Találati lista:
1. cikk / 7 Know-how, royalty díj könyvelése
Kérdés: Know-how, royalty díj könyvelése kapcsán kérdezem: A díj 5 évre szól, majd ez a tudás tulajdonjogilag átszáll a vevőre. A vevő a forgalom után jutalékot köteles fizetni azon termékek eladásából, amelynél ezt a know-how-t hasznosították. Hogyan könyvelem az egyszeri innováció/know-how díjat?
2. cikk / 7 Szellemi termék hasznosítása
Kérdés: A kft. 50%-ban tulajdonos tagja és egyben ügyvezetője az általa (mint magánszemély által) megalkotott technológiát a kft.-n keresztül kívánja értékesíteni know-how-ként. Hogyan kerülhet be a know-how a kft. könyveibe? Hogyan és milyen dokumentumok alapján lehet a bekerülési értéket korrekt módon megállapítani? A magánszemélyt terheli-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Mi a helyzet akkor, ha a kft. nem értékesíti, csak a know-how felhasználási jogát adja el? Ha értékesítésre kerül be a kft.-hez, akkor is a szellemi termékek közé kell könyvelni?
3. cikk / 7 Immateriális eszközökön fejlesztés
Kérdés: Amennyiben a meglévő immateriális eszközön 2009-ben fejlesztést hajtottunk végre, és ezért az értéke nőtt, lehetséges-e, hogy emiatt az értékcsökkenés elszámolását szüneteltetjük? Vagy mi az eljárás ebben az esetben?
4. cikk / 7 Szellemi munka apportálása
Kérdés: A kft. kb. 20 éve szótárkészítéssel és -kiadással foglalkozik, amely "termék" állandó "karbantartás"-t, szerkesztést igényel. Ezt a kft. tagja (vezetője) végzi, amelyért semminemű munkavégzésre irányuló jogviszony alapján jövedelmet nem vett fel. Ezt a szellemi munkáját most tőkésíteni kívánja, apportként vinné be a társaságba azt az értéket, amit ez idáig a cég bevétele elérése érdekében végzett. Bevihető-e, és ha igen, milyen jogcímen? Az apport értékének elfogadásához milyen számítási anyag kell? Kell-e könyvvizsgálóval hitelesíteni? Az Szja-tv. alapján hogyan lehet megállapítani az apport beszerzési értékét? Mivel lehet azt dokumentálni, ha nem állnak rendelkezésre a magánszemély nevére szóló számlák, szerződések, bizonylatok?
5. cikk / 7 Fejlesztés után találmányi díj
Kérdés: Az "A"' társaság megbízást adott a "B" társaságnak új gyártási eljárás kifejlesztésére, amely egy készülékből és egy képfeldolgozóból áll. Az eljárás szabadalomképes, a "B" társaság egyik munkatársának a találmánya. Az eljárást a gyakorlatban tesztelni kell, és a gyári körülményeket ki kell alakítani, amely munkában az "A" társaság egyik munkatársa is részt vesz. A fejlesztési fázis lezárása után az "A" társaság megbízást ad "B" társaságnak ilyen készülékek gyártására és telepítésére úgy, hogy a találmányhoz és megvalósításához tartozó anyagi érdekeltséget az árban érvényesíti. Kérdések: – a "B" társaságnál keletkező nyereség terhére hogyan és milyen dokumentumok alapján fizethető díj, mint találmányi díj a feltalálónak (saját dolgozó) és a közreműködőnek, aki az "A" társaság alkalmazásában áll? – a díjak milyen adó- és járulékterhet viselnek a feltalálónál, a közreműködőnél? – a kérdést más módon is meg lehet-e oldani, tekintettel arra, hogy a szereplők magánszemélyek?
6. cikk / 7 Utazási iroda mint kis- és középvállalkozás adóalap-kedvezménye
Kérdés: Utazási irodaként működünk. 2004-ben újonnan vásároltunk faxot, számítógépet, számítógéphez programokat és személygépkocsit. E gépek nélkül irodánk nem tudná ellátni azt a munkát, amiért alakult. Csökkenthető-e a társasági adó alapja e gépek értékével a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján?
7. cikk / 7 K+F közvetlen költségei
Kérdés: A Tao-tv. szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége. Az Szt. értelmező rendelkezést ad a kutatásra, a kísérleti fejlesztésre. Milyen költségek tartoznak ezen tevékenységek közvetlen költségébe, amit adóalap-csökkentő tételként figyelembe lehet venni?
