Követelések faktorálása

Kérdés: Az általunk könyvelt cég vevőköveteléseit bankjával faktoráltatja. A faktoring és követelésvásárlási szerződés értelmében a faktor típusa: korlátozott visszkereset, illetve csendes faktor. A korlátozott visszkereset azt jelenti, hogy a vevő-nemfizetés visszkereset nélküli, csak korlátozott esetben élhet a bank a visszaengedményezés jogával (pl. szerződésszegés, háború stb.). A csendes faktor azt jelenti, hogy a vevők nem tudják, hogy követelésünk faktorálásra került, olyan „technikai” számlára utalnak, ami a cégkivonatban is szerepel saját bankszámlaként. A vevők nem kapnak értesítést a faktorálásról, illetve az év végi egyenlegközlőt is tőlünk kapják. Több szakmai anyagot is átnézve találtam olyat, ahol könyvelési tételként a faktorált követelést ki kell vezetni a könyvekből, és egyben elő kell írni a faktorcéggel szembeni követelésként (T 86 – K 31 és T 36 – K 96). Csendes faktor esetén is szükséges a vevőkövetelés kivezetése? Ha kivezetjük, akkor hogyan tudunk adni év végén egyenlegközlőt vevőink felé, akik nem is tudnak a faktorálásról? Jelenleg úgy könyvelünk, hogy a faktorált követelést kivezetjük a 311-ről, és ezzel egy időben könyveljük a 314-re mint faktorált követelést, technikai számla beiktatásával. Így elkülönül a faktorált követelésünk, de továbbra is nálunk kerül kimutatásra, így év végén és év közben is tudunk egyenlegközlőt kiállítani a teljes követelésünkről.
Részlet a válaszából: […] A faktoringot általában úgy értelmezzük, mint a követelés ellenérték fejében történő átruházását (vásárlását), amely a Ptk. szerinti engedményezésnek felel meg.A követelés adásvételekor (átruházásakor) a követelés eladója kivezeti annak a könyv szerinti értékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 15.

Kölcsönszerződés fedezete

Kérdés: A 6154. kérdésre adott válaszukban, amely a személygépkocsi fedezetként történő értékesítését taglalja, álláspontom szerint szemben áll az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontjában, illetve a korábban adott 5361. kérdésre adott válaszukban foglaltakkal.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a Számviteli Levelek 298. számában a 6154. kérdésnek sem a kérdés részében, sem a válasz részében nincs utalás arra, hogy a gépjármű személygépkocsi vagy tehergépjármű. Ha tehergépjármű, akkor jó a válasz, amely szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.

Kölcsön fedezete

Kérdés: A bt. beltagja meghalt. A folyó ügyeket a társaság finanszírozni tudja, a beltag testvére – nem tulajdonos – kölcsönt nyújtott a cégnek. A kölcsönszerződés szerint, ha a bt. nem tudja a kölcsönt visszafizetni, akkor a társaság autója a fedezet. A hagyatéki eljárás elhúzódása bevételcsökkenéssel járt, a bt. csak a gépjárművet tudja átadni a kölcsönt nyújtónak. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Olvassa el 6248-as válaszunkat is!A kölcsönszerződésre hivatkozással a kölcsönt nyújtónak el kell adni a társaság autóját, piaci áron az áfa felszámításával. A számlázott érték könyvelése: T 311 – K 961, 467, a könyv szerinti érték kivezetése: T 148 – K 142, T 861...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Tagi kölcsön euróban

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély a tulajdonosa. Az egyik magánszemély tag euróban adna kölcsönt a kft.-nek. A magánszemély adhat-e a kft.-nek euróban tagi kölcsönt? Ha adhat, akkor a visszafizetése milyen devizanemben lehetséges?
Részlet a válaszából: […] A magánszemély tulajdonos tag bármikor adhat tagi kölcsönt atulajdonolt társaságnak, akkor is, ha csak részben tulajdonosa annak. Akölcsönnyújtás feltételeit a kft. és a tag közötti kölcsönszerződésben kellrögzíteni. A feltételek közé tartozik az is, hogy a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.

Zálogtárgyak értékesítése

Kérdés: A kft. használt műszaki cikkek árusítását, cipőkellékek értékesítését, zálogban maradt tárgyak értékesítését végzi. A zálogtárgy átvételekor a zálogba adó beleegyezésével írásban rögzítjük a zálogba adó adatait. A zálogtárgy beadásakor társaságunk a takarékszövetkezet bevonásával hitelt folyósít a zálogba adónak. Ha a magánszemély visszajön a zálogtárgyért, és visszahozza a felvett hitel összegét, akkor társaságunktól visszakapja a zálogtárgyat. Ha ez nem történik meg, a zálogtárgy nálunk marad, amit értékesítünk. Mi után kell megfizetni az áfát? Mi a könyvelés bizonylata? A társasági adónál mit számolunk el költségként? A használt termékek után az áfa fizetése már eddig is a különbözet szerint történt. Zálogtárgyak esetében is választhatnánk a különbözet szerinti adózást? Ha igen, akkor be kell-e azt jelenteni az adóhivatalnak?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre adandó válasz valójában a vonatkozó törvényi előírásokbólkövetkezik:A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló1996. évi CXII. törvény (Hpt.) melléklete szerint pénzkölcsönnyújtásnak minősüla zálogkölcsön nyújtása. A Hpt. 3. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Zálogban maradt tárgyak kezelése

Kérdés: A pénzintézet és a zálogház között létrejött szerződés szerint a zálogházban bent ragadt, zálogból ki nem váltott tárgyakra a zálogház kezességet vállal, a lejáratot követően a zálogértéket, a kamatot és a kezelési költséget megtéríti a pénzintézetnek. A pénzintézet ezzel egyidejűleg átadja a zálogtárgyat a zálogháznak. Az átadásról egy jegyzék készül, a pénzintézet szerint a gazdasági esemény nem érinti az áfát. A kezesség beváltásával egyidejűleg átadott eszközökről a pénzintézetnek milyen bizonylatot kell kiállítania? Az átvett tárgyak értékesítése esetén a zálogház levonhat-e áfát? Amennyiben saját ékszer előállításához hasznosítja, van-e módja az áfalevonásra?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulni, hogy a zálogkölcsönt ahitelintézet nyújtotta, a zálogtárgy a zálogkölcsön fedezete. Ha azálogkölcsönt felvevő a zálogtárgyat nem váltja ki, akkor a zálogtárgy ahitelintézet tulajdonába kerül. Ebből következően a hitelintézet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.