Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat

Kérdés: A számviteli törvényt a 2015. évi CI. törvény több ponton módosította az osztalék megállapításával kapcsolatosan. A módosítás előtt a 39. § (3) bekezdése alapján a tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalék jelentette az osztalék forrását. A módosítás pedig az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék osztalékként történő felhasználását szabályozta. Ezt úgy kell értelmezni, hogy 2015 előtt elsődlegesen a tárgyévi adózott eredmény jelentette az osztalék forrását, ha ennél több osztalékot állapítottak meg, akkor a kiegészítés az eredménytartalékot csökkentette, ezt követően pedig – mivel az osztalék mindig az eredménytartalékból kerül kifizetésre – az eredménytartalék jelenti az osztalék forrását, aminek része természetesen a nyitás után ide vezetett előző évi adózott eredmény is?
Részlet a válaszából: […] ...szerv által hozott határozatnak szólnia. A tárgyévi adózott eredmény felhasználható osztalékfizetésre is (bár az osztalékfizetés könyvelése nem az adózott eredménnyel szemben történik, mivel az osztalék kifizetésének időpontjában már nincsen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Munkavállalókkal kapcsolatos nyitott elszámolások

Kérdés: A közhasznú szervezet külföldi bankkártyás vásárlásai reprezentációval kapcsolatosak. A vásárlásokról számlák nem állnak rendelkezésre. Ezek egy része már 4-5 éve történt, nincs remény a külföldi partnertől a számla beszerzésére. Emiatt a munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások a könyvelésben nyitottak. Helyes eljárás-e, hogy ha az adózás rendben megtörtént, akkor jegyzőkönyvben történő dokumentálást követően ezeket a tételeket kivezetjük az egyéb ráfordításokkal szemben?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdés szerinti eljárás nem helyes, nem megoldás.A bankkártya használója csak akkor fizethet a bankkártyával, ha az eladó, a szolgáltatás nyújtója teljesített, és a megfelelő bizonylatot a bankkártya használójának átadta. Ha a bankkártya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Előleg készpénzben

Kérdés: Ügyfelem pénztárgép használatára kötelezett, kiskereskedelmi tevékenységet végez. A termékeket megrendelés alapján szerzi be, amihez a vásárlóktól előleget szokott átvenni. Az előlegről előlegszámlát állít ki, amelyet a pénztárgépben is rögzít a 27%-os forgalmi gyűjtőben. Az áru megérkezésekor a vevő a fennmaradó részt is kifizeti, ügyfelem a pénztárgépbe a fizetendő előlegen felüli részt üti a 27%-os gyűjtőbe. Ugyanekkor kiállít egy készpénzes számlát is a vevő részére, amelyen a fizetendő végösszeg megegyezik a pénztárgépes nyugta összegével. A problémám abból adódott, hogy egy vásárló átutalással fizetett előleget, de a végszámla már készpénzes volt. A pénztárgépbe beütött végszámlánál nem derült ki számomra, hogy ott előleg-visszavonásra került sor. A nyitott előlegre rákérdeztem, válaszként azt kaptam, sok készpénzes előleg, illetve készpénzben fizetett végszámla van, csak ez a könyvelésben nem derült ki.
Részlet a válaszából: […] ...a még ki nem egyenlített ellenérték és annak az áfája, azaz a fizetendő összeg.Az előbbiek szerint kiállított végszámla alapján a könyvelés– a teljes értéket egy külön kijelölt vevőszámlával szemben: T 311 – K 91-92, 467;– az előleg beszámítása: T 453 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Saját benzinkútnál történő tankolás

Kérdés: Társaságunk üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozik. A saját személygépkocsikat is a saját benzinkutunkon tankoljuk, ugyanott, ahol a "nagyközönség" is. Nincs elkülönített tartály (kút) a saját tankolásokra. A saját tankolásról ugyanúgy számlát állít ki az automata, mint mindenki másnak, csak nálunk a számlán az eladó és a vevő neve is ugyanaz, a társaság neve. Hogyan kell könyvelni és milyen bizonylatok alapján a saját tankolásokat és az áfát? Folyamatos készletnyilvántartást nem vezetünk, minden üzemanyag-beszerzést az eladott áruk beszerzési értéke ráfordításszámlára könyvelünk, majd a hó végi készletet vezetjük vissza az előbb említett ráfordításszámláról. Egy hónapon belül többször is vásárolunk üzemanyagot eladási céllal, más-más áron. Nem tudjuk megmondani, hogy a cég autóiba történő tankolás éppen melyik beszerzésből történt. Gondot jelent, hogy az üzemanyag-beszerzés áfáját levonjuk, de a saját tankolás áfáját nem lehet levonni. Kérjük, számpélda bemutatásával, kontírozásával segítsék a probléma megoldását!
Részlet a válaszából: […] ...A december hónapban beszerzett üzemanyag mennyisége 10 000 liter, áfa nélküli értéke 2 500 000 forint, a beszerzés áfája 675 E Ft. Könyvelése a szállítóval szemben: üzemanyagkészlet (az Önök esetében helytelenül elábé): T 211 – K 454 és előzetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Jegyzett tőke leszállításakor figyelembe veendő tőke

Kérdés: A társaság leszállította a jegyzett tőkét szeptember 21-én 3000 E Ft-ra. A jegyzett tőke leszállítása előtti, lezárt üzleti évben a jegyzett tőke 50 000 E Ft, az eredménytartalék -43 000 E Ft. Szeptember 21-én a jegyzett tőke 50 000 E Ft, az eredménytartalék -43 000 E Ft, adózott eredmény -2000 E Ft. Mikori állapot szerint kell a saját tőke elemeit rendezni, a beszámolóval lezárt üzleti év szerint, vagy a tőkeleszállításkor fennálló állapot szerint?
Részlet a válaszából: […] ...a törzstőke-leszállítás összege 45 000 E Ft, függetlenül attól, hogy az eredménytartalék összege -43 000 E Ft. A tőkeleszállítás könyvelésekor (T 411 – K 413), a cégbejegyzés alapján, a bejegyzés napjával az eredménytartaléknak 2000 E Ft pozitív egyenlege lesz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Saját rezsis beruházás áfája

Kérdés: Saját rezsis beruházást kiviteleztünk, amelyhez bérköltség és anyagköltség kapcsolódik. A beszerzett anyagok áfáját a számlák teljesítési dátumakor visszaigényeltük, a tárgyi eszközt teljes egészében adóköteles tevékenységhez kívánjuk használni. Az üzembe helyezéskor hogyan kell könyvelni a felszámítandó áfát?
Részlet a válaszából: […] ...Mivel a társaság a tárgyi eszközt csak adóköteles tevékenységhez kívánja használni, a fizetendő áfa teljes összegében levonható. Könyvelése: T 466 – K 467, az áfabevallásban is szerepeltetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Bizonylatok megőrzése a társaság megszűnésekor

Kérdés: Hány évig kell megőrizni a számviteli beszámolókat, az azokat alátámasztó bizonylatokat? Kinek a feladata a megőrzés, ha a társaság megszűnik? A bizonylatokat hol kell tárolni?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartásokat, kartonokat, számlákat, pénztári és banki bizonylatokat stb. is) legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. Ez az előírás a szigorú számadású bizonylatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Tartozásátvállalás

Kérdés: A tartozásátvállalás elszámolási szabályai 2016-tól változtak. Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást annál, akitől átvállalják, illetve annál, aki átvállalja? Hogyan érinti a tartozásátvállalás az adózás előtti eredményt? Milyen bizonylatai vannak a tartozásátvállalásnak?
Részlet a válaszából: […] ...során a harmadik személy (az átvállaló) által átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegének könyvelése annál, akinek a kötelezettségét átvállalták, 2016. január 1-jétől jelentősen megváltozott. Nem változott az, hogy ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Tagi kölcsönből tőketartalék?

Kérdés: Hat éve alakult kft. egy új termék bevezetésére és fejlesztésére. Jegyzett tőkéje 6 millió forint. Az évek során a tulajdonosok folyamatosan tagi kölcsönt adtak, határidő nélkül, dokumentáltan. Az értékesítés most kezdődött meg. Időközben azonban a saját tőke súlyosan negatív lett. A saját tőke rendezésére a tagi kölcsön – a tulajdonosok elhatározása alapján – átvezethető-e a tőketartalékba? A cég folyamatos működése után a tőketartalékból visszavezethető-e az a rész, ami ott már nem szükséges a saját tőke pótlására? Tudomásom szerint a Ptk. 3:99. §-ának (1) bekezdése erre lehetőséget ad.
Részlet a válaszából: […] ...(a tagok követelésének) egy részéről a taggyűlés úgy dönt, hogy azt a tőketartalékba helyezi.Tagi kölcsönnel történő tőkeemelés könyvelése:A tagi kölcsönt a tagok és a kft. között létrejött kölcsönszerződés támasztja alá, amelyből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Nyílt végű pénzügyi lízing áfája

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépkocsi áfáját nem kívánjuk visszaigényelni. A gépkocsi értéke 10 millió forint, 5 millió forint az önrész, amely gépkocsi-beszámítás volt. A hátralévő összeget fizette ki a lízingbeadó, amelyről törlesztőrészlet+áfa+kamat megbontásban számlát küld minden hónapban. A maradványérték bruttó 1,4 millió forint. A beszerzési érték tartalmazza-e a le nem vonható áfát? Hogyan kell azt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...K 384,– a fizetendő kamatot pedig a pénzügyi ráfordítások között kell elszámolni: T 8731 – K 384.Az előbbiektől a maradványérték könyvelése annyiban tér el, hogy az előzetesen felszámított áfa le nem vonhatóvá válik, mivel a maradványérték megfizetésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.
1
59
60
61
187