiadásra
Kérdés: Két könyvkiadó és egy szövetség polgári jogi társaságot hozott létre egy könyv kiadására. A felek polgári jogi társasági konzorciumi szerződést kötöttek a könyv kiadására, terjesztésére, értékesítésére. Vagyoni hozzájárulásként a felek a könyvkiadás egyes folyamatainak költségeit szétosztották, és döntöttek arról, hogy melyik folyamat költségét melyik tag állja. A könyv terjesztését megállapodás alapján mindegyik tag végezheti. A tagok között a legyártott példányokat szétosztották. A tagok jegyzőkönyvben rögzítették, hogy az elkészült könyvek közös tulajdont képeznek, ezért a legyártott darabszámok egymás közötti elosztása nem minősül értékesítésnek, csupán a raktárkészletek közötti mozgásnak. Így a legyártott példányok egymás közötti elszállítása nem jár számlakiállítással sem. A tagok megállapodtak abban, hogy a tevékenység együttes eredményéről évente elszámolnak egymással és a tevékenység eredményét egymás között a vagyoni hozzájárulás, a költségek arányában megosztják. A közös tevékenység felosztott eredményét a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve egyéb ráfordításaként számolják el. Az eredmény meghatározásánál figyelembevételre kerül az eladott könyvekre jutó teljes önköltség is.
Helyes-e az az értelmezés, hogy a könyvek közös tulajdont képeznek, a tagoknak egymás között a könyv előállításával kapcsolatos költségeket nem kell átterhelni, továbbszámlázni, illetve a könyvek tagok közötti szétosztását szintén nem kell értékesítésként kezelni és számlázni? Vagy a legyártott könyvek közös tulajdona nem értelmezhető számvitelileg, a legyártott példányszámokat az egyik tagnak kell a készletek között nyilvántartásba vennie a teljes önköltségen? Ha ez a helyes eljárás, akkor a tagoknak ki kell jelölni maguk közül egy tagot, aki a könyvet készletként teljes önköltségen nyilvántartásba veszi, és a könyv előállításával a másik két tagnál felmerült költséget részére át kell számlázni? Ebben az esetben a könyveket nyilvántartásba vevő tag a könyvek szétosztásakor ki kell, hogy számlázza a többi tag felé az átadott könyveket előre meghatározott értéken?
Helyes-e az az értelmezés, hogy a könyvek közös tulajdont képeznek, a tagoknak egymás között a könyv előállításával kapcsolatos költségeket nem kell átterhelni, továbbszámlázni, illetve a könyvek tagok közötti szétosztását szintén nem kell értékesítésként kezelni és számlázni? Vagy a legyártott könyvek közös tulajdona nem értelmezhető számvitelileg, a legyártott példányszámokat az egyik tagnak kell a készletek között nyilvántartásba vennie a teljes önköltségen? Ha ez a helyes eljárás, akkor a tagoknak ki kell jelölni maguk közül egy tagot, aki a könyvet készletként teljes önköltségen nyilvántartásba veszi, és a könyv előállításával a másik két tagnál felmerült költséget részére át kell számlázni? Ebben az esetben a könyveket nyilvántartásba vevő tag a könyvek szétosztásakor ki kell, hogy számlázza a többi tag felé az átadott könyveket előre meghatározott értéken?
57. cikk / 1930 Forgalomból kivont jármű forgalomba helyezése
Kérdés: A forgalomból kivont járművet újra forgalomba helyezik. Vissza kell sorolni a tárgyi eszközök közé? Ebben az esetben újraindul az ötéves leírási időszak, vagy folytatni kell a korábbi elszámolást? Mi lesz az értékcsökkenési leírás alapja?
58. cikk / 1930 Mikrogazdálkodónál az Szt. szerinti beszámoló készítése
Kérdés: Ügyfelem 2020. év óta mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készít. 2023. évben 122.495 E Ft volt a nettó árbevétele, 2024-ben pedig 347.742 E Ft, meghaladta az előírt 300 millió forint értéket. 2024-ben a mérlegfőösszeg nem érte el a 150 millió Ft értéket. Várhatóan 2025. évben a nettó árbevétel eléri, illetve meg fogja haladni a 300 millió Ft-ot, és a mérlegfőösszeg is meg fogja haladni a 150 milliót. Mikor, melyik évtől kell áttérni az egyszerűsített éves beszámolóra, továbbá milyen dátummal kell elkészíteni a számviteli törvény által előírt szabályzatokat? Ha az áttérés időpontja 2026. január 1-től lesz, akkor innen számított 90 napon belül, vagy ha az áttérés időpontja 2025. január 1-től lesz, akkor innen kell számítani a 90 napot?
59. cikk / 1930 Revolut-számla mellett mihez kell belföldi bankszámla?
Kérdés: Bankszámlavezetésre kötelezett magyar magánszemély kizárólag Revolut-számlával rendelkezik. Igaz-e az az álláspont, hogy ez a számla nem minősül belföldi bankszámlának, így nyugdíjának folyósításához, illetve belföldi bankszámlanyitási kötelezettségének teljesítéséhez még legalább egy, magyar pénzintézetnél vezetett bankszámlát is kell nyitnia az adóalanynak?
60. cikk / 1930 Átutalásos számlán kerekítési különbözet
Kérdés: Átutalásos számlán látható kerekítési különbözet könyveléséhez kérek segítséget, könyvelési tételekkel levezetve.
