Találati lista:
71 Törzstőke emelése vagyoni értékű joggal
Kérdés: Magyar közhasznú nonprofit feladatokat ellátó kft. alaptőke-emelését a 100%-ban tulajdonos magyarországi zrt. vagyoni értékű jog apportba adásával kívánja teljesíteni. A vagyonszerző társaságnál szükséges-e könyvvizsgálónak közreműködnie a kapott apport értékének megállapításában, illetve szükséges-e közbenső mérleg készítése? A kapott apport után felmerül-e áfafizetési kötelezettség, a társaság az általános szabályok szerint adózik? A társaság a kapott apport értékesítését a tárgyévben tervezi. Az értékesítésnek milyen eredmény- és adóhatása lehet?
72 Kiválás után a felértékelt eszközök nyilvántartása
Kérdés: A zrt.-ből a kedvezményes átalakulás feltételeinek megfelelve kiválik egy kft. A kft.-be csak ingatlanok és pénzeszközök kerülnek, élnek az átértékelés lehetőségével. Az ingatlanok könyv szerinti értékének és a vagyonértékelés szerinti értékének különbözete a tőketartalékba kerül. A kft. mint jogutód vagyonleltárában az ingatlanokat a vagyonértékelés szerinti egyedi értéken kell-e szerepeltetni (könyv szerinti nettó + átértékelési különbözet), vagy a nyilvántartás szerinti nettó értéken eszközönként és külön soron az ingatlanok összevont átértékelési különbözetét? Kérdés az is, ha a vagyonmérleg-tervezet alapján a jogelőd eredménytartalékot ad át a jogutód kft.-nek, az a jogutód „nyitó” vagyonmérlegében kimutatható-e tőketartalékként?
73 Társasházi lakásépítés – telekbeszerzés könyvelése
Kérdés: A kft. társasházi lakásokat épít értékesítésre, amelyhez az építési telket maga szerzi be. Hogyan kell könyvelni a telekbeszerzést (a vásárláskor még nem lehet tudni, hogy építkezik-e rá, vagy értékesíteni fogja) és a kész ingatlan értékesítésekor a telekhányad kivezetését? Egyik megoldás: Beszerzés: T 26 – K 454. Építkezés megkezdésekor: T 51 – K 26. A társasház használatbavételi engedélyének kiadásakor: T 25 – K 581. Az értékesítéskor: T 581 – K 25. Másik megoldás: Beszerzés: T 26 – K 454. Az értékesítéskor: T 814 – K 26. A telekhányad (m2, illetve %) az adásvételi szerződésben fel van tüntetve, de nincs hozzá külön érték rendelve, illetve a számlán lakóingatlan-értékesítés szerepel (nem kerül a telekhányad kirészletezésre). Kifejezetten a telekhányad könyvelésében szeretném a segítségüket kérni.
74 Meghatározott időtartamra adott támogatás továbbadása
Kérdés: Ha egy kft. támogatást ad egy tevékenység (projekt) elvégzésére egy nonprofit kft.-nek, a támogatás időtartama 3 év, és minden egyes évben elszámolási kötelezettsége van a nonprofit kft.-nek a támogatást adó kft. felé, a projekt során nem kerül külön meghatározásra, hogy abból pontosan mire és mennyit lehet felhasználni (tehát felhalmozási cél, dologi, személyi jellegű stb. elkülönítés nincs), csak annyi, hogy egy adott projekt megvalósítására kell felhasználnia. A nonprofit kft. az egyes évek elszámolása tekintetében számol el felhalmozási személyi jellegű és dologi költségekkel is. Ezen adott támogatást a támogatást nyújtó kft.-nél hogyan kell elszámolni az egyes üzleti évek alatt? Változik-e a könyvelés a kft.-nél, ha a kft. ezen támogatási összeget szintén támogatásként kapta, amellyel el kell számolnia, amely támogatási szerződés esetében az ő feladata a támogatás adott projektre történő továbbadása a céltársaság felé, ami ezen támogatott célt meg tudja valósítani, de felelősséggel tartozik, illetve a végső támogató a kft.-től várja a támogatás elszámolását (amit végül a nonprofit kft. használt fel, de a támogató ezen nonprofit kft. általi felhasználást engedélyezte, és a végső támogató arra kíváncsi az elszámolások tekintetében, hogy a végső cél megvalósítása érdekében használta-e fel a céltársaság a támogatást).
75 Beszámoló közzétételét meghatározó forintérték
Kérdés: Adott egy társaság, az éves beszámoló mérlegének mérlegfőösszege meghaladja a százmilliárd forintot. A társaság továbbra is E Ft-ban kívánja közzétenni a beszámolóját, a tulajdonosok kérelmének megfelelően. Milyen következményei lehetnek annak, ha így nem felel meg a társaság az Szt. 20. §-a (2) bekezdésének? Van-e esetleg módja annak, hogy továbbra is E Ft-ban tehesse közzé a beszámolóját?
76 Opciós jog is része a bizalmi vagyon induló vagyonának
Kérdés: A bizalmi vagyon alapításakor az induló vagyonba piaci értékkel (értékelés könyvvizsgálattal alátámasztva) üzletrész vételéhez kapcsolódó opciós jog került kimutatásra, kvázi az opciós jog is részét képezte a bizalmi vagyon induló vagyonának. A bizalmi vagyont kezelő élt az opciós joggal, és vételi ajánlatot tett az üzletrészre, az opciós szerződésben szereplő vételáron. Egyebekben az opciós jogot alapító szerződés az opciókötést is ellenérték megfizetéséhez rendelte. Hogyan alakul a bizalmi vagyon „eredménye” az ügylethez kapcsolódóan, és igaz-e a következő könyvelési metódus: Az opciós jog értékét (ami követelésként volt kimutatva) pénzügyi műveletek ráfordításaként kivezetjük, majd a vételáron a befektetett eszközök közé bekerül az üzletrész értéke? Az opciós jog kivezetése tehát veszteséget okoz a kezelt vagyonnak, kvázi hozam típusú jövedelmet a kedvezményezettek nem tudnak kivenni ebben az évben, ha feltételezzük, hogy csak ez az egy gazdasági esemény volt az üzleti évben? Egyebekben a vagyon is csökken, ha az opciós jog értéke magasabb volt, mint az üzletrész vételára. Vagyis ezzel a gazdasági eseménnyel mind a hozamként (egyáltalán nem vehető ki), mind a tőkeként való kivétel lehetősége minimalizálódik a kezelt vagyonban?
77 Alanyi adómentesség utólagos választása – jogszabályváltozás
Kérdés: Egy egyéni vállalkozó élni kíván a lehetőséggel, hogy 2025. január 1-re visszamenőleg alanyi adómentességet választ, mivel az éves bevétele várhatóan nem éri el a 18 millió forintot. Ugyanakkor januárban már több számlát is kibocsátott, amelyeken értelemszerűen még áfát tüntetett fel. Hogyan kell most ezeket a számlákat kezelni? Ha utólag adómentessé válik, vissza kell-e térítenie az áthárított áfát a vevőinek?
78 Bankkártyán fizetett borravaló könyvelése
Kérdés: Bankkártyás borravaló könyvelésével kapcsolatban kérem a véleményüket, tekintettel a 2025. 01. 01-től hatályos változásokra, mely szerint adómentes az a borravaló is, amelyet a vendéglátóegység üzemeltetője oszt szét a dolgozóinak, megfelelő nyilvántartás vezetése mellett. Cégünk felszolgálóegységeiben a vendég a fogyasztása ellenértékének bankkártyás fizetésekor egy külön erre a célra rendszeresített applikáción jelzi, hogy a fogyasztása ellenértékén felül kíván borravalót adni, és azt is, hogy annak összege hány százaléka a fogyasztásnak. Ilyen módon a borravaló összege a céges bankszámlán kerül jóváírásra, a szétosztás pedig az alábbiak szerint valósulhat meg.
1. A nap/hét végén a rendszerből lekért jelentés alapján a borravaló összege a boltvezető által kivételre kerül a pénztárból, majd azt a belső szabályzatban meghatározott módszer szerint a dolgozók között szétosztja.
2. A szétosztás – felhasználva a rendszerből lekért jelentést és a belső szabályzatot – a bérszámfejtésen keresztül, a havibér utalásával együtt valósul meg az egység dolgozóinak, azáltal, hogy a számfejtési programba adómentes juttatás jogcímén az egyes dolgozókra kalkulált összeg rögzítésre kerül.
Mivel a borravaló az áfa rendszerében nem minősül ellenértéknek, illetve azt a fogyasztó szándéka szerint nem a cégnek, hanem a felszolgálóegység dolgozóinak kívánja juttatni, véleményünk szerint annak egyéb bevételként, majd kiosztáskor egyéb személyi jellegű kifizetésként történő megjelenítése nem indokolt, hanem azt egy technikai mérlegszámlán indokolt könyvelni, melynek egyenlege a már a bankszámlán jóváírt, de még kiosztásra nem került borravaló összegét kell, hogy mutassa, mint kötelezettséget a dolgozók felé. Ez a könyvelési módszer független attól, hogy a fentiekben leírt 1-es vagy 2-es módszer szerint történik a szétosztás. Kérjük szíves véleményüket a könyvelés általunk leírt módjáról!
1. A nap/hét végén a rendszerből lekért jelentés alapján a borravaló összege a boltvezető által kivételre kerül a pénztárból, majd azt a belső szabályzatban meghatározott módszer szerint a dolgozók között szétosztja.
2. A szétosztás – felhasználva a rendszerből lekért jelentést és a belső szabályzatot – a bérszámfejtésen keresztül, a havibér utalásával együtt valósul meg az egység dolgozóinak, azáltal, hogy a számfejtési programba adómentes juttatás jogcímén az egyes dolgozókra kalkulált összeg rögzítésre kerül.
Mivel a borravaló az áfa rendszerében nem minősül ellenértéknek, illetve azt a fogyasztó szándéka szerint nem a cégnek, hanem a felszolgálóegység dolgozóinak kívánja juttatni, véleményünk szerint annak egyéb bevételként, majd kiosztáskor egyéb személyi jellegű kifizetésként történő megjelenítése nem indokolt, hanem azt egy technikai mérlegszámlán indokolt könyvelni, melynek egyenlege a már a bankszámlán jóváírt, de még kiosztásra nem került borravaló összegét kell, hogy mutassa, mint kötelezettséget a dolgozók felé. Ez a könyvelési módszer független attól, hogy a fentiekben leírt 1-es vagy 2-es módszer szerint történik a szétosztás. Kérjük szíves véleményüket a könyvelés általunk leírt módjáról!
79 Kistermelő 1-es és 2-es kategória közötti különbség
Kérdés: A kistermelő 1-es kategória és a kistermelő 2-es kategória között mi a különbség adózás tekintetében?
80 Fejlesztési tartalék megosztása átalakulásnál
Kérdés: Adott két kft., amelyek átalakulásban vettek részt a következő módon: Az egyik kft.-ből kiválás, a kiválással egyidejű beolvadás valósult meg a másik kft.-be. Amelyik kft.-ből a kiválás (1. sz. társaság, jogelőd) történt, az a Tao-tv. hatálya alá tartozik. Amelybe a kiválás útján létrejött vagyon beolvadt (2. sz. társaság, jogutód), az a Kiva-tv. hatálya alá tartozott az átalakulás előtt, és az átalakulás időpontja után is ezt az adózási módot választotta. A kiválást és a beolvadást a cégbíróság 2024. 12. 31-i hatállyal bejegyezte. A Tao-tv. hatálya alá tartozó (1. sz. társaság, jogelőd) társaság a 2024. évi beszámolójában fejlesztési tartalékot képez. Az átalakulás során ezt a fejlesztési (lekötött) tartalékot is megosztanák a vagyonmérlegben a jogelőd és a jogutód között. Átvihető-e a fejlesztési tartalék (ami lekötött tartalékként szerepel a beszámolóban és a vagyonmérlegben is) a 2. sz. jogutód társaságba, amely az átalakulás fordulónapja után is a Kiva-tv. hatálya alá tartozik? Van-e ennek esetleg jogszabályi akadálya (és van-e értelme)?
