84 talált cikk a kísérleti fejlesztés kifejezésre

Kérdés: Ügyfélkörömben felmerült az alábbi, kisvállalati adót érintő értelmezési Az érintett társaság a kisvállalati adó (kiva) alanya, és rendelkezik a kivaalanyiságot megelőző időszakból, a társasági adó hatálya alatt keletkezett elhatárolt veszteséggel. Ismereteim szerint a kiva szabályozásában az új beruházások ösztönzése kiemelt szerepet kap, amely alapján az adóalap csökkenthető a korábbi évek elhatárolt veszteségével az új beruházások értékének erejéig. A vonatkozó rendelkezések értelmében az új beruházások adóévben kifizetett összege csökkenti a kiva adóalapját. A gyakorlatban ugyanakkor előfordul, hogy a társaság a beruházást – például gépjárműbeszerzést – nem saját forrásból, hanem hitel igénybevételével finanszírozza. Fentiekre tekintettel kérem állásfoglalásukat abban a kérdésben, hogy hitelből finanszírozott beruházás esetén – figyelemmel arra, hogy a beruházás ellenértéke nem saját forrásból kerül kiegyenlítésre – alkalmazható-e a kivaadóalap csökkentése az elhatárolt veszteség terhére.

Kérdés: Cégünk több, jövőben beszerezni kívánt, illetve már meglévő tárgyi eszközéhez kapcsolódóan projekteket hozott létre. Ezekben a projektekben gyűjtjük azokat a tevékenységeket órákra lebontva, amelyeket a kollégák végeznek, és aminek a vége a beszerzendő tárgyi eszköz lesz, vagy a meglévő tárgyi eszközünk fejlesztése. Ezekhez az óraszámokhoz rendelünk bért és szociális hozzájárulási adót, amit aktiválni szeretnénk az új eszköz beszerzésekor mint saját teljesítményt, vagy a megfelelő eszközünkre ráaktiválunk, mint értéknövelő beruházást. A saját teljesítménybe mi az, ami elszámolható aktiváláskor vagy ráaktiváláskor? Milyen tevékenységeket vehetünk figyelembe? Tehát, ami nem a konkrét fejlesztői munkavégzés, de ahhoz kapcsolódó egyéb tevékenység, az is figyelembe vehető?

Kérdés: Egy kft. a 2025. évben K+F-be kezdett, amihez támogatást kapott a költségek fedezésére. Közvetlen önköltségei összege 2025-ben 10 M Ft volt. Az év elején kapott 6 M Ft támogatási előleget, amivel 2025 decemberében elszámolt, tehát az előleg felhasználását jóváhagyták. Az előleget átvezette bevételre (479 – 96). A projekt nem zárult az év végén, és aktiválni szeretnék a befejezetlen K+F-et, ami kísérleti fejlesztésből állt. Jól gondoljuk-e, hogy az összemérés elvét figyelembe véve nem aktiválható a támogatott összeg, hanem összesen 4 M Ft-ot lehet a 112-be aktiválni? Ugyanez lenne a helyzet akkor is, ha az előleggel történő elszámolás a 2026. év elején, de még a mérlegkészítés időpontja előtt történt volna meg?

Kérdés: Egy K+F-projekten dolgozó cégnek a következő igénybe vett szolgáltatásról szóló költségei keletkeztek: a K+F-projekthez közvetlenül kapcsolódó konferencia részvételi és étkezési díja; a K+F-hez kötődő projektmenedzsmentről kiállított számla a pályázatíró cég által. Jól gondoljuk-e, hogy ezek az egyéb költségek is részei a K+F közvetlen önköltségének, és ezáltal csökkenthető velük a tao és a hipaadóalap?

Kérdés: Egy kft. az üzleti éven átnyúló K+F-tevékenységet végez. A tevékenység megoszlik ipari kutatásra és kísérleti fejlesztésre. Jól gondoljuk-e, hogy a számviteli tv. nem ad lehetőséget év végén az ipari kutatás esetén befejezetlen K+F-ként történő aktiválásra, és azt kizárólag a kísérleti fejlesztésre engedi meg?

Kérdés: Adott társaság 2025. 01. 01. – 2025. 04. 30. között a Tao-tv. szerint adózott, 2025. 05. 01-től kivára tért át. A 2025. évi taós időszakát veszteséggel zárta, ezt a veszteséget a későbbi kivás időszakában elszámolhatja a kiva alapjának a csökkentésére? (Ha egyéb követelmények fennállnak, végrehajtott beruházást.) A kérdésem arra irányul, hogy ezzel a csökkentéssel számolhat már a 2025. 05. 01. – 2025. 12. 31. közötti időszakban, vagy csak a következő teljes naptári évében, azaz 2026-ban?

Kérdés: Az egyik kft. öntözésfejlesztési pályázatához megkapta a támogatói okiratot, és megkezdte annak előkészítését. Konkrétan felvett egy vízjogi mérnököt a projekt megvalósításához. A mérnöknek kifizetett bér és járulékaival veszteséges lett a kft., mivel még a projekt utófinanszírozott, és jelenleg folyamatban van. A kifizetett bért és járulékait könyvelhetem-e időbeli elhatárolásként (T 392 – K 541, 561)?

Kérdés: Társaságunk kutatás-fejlesztési együttműködést tervez egy másik vállalkozással közösen. Az elképzelés szerint alapvetően mindkét fél a saját költségeit viseli, illetve társaságunk opcionálisan magára vállalja a másik fél költségeinek egy részét (max. az összköltség 50%-áig). A projekt végén, ha elkészül a termék (egy szoftver, illetve esetleg hozzákapcsolódó technika), akkor az értékesítés árbevételéből a felek a létrehozási költségek vállalásának arányában lesznek jogosultak részesülni. A költségtakarékosság végett nem tervezünk projekttársaságot vagy közös vállalatot létrehozni, hanem egy megállapodásban rögzítenénk, hogy a másik fél jogosult az értékesítésre, de időközönként (pl. havonta) elszámolásra köteles velünk szemben, és az arányos árbevételt át kell adnia számunkra. A K+F együttműködésben milyen jogcímen számlázható, illetve könyvelhető az opcionális költségátvállalás? Megfelel-e pl., ha a másik fél a fejlesztésben részt vevő programozóinak, informatikusainak a „mérnökóráit” számlázza ki felénk? Ha így történik, akkor a mi oldalunkról az a költség is elszámolható a K+F tevékenység terhére? Ha elkészül az értékesíthető szoftver, és az eladást a másik fél végzi majd, milyen jogcímen számlázhatjuk és könyvelhetjük a nekünk járó hányadot?

Kérdés: Mikor kell (kell-e) aktiválni a kísérleti fejlesztés költségeit?

Kérdés: Bár majd csak októberben kerül sor az első kiterjesztett gyártói felelősségi díj bevallására és megfizetésére, a könyveléssel kapcsolatban már most több kérdés merült fel bennünk. Ha a koncessziós társaság számlázza felénk, akkor hatósági díjként kell könyvelni szállítói számlaként? Lehet-e része a külföldről vásárolt készletek bekerülési értékének? (A környezetvédelmi termékdíjat eddig így kezeltük.)