Perköltség könyvelése

Kérdés: Ügyfelünk építőipari tevékenységet folytat. Az egyik megrendelő az elkészült épületnél hibákat fedezett fel, ami alapján nem ismerte el a teljesítést, és nem fogadja be a végszámlát. Majd teljesítési szakértő bizottság lett felkérve, amely felmérte a munkát, és egy alacsonyabb összeget határozott meg, ami alapján a végszámla korrigálásra került. Amegrendelő még ezt sem hajlandó befogadni és kifizetni, így ügyvéddel peres eljárást indított ügyfelem. A perrel kapcsolatos ügyvédi és bírósági költségeket hogyan kell könyvelni? Adott évi költség lesz, vagy esetleg követelésként kell szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...végszámlát nem szabad könyvelni, és nem lehet korrigálni. Ha a végszámlát a teljesítés elismerése nélkül könyvelték, akkor ezt a könyvelést sztornírozni kell. A felülvizsgált végszámlát nem korrigálni kell, hanem új számlát kell kiállítani. Az új számlát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Kis értékű tárgyi eszközök nyilvántartása

Kérdés: Egy online előadáson azt hallottam, hogy 2021-től nem kell a 200 E Ft alatti, kis értékű tárgyi eszközöket a 16. számlacsoportban könyvelni, majd onnan a megfelelő főkönyvi számlára átvezetni, hanem a teljesítés időpontjában értékcsökkenésként elszámolhatom. Ennek az lenne a következménye, hogy nem kell nyilvántartani, leltározni, selejtezni ezeket az eszközöket. Igaz-e az állítás, szabályosan járok el, ha így számolom el a kis értékű eszközöket, vagy valamit félreértettem? Nem találok erre vonatkozóan semmit a számviteli törvényben, ezért bizonytalanodtam el.
Részlet a válaszából: […] ...vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök bekerülési értékét. Ez az előírás a kis értékű tárgyi eszközök bekerülési értéke könyvelésére is vonatkozik. Így a beszerzési értéket a beszerzéskor nem lehet közvetlenül terv szerinti értékcsökkenési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Egyéni vállalkozó eurószámlája forintban

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető egyéni vállalkozó devizaszámláján lévő euróállomány forintban történő könyvelésének mi a helyes módszere az árfolyam meghatározásának szempontjából? Milyen árfolyamok alkalmazása megfelelő az egyes tranzakciók, a havi és a teljes éves állomány tekintetében?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó könyveit pénzügyi szemléletben vezeti, tehát a bevételét és kiadásait a pénzügyi teljesítéskori árfolyamon kell könyvelnie. A külföldi pénznemről történő átszámításra az Szja-tv. általános szabálya az irányadó az egyéni vállalkozó esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Számlázott tagdíjak könyvelése

Kérdés: A területi kamara kettős könyvvitel keretében vezeti a könyveit. A tagok a tagdíjakat átutalással rendezik, nekik számlázzuk a fizetendő összegeket. Vannak, akik nem utalták át ezen összegeket. Év végén mi a teendőnk a hátralékukkal? Szerepelnie kell a mérlegben, illetve az eredménykimutatásban? Kérem, kontírozzák a helyes lépéseket!
Részlet a válaszából: […] ...elv és a bizonylati fegyelem alapvető követelménye, hogy minden bizonylat a gazdasági esemény megtörténtekor (a számla a kibocsátáskor) könyvelésre kerüljön.(Kéziratzárás: 2022. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Árfolyam-különbözet az egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt alkalmazó egyéni vállalkozó euróban kiállított számlájának kiegyenlítésekor a vállalkozónak árfolyamnyeresége, -vesztesége keletkezik. Az egyéni vállalkozónak be kell-e állítani ezt az árfolyamnyereséget, -veszteséget a bevételei/költségei közé? Az szja-törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó könyvelése naplófőkönyvben történik. A NAV felé be van jelentve az MNB-árfolyam alkalmazása. Azt szeretném megtudni, hogy ha a valutapénztárból valutát fizet be a devizaszámlára, azt milyen árfolyamon kell könyvelni: a valutapénztár szerinti könyv szerinti értéken, és akkor nem keletkezik árfolyam-különbözet, vagy a valutapénztárból könyv szerinti értéken vezetem ki, a devizabankba viszont a befizetés napja szerinti MNB-árfolyamon könyvelem, és az árfolyam-különbözetet vállalkozási bevételként/ráfordításként számolom el?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv szerint külföldi pénznemről történő átszámításhoz főszabály szerint bevétel esetében a bevételszerzés időpontjában, kiadás esetében a teljesítés időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni [Szja-tv. 6. § (1) bekezdés a)-b) pontok]. Ettől eltérően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

A jóváhagyott osztalékot nem könyvelték 2020-ban

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető kft. a 2019. évről szóló, 2020. 08. 31-én elfogadott beszámolójában arról döntött, hogy 1 millió Ft osztalékot fizet ki. A kifizetés csak 2022. 10. hónapban történik meg. A hiba, hogy 2020-ban a jóváhagyott osztalék nem került átvezetésre az eredménytartalékból a kötelezettségek közé. A 2020. évi beszámoló forrásoldala: saját tőke 4951 (jegyzett tőke 3000, eredménytartalék 1188, adózott eredmény 763), kötelezettségek 41, passzív időbeli elhatárolás 6, összesen: 4998 E Ft. Ebben az esetben a 2020. vagy a 2021. év könyvelésében kell az osztalékot előírni? 2021. évre 3 oszlopos lesz a kft. mérlege? És ha igen, mi kerül a középső oszlopba?
Részlet a válaszából: […] ...lejáratú kötelezettség növekedéseként kell könyvelnie az osztalékként jóváhagyott összeget, eredménytartalék-csökkenést. Ezt a könyvelést azonban csak 2021-ben tudja megtenni, külön főkönyvi számlára, és ott jelölni, hogy az valójában a 2020. évet érintő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Külföldi napidíj kiszámítása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
Részlet a válaszából: […] ...– a bevételszerzés időpontjában érvényes – az MNB hivatalos euróárfolyamán kell forintban meghatározni.A példában szereplő adatok könyvelése forintban, a bevételszerzés időpontja 2021. május 4., az euró az MNB hivatalos devizaárfolyamán 360 Ft/euró:–a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Kisvállalati adó könyvelése

Kérdés: A kivaadónem cégünknél összegszerűségét tekintve a munkabérek utáni szochót váltja ki a legnagyobb arányban. Könyvelhetjük a szocho mintájára – mint járulékot – költségként, vagy az egyéb ráfordítások között van a helye, illetve teljes összegében mint eredményt terhelő adó jelenik meg a könyvelésben és az eredménykimutatásban?
Részlet a válaszából: […] A kisvállalati adóról szóló törvény 15. §-a szerint a kisvállalati adóról szóló fejezetet az Szt. rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. Ha a kisvállalati adó alapjáról szóló 20. §-t áttekintjük, egyértelmű, hogy a kisvállalati adó –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Év végén úton lévő készletek értékelése

Kérdés: Társaságunk Kínából szerez be árukat. Számviteli politikánkban éltünk az Szt. 60. §-a (5a) bekezdésében foglaltakkal, és az Áfa-tv. szerinti (vámoláshoz használt) árfolyammal rögzítjük a kínai áruszámlákat a könyveinkben. Kérdésünk az év végi úton lévő készletekhez kapcsolódik. A hajóval történő szállítás hosszú ideje miatt év végén nagyon sok az úton lévő készletünk. Az áru hajókorláton történő átemelésétől kezdve miénk a kárveszély. A novemberben-decemberben hajóra rakott áruk mind úton lévő készletnek minősülnek, mert a vámolásukra és a társaságunkhoz történő tényleges beérkezésükre csak a következő év januárjában-februárjában kerül sor. Az úton lévő készleteket a kínai partner számlája alapján az adott év december 31-i árfolyamán értékeltük, de most felmerült a kérdés, hogy talán ezeket is a vámoláshoz használt (a következő januári-februári) árfolyammal kellene forintosítani. Melyik árfolyamot kell használni az úton lévő készletek értékeléséhez? Ezenkívül mi az úton lévő készleteket olyan értéken mutatjuk ki a könyvekben, ami már tartalmazza a vámot, a szállítási költséget, a vámkezelési díjakat stb., tehát minden járulékos költséget is. Helyes ez a kimutatás?
Részlet a válaszából: […] ...bekerülési értéket könyvelni, amelynek az elnevezése utaljon arra, hogy a beszerzett anyag, áru még nincs a raktárban, azaz úton van. Könyvelése: T 217 – K 4541 (az áfát azért nem kell könyvelni, mert az – az adott esetben – a vámkezeléshez kapcsolódik, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél

Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés! A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe kapcsán nem lehet (nem szabad) anyavállalatnak minősíteni a külföldi vállalkozást (a fióktelep nem leányvállalat). A magyarországi fióktelep a külföldi vállalkozás része, de működése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.
1
27
28
29
187