Kísérleti fejlesztéshez kapott támogatás elhatárolása

Kérdés: Egy kft. a 2025. évben K+F-be kezdett, amihez támogatást kapott a költségek fedezésére. Közvetlen önköltségei összege 2025-ben 10 M Ft volt. Az év elején kapott 6 M Ft támogatási előleget, amivel 2025 decemberében elszámolt, tehát az előleg felhasználását jóváhagyták. Az előleget átvezette bevételre (479 – 96). A projekt nem zárult az év végén, és aktiválni szeretnék a befejezetlen K+F-et, ami kísérleti fejlesztésből állt. Jól gondoljuk-e, hogy az összemérés elvét figyelembe véve nem aktiválható a támogatott összeg, hanem összesen 4 M Ft-ot lehet a 112-be aktiválni? Ugyanez lenne a helyzet akkor is, ha az előleggel történő elszámolás a 2026. év elején, de még a mérlegkészítés időpontja előtt történt volna meg?
Részlet a válaszából: […] A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban számviteli törvény) 47. § (3) bekezdése kimondja, hogy az eszköz bekerülési értékét nem csökkenti a kapott támogatás összege.Így a kérdésben szereplő kísérleti fejlesztést, amennyiben a közvetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 28.

Egyéb költségek a K+F közvetlen költségei között

Kérdés: Egy K+F-projekten dolgozó cégnek a következő igénybe vett szolgáltatásról szóló költségei keletkeztek: a K+F-projekthez közvetlenül kapcsolódó konferencia részvételi és étkezési díja; a K+F-hez kötődő projektmenedzsmentről kiállított számla a pályázatíró cég által. Jól gondoljuk-e, hogy ezek az egyéb költségek is részei a K+F közvetlen önköltségének, és ezáltal csökkenthető velük a tao és a hipaadóalap?
Részlet a válaszából: […] A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 25. §-ának (4) és (5) bekezdése tartalmazza a kísérleti fejlesztési költségek immateriális javak közötti aktiválásának a feltételeit.A számviteli törvény 25. § (4) bekezdésének az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Ipari kutatás lehet befejezetlen K+F?

Kérdés: Egy kft. az üzleti éven átnyúló K+F-tevékenységet végez. A tevékenység megoszlik ipari kutatásra és kísérleti fejlesztésre. Jól gondoljuk-e, hogy a számviteli tv. nem ad lehetőséget év végén az ipari kutatás esetén befejezetlen K+F-ként történő aktiválásra, és azt kizárólag a kísérleti fejlesztésre engedi meg?
Részlet a válaszából: […] A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 25. §-ának (4) és (5) bekezdése tartalmazza a kísérleti fejlesztési költségek immateriális javak közötti aktiválásának a feltételeit. A kísérleti fejlesztési költségek aktiválása nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Kivára való áttérésnél taoveszteség figyelembevétele

Kérdés: Adott társaság 2025. 01. 01. – 2025. 04. 30. között a Tao-tv. szerint adózott, 2025. 05. 01-től kivára tért át. A 2025. évi taós időszakát veszteséggel zárta, ezt a veszteséget a későbbi kivás időszakában elszámolhatja a kiva alapjának a csökkentésére? (Ha egyéb követelmények fennállnak, végrehajtott beruházást.) A kérdésem arra irányul, hogy ezzel a csökkentéssel számolhat már a 2025. 05. 01. – 2025. 12. 31. közötti időszakban, vagy csak a következő teljes naptári évében, azaz 2026-ban?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 20. § (6) bekezdés alapján az adóalapnak a Katv. 20. § (1) bekezdés a) pontja szerint meghatározott részét (ha pozitív) csökkentheti a Katv. 20. § (6a) bekezdés a) pontja szerinti, azaz a társaságiadó-alanyiság alatt keletkezett negatív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 30.
Kapcsolódó címke:

Folyamatban lévő projekt bérköltségének elhatárolása

Kérdés: Az egyik kft. öntözésfejlesztési pályázatához megkapta a támogatói okiratot, és megkezdte annak előkészítését. Konkrétan felvett egy vízjogi mérnököt a projekt megvalósításához. A mérnöknek kifizetett bér és járulékaival veszteséges lett a kft., mivel még a projekt utófinanszírozott, és jelenleg folyamatban van. A kifizetett bért és járulékait könyvelhetem-e időbeli elhatárolásként (T 392 – K 541, 561)?
Részlet a válaszából: […] A számviteli alapelvek nem adnak arra lehetőséget, hogy a felmerült költségeket a társaság időbelileg elhatárolja. Az óvatosság elve szerint az előre látható kockázatot és feltételezett veszteséget még akkor is el kell számolni, ha az a mérlegfordulónap és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 16.
Kapcsolódó címke:

Opcionálisan átvállalt költség elszámolása

Kérdés: Társaságunk kutatás-fejlesztési együttműködést tervez egy másik vállalkozással közösen. Az elképzelés szerint alapvetően mindkét fél a saját költségeit viseli, illetve társaságunk opcionálisan magára vállalja a másik fél költségeinek egy részét (max. az összköltség 50%-áig). A projekt végén, ha elkészül a termék (egy szoftver, illetve esetleg hozzákapcsolódó technika), akkor az értékesítés árbevételéből a felek a létrehozási költségek vállalásának arányában lesznek jogosultak részesülni. A költségtakarékosság végett nem tervezünk projekttársaságot vagy közös vállalatot létrehozni, hanem egy megállapodásban rögzítenénk, hogy a másik fél jogosult az értékesítésre, de időközönként (pl. havonta) elszámolásra köteles velünk szemben, és az arányos árbevételt át kell adnia számunkra. A K+F együttműködésben milyen jogcímen számlázható, illetve könyvelhető az opcionális költségátvállalás? Megfelel-e pl., ha a másik fél a fejlesztésben részt vevő programozóinak, informatikusainak a „mérnökóráit” számlázza ki felénk? Ha így történik, akkor a mi oldalunkról az a költség is elszámolható a K+F tevékenység terhére? Ha elkészül az értékesíthető szoftver, és az eladást a másik fél végzi majd, milyen jogcímen számlázhatjuk és könyvelhetjük a nekünk járó hányadot?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt néhány kérdést, nem világos megfogalmazást tisztázni kell. K+F együttműködési megállapodás esetén előre meg kell határozni, hogy melyik cég fogja majd a K+F tevékenység eredményeként létrejövő terméket nyilvántartásba venni! Így – a K+F eredményeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 8.
Kapcsolódó címke:

Kísérleti fejlesztés költségeinek aktiválása

Kérdés: Mikor kell (kell-e) aktiválni a kísérleti fejlesztés költségeit?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 25. §-ának (4) bekezdése szerint: "A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként a jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének a jövőbeni hasznosításakor az árbevételben megtérülő, a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.
Kapcsolódó címke:

Kiterjesztett gyártói felelősségi díj könyvelése

Kérdés: Bár majd csak októberben kerül sor az első kiterjesztett gyártói felelősségi díj bevallására és megfizetésére, a könyveléssel kapcsolatban már most több kérdés merült fel bennünk. Ha a koncessziós társaság számlázza felénk, akkor hatósági díjként kell könyvelni szállítói számlaként? Lehet-e része a külföldről vásárolt készletek bekerülési értékének? (A környezetvédelmi termékdíjat eddig így kezeltük.)
Részlet a válaszából: […] A számviteli elszámolás során a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény), illetve a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: törvény) és az e törvény végrehajtásáról szóló 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

EPR (kiterjesztett gyártói felelősségi díj) számviteli kezelése

Kérdés: Hogyan kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A számviteli elszámolás során a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény), illetve a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: törvény) és az e törvény végrehajtásáról szóló 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.
Kapcsolódó címke:

EPR-díjat hogyan kell könyvelni?

Kérdés: A 2023. július 1-től bevezetett EPR-díjat hogyan kell könyvelni? A beszerzési ár része, mint a környezetvédelmi díj, vagy egyéb ráfordítás, vagy igénybe vett szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] A vonatkozó jogszabályok kiterjesztett gyártói felelősségi díjról szólnak.A számvitel elszámolás során a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény), illetve a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: törvény)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
9