Opciós jog is része a bizalmi vagyon induló vagyonának

Kérdés: A bizalmi vagyon alapításakor az induló vagyonba piaci értékkel (értékelés könyvvizsgálattal alátámasztva) üzletrész vételéhez kapcsolódó opciós jog került kimutatásra, kvázi az opciós jog is részét képezte a bizalmi vagyon induló vagyonának. A bizalmi vagyont kezelő élt az opciós joggal, és vételi ajánlatot tett az üzletrészre, az opciós szerződésben szereplő vételáron. Egyebekben az opciós jogot alapító szerződés az opciókötést is ellenérték megfizetéséhez rendelte. Hogyan alakul a bizalmi vagyon „eredménye” az ügylethez kapcsolódóan, és igaz-e a következő könyvelési metódus: Az opciós jog értékét (ami követelésként volt kimutatva) pénzügyi műveletek ráfordításaként kivezetjük, majd a vételáron a befektetett eszközök közé bekerül az üzletrész értéke? Az opciós jog kivezetése tehát veszteséget okoz a kezelt vagyonnak, kvázi hozam típusú jövedelmet a kedvezményezettek nem tudnak kivenni ebben az évben, ha feltételezzük, hogy csak ez az egy gazdasági esemény volt az üzleti évben? Egyebekben a vagyon is csökken, ha az opciós jog értéke magasabb volt, mint az üzletrész vételára. Vagyis ezzel a gazdasági eseménnyel mind a hozamként (egyáltalán nem vehető ki), mind a tőkeként való kivétel lehetősége minimalizálódik a kezelt vagyonban?
Részlet a válaszából: […] ...vagyoni érték juttatása történik, akkor az az Szja-tv. 66. § (1) bekezdés ae) pontja alapján osztaléknak minősül. Az adót a kifizetőnek a kifizetés időpontjában kell megállapítania, és a 08-as jelű bevallásban kell bevallania és az adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 10.

Bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos kérdések

Kérdés: A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló hatályos 2014. évi XV. törvény előírásai szerint:
1. Ügyvéd által ellenjegyzettnek kell lennie a bizalmi vagyonkezelői szerződésnek?
2. A bizalmi vagyonkezelő családtag esetén milyen végzettséghez kötött?
3. Az MNB-nek csak bejelentési kötelezettsége van?
4. Vagyonkezelésbe adáskor a felértékelt vagyon után nem keletkezik adófizetési kötelezettsége?
5. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
6. Milyen lényeges dologra kell még odafigyelni?
Részlet a válaszából: […] ...nincs (nem minősül az Szja-tv. 66. §-a szerinti osztaléknak).– A bevétel juttatója (vagyonkezelő, magánalapítvány) kifizetőnek minősül.Amennyiben a vagyontárgy átadása és kiadása között már eltelt öt év, úgy a kiadott vagyontárgy adómentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 6.

Egyesületi sportverseny helyezettjeinek díjazása

Kérdés:

Egy közhasznú minősítéssel rendelkező egyesület sportversenyt szervez, melynek helyezettjei pénzdíjazásban részesülnek. A díjakat az egyesület fizeti ki versenykiírás szerinti helyezést elérő magánszemélyeknek. A kifizetett díjak a magánszemélyeknél egyéb jövedelemnek minősülnek. A kifizetőt szja- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli. A versenyen részt vevőket a versenykiírás szerint külön kategóriákban is díjazzák tárgyjutalmakkal (pl. ifjúsági, senior, legeredményesebb megyei stb.), pl. serleg, könyv, vásárlási utalvány, ajándékcsomag.
1. Az egyéb jövedelemnek minősülő összeg átvételekor a díjazásban részesülő magánszemély érvényesíthet-e az szja-ban nyilatkozat alapján adómentes 10% költséghányadot? Nyilatkozhat-e a magánszemély e jövedelemtípusnál más költséghányad elszámolásáról az adóalap megállapítása szempontjából (pl. 40%)?
2. A kifizetett pénzdíjakat kettős könyvvitelt vezető egyesület esetén hogyan könyveljük (személyi jellegű ráfordítások vagy egyéb ráfordítások)?
3. A versenyen nyert és kiadott vásárlási utalványoknak van-e adómentes értékhatára?
4. A különdíjat nyerő versenyzőknél a tárgyjutalmak után a kifizetőnek keletkezik-e szja- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége? (A tárgyjutalmak értéke versenyzőként nem haladja meg a 30.000 Ft-ot.)
5. A tárgyjutalmak beszerzését a kettős könyvvitelt vezető egyesületnél hogyan könyveljük (anyagköltség vagy személyi jellegű kifizetés), ill. az átadását kell-e dokumentálni (ha igen, akkor milyen adatokat kérjünk a tárgyjutalomban részesülő versenyzőtől)?

Részlet a válaszából: […] ...serleg, trófea [Szja-tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.17., 8.18. alpontok].4. A különdíjat nyerő versenyzőknél a tárgyjutalmak után a kifizetőnek keletkezik szja- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége, mivel a tárgyjutalmak értéke versenyzőként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

Túraszervezőnél az szja 1%-a terhére elszámolhatók-e különböző költségek?

Kérdés:

Az egyesület által kifizetett és a nevére szóló számla alapján
a) elszámolható-e az egyesület által bérelt nyaraló éves díja (a nyaraló a szervezett túrák és táborok résztvevőinek biztosít szállást), és a használatából eredően keletkezik-e szja-vonzata a kifizető részéről, ha azt a túrán, ill. táborban részt vevőknek ingyenesen biztosítja?
b) Többnapos túrák esetén a résztvevőknek az egyesület adómentesen kifizetheti-e a felmerült utazási (pl. buszbérlés), szállás és étkezési költséget (a túrára jelentkezők által fizetendő részvételi díj az utazás, szállás és étkezés költségét tartalmazza)? A felmerült költségeket személyi jellegű ráfordításként vagy igénybe vett szolgáltatásként könyveljük?
c) Ha a túrák vagy táborok szervezése esetén említett utazási, szállás és étkezési költséget az egyesület a részvételi díjban nem – vagy nem az általa kifizetett teljes összeget – hárítja tovább? Ez esetben keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
d) Elszámolható-e az egyesület által összeállított program részeként a borkóstolón való részvétel díja?

Részlet a válaszából: […] Feltehetően az egyesület létesítő okiratában a cél szerinti tevékenységként a természetjárás, túraszervezés is szerepel, így az egyesület által kifizetett és a nevére szóló számla alapján elszámolható az egyesület által bérelt nyaraló éves díja (a nyaraló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

Felmentési bér, jutalom adóköteles-e?

Kérdés: Az alábbi kérdés megválaszolásában kérem a segítségüket: Két munkavállaló évek óta fizetés nélküli szabadságon van a magyar cégnél, mert munkaviszonyban dolgozik a bécsi anyavállalatnál. 2024-ben részükre is kifizet a magyar cég egy összeget, egyiküknek felmentési bér, másikuknak jutalom címén, mivel a külföldi gyárat bezárták. Hogyan kell ezt a kifizetést szja és járulékok tekintetében kezelni? Jól gondoljuk-e, hogy szja-köteles, mert a kifizetés magyarországi kifizetőtől származik, de nem járulékköteles, ha a magánszemély igazolja – az A1-es igazolással –, hogy Ausztriában biztosított?
Részlet a válaszából: […] ...felmentési bér, illetőleg a jutalom címen kifizetett összeg személyijövedelemadó-köteles, mivel a kifizetés magyarországi kifizetőtől származik, és feltehetően a két dolgozó továbbra is belföldi illetőségű. Továbbá a kifizetés nem járulékköteles, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 7.

Mely mezőgazdasági támogatások adómentesek?

Kérdés:

Mely mezőgazdasági támogatások felelnek meg az Szja-tv. 1 melléklet 4.37.b pontban foglaltaknak? Idetartozónak sorolhatók-e a földalapú támogatáson kívül az alábbiak: KAP ST-DP13 – Hízottbika-tartás támogatás, a KAP ST-DP12 – Anyatehéntartás támogatás, a termeléshez kötött közvetlen anyatehéntartás, az átmeneti nemzeti anyatehéntartás támogatás, a fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás (CRISS), Agroökológiai Programhoz kapcsolódó támogatások? Hol lehet a folyósított támogatások Szja-tv. szerinti adómentes továbbadási feltételeknek megfeleltetését, a támogatások ezen csoportba történő besorolását ellenőrizni? A továbbadandó támogatások személyi jellegű egyéb kifizetéséhez a TG-határozat elegendő?

Részlet a válaszából: […] ...Szövetségével vagy az Agrárkamarávál, illetőleg a Magyar Államkincstárral.A társas vállalkozás tagjának továbbadott támogatás kifizető társaság részéről személyi jellegű egyéb kifizetésként történő elszámolásához véleményünk szerint elégséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 24.

Ajándékutalvány szövetkezeti tagoknak

Kérdés:

Szövetkezetünk ajándékutalványt szeretne adni tagjainak a közösségi alapból. A tagok között nyugdíjasok is vannak, akik már nem is dolgoznak. Az Szja-tv. 71. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott összeg felett lehet-e ilyen utalványt juttatni minden tagnak? Ha lehet, milyen jogcímen?

Részlet a válaszából: […] ...megítélhető legyen, hogy a rendezvény, esemény döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul. Ilyen rendezvény esetében a kifizető által viselt összes költség (beleértve a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is) egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 24.

Hallgatási díj elszámolása

Kérdés: Cégünk versenytilalmi megállapodás teljesítéséért a munkavállalónak ellenértéket fizet a munkaviszony megszüntetését követően. Milyen jogcímen fizetheti ki a cég az ellenértéket a volt munkavállalónak? Milyen költségre könyvelhető? Adóvonzatát hogyan könyveljük? (Esetleg a volt munkavállalónak be kell fizetnie a díj után?)
Részlet a válaszából: […] ...jellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni, és annak összege után a magánszemélynek személyi jövedelemadót (a cég vonja le), a kifizetőnek (a volt munkavállalónak) szociális hozzájárulási adót kell fizetnie. Könyvelési tételek:– a hallgatási díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 24.

Szakjogászképzés adóterhei

Kérdés: Compliance (megfelelési) szakjogászszakképzést végez el a társaság vezérigazgatója, aki a társaság jogi munkáit is végzi egyben munkaviszony keretében. Az egyetem a képzés költségéről a számlát áfamentesen a társaság nevére állította ki, hiszen ez a munka elengedhetetlen a társaság működéséhez. A társaságnak a számlázott összeg után felmerül-e adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemként). Amennyiben tehát egy adott képzés iskolarendszerű képzés keretében valósul meg, akkor – figyelembe véve, hogy a kifizető a munkavállalójának nyújt képzést – a juttatás bérjövedelemként adóköteles.Így a vezérigazgatónak a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 24.

Vármegyebérlet főállású beltag részére

Kérdés:

Egy betéti társaság beltagja főállásban végzi tevékenységét (egyúttal ő látja el a vállalkozás képviseletét is, mint üzletvezető), havonta garantált bérminimumot meghaladó összegű tagi jövedelmet számfejtenek részére a végzett munkájáért. A tevékenység végzése nemcsak a cég székhelyén, hanem a környező településeken is igényel megjelenést egyes időpontokban az ügyfeleknél. Ez esetben a főállású beltag részére adható-e adómentesen költségtérítésként helyközi tömegközlekedésre szóló havi vármegyebérlet? Ha a vármegyebérletről a betéti társaság hivatalos számlázási címére kéri a készpénzfizetési számlát, akkor a személyi jellegű ráfordítások között kell könyvelni költségként?

Részlet a válaszából: […] ...havi vármegyebérlet. A főállású beltag utazása hivatali, üzleti utazásnak minősül, amely a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 10.
1
2
3
70