Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

66 találat a megadott tagi kölcsön tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Tagi kölcsön megszüntetése

Kérdés: Van egy bt., amely 850 E Ft tagi kölcsönnel rendelkezik. A bt. évek óta nem működik, az ezt megelőző években megállapított tartozás kifizetése miatt keletkezett ez a kölcsön. A bt. meg akarja szüntetni a vállalkozást végelszámolással. Ha a tag lemond a tagi kölcsönről, akkor illeték- és adófizetési kötelezettség keletkezik. Alkalmazhat-e olyan megoldást, hogy a tag ázsiós tőkeemelést hajt végre befizetéssel, és abból fizeti vissza a tagi kölcsönt? Véleményem szerint a NAV nem vélelmezi ezt ajándékozásnak. A tőkeemelés természetesen a cégnyilvántartásba is bejegyzésre kerül.
Részlet a válaszból: […]indokolni.Az előbbiek figyelembevétele mellett az ázsióval történő tőkeemelésnek nincs akadálya. A társasági szerződés módosítása, a 850 E Ft befizetése, a módosított társasági szerződés cégbírósághoz történő benyújtása, majd cégjegyzékbe történő bejegyzése után. A cégjegyzékbe csak a jegyzett tőke növelésére szánt összeget kell bejegyezni.Meggondolandó, hogy a tulajdonosoknak az ázsióval történő tőkeemelés kerül-e többe, vagy az, ha a tag elengedi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8667
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Tagi kölcsön kamata külföldi magánszemélynek

Kérdés: Egy montenegrói adóügyi illetőségű holland állampolgár (a továbbiakban: Magánszemély), aki Magyarországon nem rendelkezik lakcímmel, tagi kölcsönt nyújt egy Magyarországon bejegyzett korlátolt felelősségű társaságnak (a továbbiakban: Társaság). A Magánszemély a Társaság egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője is. A Társaság a tagi kölcsön után a Magánszemélynek kamatot fizet. A Magánszemélynek biztosítási jogviszonya sem Montenegróban, sem Hollandiában nincsen. Társas vállalkozói jövedelme után a 15%-os szja-t és a járulékokat megfizeti. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit figyelembe véve milyen adókötelezettség keletkezik a Társaság által a Magánszemély részére kifizetett kamat után? Szja, szocho, egyéb járulékfizetési kötelezettség felmerül-e, mivel nem minősül belföldinek? A kamat nem a cégben végzett tevékenységének ellenértékét takarja. Ez a kettős adóztatásról szóló törvény szerint kamatjövedelemnek, az Szja-tv. szerint pedig egyéb jövedelemnek minősül? A kamatot kifizető magyar Társaságot milyen kifizetői feladatok terhelik? A kamatkifizetést a Társaság pénzügyileg rendezheti-e úgy, hogy ha a Társaságnak szüksége van újabb tagi kölcsönre, hogy átutalás nem történik, hanem kompenzációs megállapodást kötnek arra vonatkozólag, hogy a Társaságnak kamatot kellene kifizetni, a Magánszemély újabb tagi kölcsönt nyújtana, így pénzmozgás nem történik? Vagy a kamatkifizetésnek mindenképpen pénzmozgással kell járnia, tehát kifizeti a kamatot banki átutalással, utána tagi kölcsönt nyújt a Magánszemély szintén banki átutalással?
Részlet a válaszból: […]összegének 10%-át. Ezen kamatot tehát 10% szja terheli, tb-járulék és szociális hozzájárulási adó a kamatra nem merül fel.Az Szja-tv. 2. § (5) bekezdése azt írja elő, hogy nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz. Az Egyezmény nemzetközi szerződésnek minősül. A tagi kölcsön után fizetett összeg az Egyezmény 11. cikk 3. pontja szerint, és az Szja-tv. 2. § (5) bekezdése szerint kamatjövedelemnek minősül, kivéve, ha összege a kamatot fizető személy és a kamat haszonhúzója, vagy kettejük és egy harmadik személy között különleges kapcsolat fennállása miatt ahhoz a követeléshez mérten, amely után fizetik, meghaladja azt az összeget, amelyben a kamatot fizető és a kamat haszonhúzója ilyen kapcsolatok hiányában megállapodtak volna [Egyezmény 11. cikk. 6. pont]. Ez esetben ugyanis a többletösszeg mindkét Szerződő Állam jogszabályai szerint adóztatható marad, az Egyezmény egyéb rendelkezéseinek figyelembevételével. Az Szja-tv. 2. § (6) bekezdése szerint a többletösszeg adókötelezettségének jogcímét az Szja-tv. szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. A jogcím meghatározásánál a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni. Adott esetben - tekintettel arra, hogy a magánszemély ügyvezetője a magyar kft.-nek - a többletösszeg minősíthető akár az ügyvezető díjának. Ezesetben pedig az Egyezmény 16. cikke szerint a jövedelem Magyarországon - nem önálló bevétel címen az összevont jövedelem részeként - megadóztatható. Ejövedelem után a 15% szja mellett felmerülhet tb-járulék-kötelezettség, és felmerül szociális hozzájárulási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8496
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Tagikölcsön-kivét lakóingatlannal

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a tagikölcsön-kivétet, ha azt lakóingatlannal rendezik?
Részlet a válaszból: […]szembeni kötelezettségek között kell kimutatni. A kölcsön rendezése érdekében szükséges lakóingatlan átadásához először piaci értéken értékelni kell a lakóingatlant (a későbbi viták elkerülése érdekében lehetőség szerint hozzáértő szakértővel), adásvételi szerződésben rögzíteni kell a lakóingatlan piaci értékét, továbbá azt, hogy a tagikölcsön-szerződés szerinti kölcsön összegébe történő beszámítással rendeződik az ellenérték, illetve ha a lakóingatlan piaci értéke eltér a kölcsön összegétől, akkor a különbözet rendezése milyen formában történik (ki fizet és mennyit).A társaságnál a számviteli elszámolás: az adásvételi szerződés alapján az ingatlan értékesítése (T 311 - K 961), jellemzően áfamentesen (de áfaköteles is lehet), a könyv szerinti érték kivezetése (T 861 - K 123, 125), az eladási ár beszámítása a tagi kölcsön miatti kötelezettség összegébe (T 4792 - K 311),[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8118
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Kamatmentes tagi kölcsön társasági adója

Kérdés: Kamatmentes (szerződésben határozatlan idejű visszafizetési kötelezettséggel kötött) tagi kölcsön növeli-e a társasági adó alapját?
Részlet a válaszból: […]jövedelméből nyújtja, ezért a tagi kölcsönt nyújtónál közvetlenül adófizetési kötelezettség nem keletkezik. Abban az esetben, ha a tagi kölcsönre a társaság kamatot fizetett, úgy a fizetett kamat a társaságnál része az adózás előtti eredménynek, a kapott kamatbevétel a kölcsönt nyújtó társaságnál része az adózás előtti eredménynek, a kölcsönt nyújtó magánszemélynél is adóköteles kamatbevétel.Kamatmentesen igénybe vett tagi kölcsön után nincs kamatfizetési kötelezettség, így nincs közvetlen kihatása a társasági adó alapjára sem a kölcsönt igénybe vevőnél, sem a kölcsönt nyújtónál (magánszemélynél a személyi jövedelemadó alapjára).A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8064
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
Részlet a válaszból: […]alapján az egyéb bevételek között kell elszámolni. Így része lesz az adózás előtti eredménynek, és ha a bevételhatást veszteségtétel nem rontja le, akkor a társasági adó megfizetésével lesz adózott eredmény, amely adózott eredmény a következő üzleti évben az eredménytartalék javára vezethető át (ezáltal csökken, akár meg is szűnhet a saját tőke negatív jellege).Van azonban egy érdemi probléma, melyről a kérdésben hivatkozott "szakértők" eltérő módon nyilatkoztak. Éspedig az, hogy az elengedett kötelezettség (tagi kölcsön) teljes összege illetékköteles.Az illetéktörvény 11. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján az ajándékozás tárgya a vagyoni értékű jognak az ingyenes átadása. Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján vagyoni értékű jog ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés is. A tagok által elengedett követelés a bt.-nél elengedett kötelezettség, amely elengedés a társaságnál vagyonszerzést eredményez. Ezt a vagyonszerzést terheli az ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség, amelyet a társaságnak mint vagyonszerzőnek kell megfizetnie. Az illeték mértéke 18 százalék, alapja az elengedett kötelezettség összege.Az előbbi értelmezést az Itv. 2. §-ának (4) bekezdése megerősíti azzal, hogy a követelés elengedése útján történő vagyonszerzés esetében az illetéktörvényt akkor kell alkalmazni, ha a vagyonszerző belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet.A másik módszer a rendezésre bonyolultabb, és nagyobb körültekintést igényel.A Ptk. 3:99. §-ának (1) bekezdése szerint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. Ebből az következik, hogy a tagok által nyújtott kölcsön, a tagok követelése is lehet nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás. De mi a vagyoni hozzájárulás?A Ptk. 3:9. §-a szerint a jogi személy alapítója vagy tagja a jogi személy alapításakor vagy a tagsági jogok keletkezésének más eseteiben (ilyennek tekinthető a tőkeemelés) köteles a jogi személy részére vagyoni hozzájárulást teljesíteni. A pénzbeli, illetve a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás így szorosan kapcsolódik a jogi személy alapításához, illetve a meglévő jogi személy (a bt.) jegyzett tőkéjének megemeléséhez. A tagok követelésének nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként a bt. rendelkezésre bocsátása tehát elválaszthatatlan a vagyoni betét külső tőke bevonásával történő emelésétől. Ehhez - természetesen - taggyűlési határozat kell, és módosítani kell a társasági szerződést is, és a cégbíróságon a bt. jegyzett tőkéjének (vagyoni betétjének) összegét is. (A taggyűlési határozatban kell rögzíteni azt is, hogy a vagyoni hozzájárulásként a társaság rendelkezésére bocsátott tagi követelésből mekkora összeget fordítanak a vagyoni betét növelésére, illetve mekkora összeget helyeznek a tőketartalékba.)A tagi kölcsönnel történő tőkeemelés könyvelése:A tagi kölcsönt a tagok és a bt. között létrejött kölcsönszerződés támasztja alá, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a tagok külön-külön milyen összegű pénzkölcsönt nyújtottak, illetve a pénzkölcsönt nyújtókkal külön-külön kölcsönszerződést kötöttek. (Ez fontos a tagok vagyoni betétje összegének emelésekor.)A tagi követeléseknek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7870
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Betéti társaság megszűnésekor a tagi kölcsön

Kérdés: Betéti társaság bezárásánál mi a teendő a tagi kölcsönnel, amit a tulajdonos nyújtott?
Részlet a válaszból: […]teljesíti kötelezettségeit;- szükség esetén értékesíti a társaság vagyoni eszközeit;- felosztja a hitelezői igények kielégítése után fennmaradt vagyont a társaság tagjai között pénzben vagy természetben (eszközökben);- megszünteti a társaság működését.Az eljárás lefolytatásának befejezésekor az eljárást lezáró számviteli beszámolót és vagyonfelosztási javaslatot kell készíteni. A vagyonfelosztási javaslatban a kötelezettségekkel szembe kell állítani az eljárás befejezésekor rendelkezésre álló, piaci értéken értékelt eszközöket. A kötelezettségek között - utolsó helyen - szerepelnek a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségei a társaságnak, mint a vagyoni betét, a tőketartalék, az eredménytartalék és a tagi kölcsön is (lehet még egyéb, tulajdonossal szembeni kötelezettség is).Ha a bt. tagjaival szembeni kötelezettségekre - a vagyonfelosztási javaslat szerint - van fedezet, akkor a betéti társaságnak a cégjegyzékből való törlése után, a volt tulajdonosok részére ki kell adni.Ha a bt. tagjaival szembeni kötelezettségekre - a vagyonfelosztási javaslat szerint - nincs fedezet, akkor a tulajdonosok részére nincs[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7710
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Tagi kölcsön öröklése

Kérdés: A kft. tulajdonosa elhunyt. Édesapjuk üzletrészét az elhunyt két gyermeke örökölte. A társaságban az édesapának tagi kölcsöne is volt, amelyet gyermekei szeretnének rendezni, megszüntetni. Milyen lehetőségük van a tagi kölcsön megszüntetésére? Kell-e adót, illetéket fizetni? Mi a számviteli elszámolás?
Részlet a válaszból: […]elsődlegesen a tagi kölcsön visszafizetésével történhet. Ehhez viszont az szükséges, hogy a kft.-nek legyen pénzeszköze vagy olyan eszköze, amelyet az örökösök hasznosítani tudnak, és a pénzeszköz helyett elfogadnak. A kérdésből nem derül ki, hogy az édesapa milyen tulajdoni hányaddal rendelkezett. Egy biztos: az örökösök valamilyen módon részt vesznek a kft. ügyeinek intézésében, így a tagi kölcsön visszafizetéséről szóló döntés meghozatalában is.Ha a kft. anyagi helyzete lehetővé teszi, akkor a visszafizetés a legegyszerűbb megoldás a tagi kölcsön megszüntetésére. Az elhunyt két gyermekének sem adót, sem illetéket nem kell fizetniük, mert a tagi kölcsön az örökölt vagyon része.Megoldás lehet a megszüntetésre az is, ha a kft.-nek van olyan eszköze, amelyet át tud adni az örökösöknek, és az örökösök azt hasznosítani is tudják, és ezen eszközök áfával növelt piaci értéke legalább annyi, mint a tagi kölcsön összege. A kft.-nél az eszköz[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7571
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Tagi kölcsön utáni kötelezettség

Kérdés: A kft. tagi kölcsönt vett igénybe. Van-e a kft.-nek bármilyen fizetési kötelezettsége a kölcsön után? Persze a kölcsön visszafizetésén kívül.
Részlet a válaszból: […]visszafizetés (törlesztés) időpontját - többek között -, a visszafizetés garanciáit, és nem utolsósorban azt, hogy a kft.-nek a tagi kölcsön miatt kell-e a kölcsönt nyújtó részére kamatot fizetnie, és ha igen, akkor mikor és mennyit!Ha a kölcsönszerződésben azt rögzítették, hogy a kft.-nek a kölcsönt nyújtó részére kamatot nem kell fizetnie, ilyen kötelezettség a kft.-t nem terheli, akkor a kft.-t semmiféle adófizetési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7513
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Tagi kölcsönből tőketartalék?

Kérdés: Hat éve alakult kft. egy új termék bevezetésére és fejlesztésére. Jegyzett tőkéje 6 millió forint. Az évek során a tulajdonosok folyamatosan tagi kölcsönt adtak, határidő nélkül, dokumentáltan. Az értékesítés most kezdődött meg. Időközben azonban a saját tőke súlyosan negatív lett. A saját tőke rendezésére a tagi kölcsön - a tulajdonosok elhatározása alapján - átvezethető-e a tőketartalékba? A cég folyamatos működése után a tőketartalékból visszavezethető-e az a rész, ami ott már nem szükséges a saját tőke pótlására? Tudomásom szerint a Ptk. 3:99. §-ának (1) bekezdése erre lehetőséget ad.
Részlet a válaszból: […]De mi a vagyoni hozzájárulás?A Ptk. 3:9. §-a szerint a jogi személy alapítója vagy tagja a jogi személy alapításakor vagy a tagsági jogok keletkezésének más eseteiben (ilyennek tekinthető a tőkeemelés) köteles a jogi személy részére vagyoni hozzájárulást teljesíteni. A pénzbeli, illetve a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás így szorosan kapcsolódik a jogi személy alapításához, illetve a meglévő jogi személy (a kft.) jegyzett tőkéjének emeléséhez. A tagok követelésének nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként a kft. rendelkezésére bocsátása tehát elválaszthatatlan a törzstőke külső tőke bevonásával történő emelésétől. Más kérdés az, hogy a törzstőkének a Ptk. 3:198. §-a szerinti felemelésével egyidejűleg a nem pénzbeli hozzájárulás (a tagok követelésének) egy részéről a taggyűlés úgy dönt, hogy azt a tőketartalékba helyezi.Tagi kölcsönnel történő tőkeemelés könyvelése:A tagi kölcsönt a tagok és a kft. között létrejött kölcsönszerződés támasztja alá, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a tagok külön-külön milyen összegű pénzkölcsönt nyújtottak, illetve a pénzkölcsönt nyújtókkal külön-külön kölcsönszerződést kötöttek. (Ez fontos a tulajdonosok, a tagok törzsbetétje összegének emelésekor.)A tagi követelésnek a társaság rendelkezésére bocsátásakor a könyvelés (a kölcsönszerződés tagi példányának átvételével), a társasági szerződés módosítása után, a módosított társasági szerződés cégbíróságra történő benyújtását megelőzően: T 3654 - K 355, legyen ez 5000 E Ft,- a tőkeemelés cégjegyzékbe való bejegyzése alapján= a törzstőke (a jegyzett tőke) emelése: T 355 - K 411, legyen ez 500 E Ft,= a tőketartalékba helyezendő összeg: T 355 - K 412, ez 4500 E Ft.[Természetesen ehhez az szükséges, hogy a társasági szerződés szerint a tagok követeléséből a törzstőke 500 E Ft-tal nő (ezen belül külön nevesítve az egyes tagok törzsbetétjének növekedését), és a törzstőke felemelésével 4500 E Ft a tőketartalékot növeli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7496
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Tagi kölcsön rendezése a végelszámolás előtt

Kérdés: A társaság végelszámolással szeretne megszűnni, azonban akadályozza ezt a tagi kölcsön miatt felmerülő illetékfizetési kötelezettség, valamint a keletkező társasági adó. A társasági adó is a tagi kölcsön miatt keletkezik, mivel a bevételt meg kell növelni azzal. Megszűnéskor is csak az előző évi veszteség 50%-át lehet figyelembe venni? Így illetéket és társasági adót is kell fizetni ugyanazon összeg után?
Részlet a válaszból: […]társaságnak ilyen eszköze, akkor azt a végelszámolás cégbírósághoz történő bejelentése előtt a tulajdonosok részére piaci értéken, az áfa felszámításával értékesíteni célszerű, az értékesített eszköz számlázott (áfát is tartalmazó) ellenértékének megfelelő összegű követelést be lehet számítani a tulajdonosokkal szembeni kötelezettség teljesítésébe (T 4792 - K 311).Ha készpénzzel, eszközök - előbbiek szerinti - átadásával nem rendezhető a tulajdonosokkal szembeni tagi kölcsön miatti kötelezettség, akkor - magánszemély tulajdonosok esetében - szóba jöhet a tagi kölcsön miatti követelésükről való lemondás, a tagi kölcsön elengedése.A tagi kölcsön elengedését - a 2016. január 1-jétől hatályos előírások szerint - egyéb bevételként kell elszámolni (T 4792 - K 9643). Ez az egyéb bevétel ugyanolyan bevétel, mint minden más bevétel, az adózás előtti eredmény része, és ha emiatt (is) a korrigált adózás előtti eredmény nyereséget mutat, akkor társasági adót kell bevallani és fizetni.A korábbi adóévek elhatárolt vesztesége - a Tao-tv. 17. §-ának (2) bekezdése szerint - legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkenéseként. (A kérdésben helyesen írják, ha más tétel az adózás előtti eredményt nem befolyásolja!) A végelszámoláshoz a veszteségelhatárolás kapcsán korrekciós tétel nem kapcsolódik! Kapcsolódik viszont a Tao-tv. 16. §-a alapján! Így a tagi kölcsön elengedése miatt valóban lehet társaságiadó-fizetési kötelezettség.A magánszemélyek által elengedett tagikölcsön-követelést az illetéktörvény vagyonszerzésnek minősíti,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7228
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést