1851 cikk rendezése:
791. cikk / 1851 Utólag adott, nem számlázott engedmény
Kérdés: Ha az adott évben egy vagy több partner részére utólagos engedményt kívánunk adni, erről a tényről és ennek feltételeiről meg kell-e előre, az év elején állapodni, szerződésben, írásban? Az év végén, az eredményt is látva dönthet úgy a szállító, hogy partnerének ilyenfajta engedményt ad? Vagy ez az előre megállapodás csak az Áfa-tv. 71. §-a (2) bekezdésében szabályozott, utólag számlázott adott kedvezményre vonatkozik?
792. cikk / 1851 Utólag adott engedmény termékben
Kérdés: Cégünk év végén partnereinek, szerződés szerint, nem számlázott, utólag adott engedményt ad. A bónusz értékét termékben kapják a partnerek. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, és ha nem, a szállításhoz elegendő-e a számviteli bizonylat, mivel a termék Ekáer-köteles?
793. cikk / 1851 Közzétett beszámoló újbóli közzététele
Kérdés: A 2022. évi beszámolót 2023 áprilisában közzétettük. Időközben kiderült, hogy az ukrán szállítások bizonytalansága miatt az aktivált saját teljesítmény értéke helytelenül lett meghatározva. 2023. május 31-ig szeretnénk a beszámolót passziváltatni és a helyes beszámolót közzétenni. Lehetséges-e a passziválást a következő OBR-felületen található hivatkozással megtenni: "az Alaptörvény 53. cikke, illetve a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-a szerinti veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó jogszabályi rendelkezések lehetővé teszik, hogy a jogi személy döntéshozó szervének hatáskörbe tartozó ügyekben – ideértve a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntést is – a jogi személy ügyvezetése döntsön, és e döntéseknek a jogi személy döntéshozó szerve általi utólagos felülvizsgálatát vagy jóváhagyását jogszabály lehetővé teszi és a legfőbb szerv ez alapján a közzétett beszámolót felülvizsgálja és azt más tartalommal fogadja el."
794. cikk / 1851 Harminc év alatti anyák kedvezménye
Kérdés: A harminc év alatt anyák kedvezményével kapcsolatosan kérdezem: Munkavállalónk április 10-ig hivatalosan állományban van a szülés előtt, majd április 11-től kezdődően igényelte a CSED kezdetét. Április 10-ig szja-mentességet élvezett a munkabéréből. Most a CSED időszak alatt lettünk határozatlanok, mivel levonásra került az szja a CSED összegéből. Bérszámfejtő kollégánk arra hivatkozott, mivel a CSED összegének a meghatározása 2022. július – 2022. december 31-ig tart (180 nap), és ebben az időszakban nem volt jogosult, illetve nem volt hatályos a 30 év alatti anyák szja-mentességéről szóló kedvezmény, ezért a megállapítás során nem vehetik igénybe ezt a kedvezményt. Ebben kérem véleményüket.
795. cikk / 1851 Képernyő előtti munkavégzéshez szemüveg
Kérdés: A 8580. számú kérdésre adott válasszal kapcsolatos a kérdésem. A 341. főkönyvi számlán váltókövetelést kell érteni? Továbbá a válasz utolsó bekezdésében a munkavállaló részére fizetendő bruttó 30.000 forint kontírozásában a T 311 – K 381 helyett a T 341 – K 381 lenne a helyes, hogy ne maradjon sem a 311., sem a 341. számlának egyenlege.
796. cikk / 1851 Ideiglenes bérleti díj bírói intézkedés alapján
Kérdés: Ideiglenes bírói intézkedés ideiglenes bérleti díj fizetését rendeli el. A bérbeadónak kell-e számlát kiállítania, vagy a bérleti díj fizetésére kötelezettnek az ideiglenes bírói intézkedés alapján kell a fizetési kötelezettségének eleget tenni? Amennyiben a bérbeadó az intézkedésnek megfelelő számlát állít ki, úgy a bérlő köteles-e a számlát befogadni? Milyen jogszabály alapján?
797. cikk / 1851 Kezességvállalási díj elszámolása
Kérdés: Társaságunk 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit gazdasági társaság. Egy beruházási hitel felvételéhez a tulajdonos önkormányzat kezességet vállalt, kezességvállalási díj ellenében. A díj kifizetésre került, és az önkormányzat számlát állított ki róla társaságunk számára. Helyesen járunk-e el, amennyiben a kezességvállalási díjról szóló számlát bankköltségként könyveljük? Amennyiben nem, akkor milyen költség/ráfordításként kell könyvelni?
798. cikk / 1851 Átértékelés a vagyonmérleg-tervezetben
Kérdés: Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény
– 4. §-ának (3) bekezdése szerint: Az átalakuló jogi személy vagyonmérleg-tervezeteként a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlege is elfogadható abban az esetben, ha annak fordulónapja az átalakulásról szóló végleges döntés időpontját legfeljebb hat hónappal előzte meg, és ha a jogi személy az átértékelés lehetőségével nem él;
– 6. §-ának (1) bekezdése szerint: Az átalakulási terv és mellékletei elfogadásáról a döntéshozó szerv a jogi személy átalakulásáról véglegesen döntő ülésén határoz. A vagyonmérleg-tervezet fordulónapjától a döntés időpontjáig – a 4. § (3) bekezdése és a 8. § esetét kivéve – nem telhet el hosszabb idő, mint három hónap.
A fenti jogszabályi helyeket kétféleképpen értelmeztem. Melyik a helyes?
1. Az Szt. szerinti beszámoló csak akkor fogadható el vagyonmérleg-tervezetnek, ha annak fordulónapja az átalakulásról való végleges döntés időpontját legfeljebb hat hónappal előzte meg, és nem él az átértékelés lehetőségével.
2. Az Szt. szerinti beszámoló elfogadható vagyonmérleg-tervezetnek, és át is értékelhető, ha annak fordulónapja az átalakulásról való végleges döntés időpontját legfeljebb három hónappal előzte meg.
– 4. §-ának (3) bekezdése szerint: Az átalakuló jogi személy vagyonmérleg-tervezeteként a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlege is elfogadható abban az esetben, ha annak fordulónapja az átalakulásról szóló végleges döntés időpontját legfeljebb hat hónappal előzte meg, és ha a jogi személy az átértékelés lehetőségével nem él;
– 6. §-ának (1) bekezdése szerint: Az átalakulási terv és mellékletei elfogadásáról a döntéshozó szerv a jogi személy átalakulásáról véglegesen döntő ülésén határoz. A vagyonmérleg-tervezet fordulónapjától a döntés időpontjáig – a 4. § (3) bekezdése és a 8. § esetét kivéve – nem telhet el hosszabb idő, mint három hónap.
A fenti jogszabályi helyeket kétféleképpen értelmeztem. Melyik a helyes?
1. Az Szt. szerinti beszámoló csak akkor fogadható el vagyonmérleg-tervezetnek, ha annak fordulónapja az átalakulásról való végleges döntés időpontját legfeljebb hat hónappal előzte meg, és nem él az átértékelés lehetőségével.
2. Az Szt. szerinti beszámoló elfogadható vagyonmérleg-tervezetnek, és át is értékelhető, ha annak fordulónapja az átalakulásról való végleges döntés időpontját legfeljebb három hónappal előzte meg.
799. cikk / 1851 Új beruházás utáni adókedvezmény az adóbevallásban
Kérdés: Segítségüket kérem az alábbiakban. A 2229 taobevallás 03-02. lap 27. sorában beírt új beruházás utáni adókedvezményt be kell-e írni a 2229 02-01. csekély összegű támogatás valamelyik sorába (vagy ez csak lehetőség)? Továbbá ezen új eszközök után, amire igénybe lesz (lett) véve az adókedvezmény, a következő években elszámolható-e az adótörvény szerinti értékcsökkenési leírás, mivel ez nem fejlesztésitartalék-képzés, vagy már nem (és akkor itt keletkezik-e adóalap-növelés)?
800. cikk / 1851 Könyvvizsgáló cég vezetőjének a felelőssége a megbízottért
Kérdés: Könyvvizsgáló cég vagyunk. Tagjaink közül egy tagunk könyvvizsgáló 51%-os szavazati többséggel, aki ügyvezető. Megbízhat-e cégünk megbízási szerződéssel kamarai bejegyzéssel rendelkező könyvvizsgálót ügyfeleink, cégeink – jogszabály szerint – kötelező könyvvizsgálatával? Ez a megbízott könyvvizsgáló a kizárólagos szakmai felelős az általa elvégzett munkáért és a jelentésében foglaltakért, vagy a tag könyvvizsgáló is felelős, illetve a tag ügyvezető? A szakmai és az általános vezetőség felelőssége milyen mértékű, vagy a jelentést író könyvvizsgáló felel az általa végzett munkáért szakmailag?
