4780 talált cikk a kötelezettség kifejezésre

Kérdés: Ügyfelem kamionos fuvarozócég, ázsiai sofőröket tervez foglalkoztatni. A toborzással megbízott magyar vállalkozás intézi a sofőrök képzését, vizsgáztatását is, amit külön kiszámláznak az ügyfelem felé. A sofőrök alap tartózkodási engedélye 24 hónap, arra számítunk, hogy az ügyfelemnél eltöltött munkaidejük cca. 20 hónap lesz, határozott idejű munkaszerződésük lesz a tartózkodási engedély végéig. Van-e valamilyen lehetőség erre a 20 hónapra elhatárolni a képzési-vizsgáztatási díjat, amit külön számla ellenében megtérít az ügyfelem? Például lehetséges-e (tanulmányi szerződéshez hasonló) megállapodást kötni, hogyha nem tölti ki a sofőr a határozott idejű munkaszerződést, akkor arányos megtérítési kötelezettség terheli? Ebben az esetben az összemérés elve [Sztv. 15. § 7. §] alapján elhatárolnám 20 hónapra az egyszeri díjat, időarányosan feloldanám, és ha hamarabb véget ér a munkaszerződés, az extra feloldással szembeállítható a dolgozói megtérítés.

Kérdés: Egy számviteli törvény szerint könyvvizsgálatra kötelezett társaság 2026. 01. 01-től a korábbi devizás (eurós) könyvvezetést követően forintos könyvvezetésre tért át (vissza). A cégbírósági bejegyzés megtörtént. A választott könyvvizsgáló a cégnyilvántartásban bejegyzett, a 2025-ös üzleti év könyvvizsgálatára szerződéssel rendelkezik. Az éves beszámoló könyvvizsgálatára szerződéssel rendelkező könyvvizsgálónak e szerződés keretein belül kötelezettsége az (euró-forint) áttérés miatti nyitómérleg hitelesítése?

Kérdés: Termékértékesítés történik két kft. között. Az ellenértéket euróban határozzák meg, és 100%-os előleget kötnek ki. Az eladó az áfában és a számviteli politikában is az MNB-árfolyamot választotta. Az előlegszámlán a fizetendő adó megállapítása időpontjában érvényes árfolyamon forintosítja, míg a végszámla forintosítása a teljesítés időpontjában érvényes árfolyamon történik. Így az előleg áfája, majd a beszámításának forintosításakor a két áfa értéke között különbözet jelentkezik. Helyes-e az eljárás így, vagy a nullás végszámlának az áfatartalmát is az eredeti előleg szerinti árfolyamon kellene forintosítani? Amennyiben helyes az eljárás, szükséges-e a két áfaérték közötti különbözetet átvezetni a 87-be, illetve a 97-be?

Kérdés: Adott „A” vagyonkezelő kft., amely által kezelt vagyon egy „B” kft.-ben lévő részesedés, amely 51%-os tulajdoni részesedést jelent. „A” kft. alapít egy „C” kft.-t további alapítókkal pénzbeli betéttel úgy, hogy „C” kft.-ben szintén 51%-os tulajdont szerez. Az alapítással egy időben készült egy részesedésátruházási szerződés, mely szerint a „B” kft.-ben lévő részesedést „A” vagyonkezelő kft. átruházza kedvezményezett „C” kft. javára, annak tőketartalékába. Mit kell könyvelni a kezelt vagyonban, ha az átruházott részesedés nyilvántartási értéke (induló vagyon) 100.000 euró, az átruházási szerződés szerinti átruházott érték 120.000 euró? A fenti ügylet könyvelésére kérek tájékoztatást a kezelt vagyon tekintetében, ha a kezelt vagyon nyilvántartása euróban történik. Keletkezik-e társaságiadó-fizetési kötelezettség a kezelt vagyon tekintetében? Keletkezett-e a vagyonrendelőknek adókötelezettsége, a fenti ügylet jelent-e vagyonkivonást?

Kérdés: Cégünk mezőgazdasági vállalkozás, növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozik. A 2025. évben a lucerna termése erősen veszteséges volt, amelynek fő oka a területet sújtó aszály miatti hozamcsökkenés. Az elemi kár azonban nem került bejelentésre. A lucerna, amelyet jellemzően az állattenyésztésben takarmányként hasznosítunk, önköltsége jelentősen meghaladta a piaci árat. Hogyan kell megfelelően eljárni? A növénytermesztés ráfordításaként a lucernára vonatkozóan elszámolhatunk-e értékvesztést – elemi kár bejelentése nélkül – a tárgyévben a piaci ár értékéig, és ezután állapítva meg a takarmánykénti értéket? Vagy önköltségi áron szükséges takarmányként számolnunk, amelynek eredményeként egy magasabb készletérték realizálódik a növendék állatok értékében, és majd itt vizsgálandó, hogy a növendék állatokkal kapcsolatban szükséges-e a mérlegfordulónapon az értékvesztés elszámolása? A lucerna egy része értékesítésre kerül a tárgyévben. Ebben az esetben szükséges-e értékvesztés elszámolása?

Kérdés: A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) rendelkezései alapján fennáll-e bármilyen jogszabályi kötelezettség háromoszlopos cash flow kimutatás készítésére abban az esetben, amikor az éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása a jelentős összegű hiba feltárása miatt háromoszlopos formában kerül összeállításra? Szeretnénk iránymutatást kérni, hogy háromoszlopos beszámoló esetén kötelező-e háromoszlopos cash flow kimutatást alkalmazni, és ha igen, annak mi a módja (mi kerül a középső oszlopba, mi kerüljön a tárgyév oszlopába, milyen formai követelmények vonatkoznak rá). Ha nem kötelező a háromoszlopos cash flow kimutatás, akkor a korábbi évek korrekcióit kell-e egyáltalán szerepeltetni, és ha igen, hogyan a kétoszlopos cash flow kimutatásban? A tárgyévi adatokkal együtt?

Kérdés:

Év közben minden törlesztés után el kell számolni a keletkezett árfolyam-különbözetet? A számviteli politikában választhatja-e az adózó, hogy azt csak év végén számolja el? Amennyiben több folyósítás van, eltérő árfolyamon, úgy az ezt követő törlesztés esetén az árfolyam-különbözet összegét hogyan kell megállapítani? A fennálló tartozás árfolyamát FIFO-módszerrel vagy átlagárfolyamon (súlyozva a különböző folyósítások árfolyamát) viszonyítjuk a törlesztés könyv szerinti árfolyamához? Pl. 1. folyósítás 100 euró 400 Ft/euró, 2. folyósítás 100 euró 395 Ft/euró, törlesztés 20 euró, milyen árfolyamon?

Kérdés: Adott egy társaság, amely elektromos személygépkocsit vásárolt. A gépjármű töltése a tulajdonos magánszemély tulajdonában lévő családi háznál történik. A töltőberendezés külön almérővel van ellátva, amely elkülönítetten méri az autó töltéséhez felhasznált villamos energiát. Milyen módon számolható el ebben az esetben szabályszerűen a társaság részére az elektromos autó töltéséhez felhasznált villamos energia költsége? Milyen elszámolási megoldások jöhetnek szóba, hogy a cég ki tudja fizetni a magánszemély tulajdonosnak a töltés költségét, és ezeknek milyen adózási vonzatai lehetnek?

Kérdés: Cégünk budapesti székhelyű, telephelye pedig másik városban van. Ingatlan-bérbeadás a fő tevékenység, és egy darab ingatlan van bérbe adva. Bérköltség nincs a cégben. Iparűzési adó megosztásakor a komplex megosztás alkalmazható. Az ingatlanra nem számolunk el értékcsökkenést. Ilyenkor a telek bekerülési értékének 2%-a jut a telephelyre, a személyi jellegű ráfordításnál pedig kötelező 500.000 Ft-ot elszámolni bérköltségként. Ez viszont azt eredményezi, hogy igazából a székhelyre több adó jut, mint a telephelyre, ahol az árbevétel keletkezik. Jól gondolom? A szóban forgó esetben a székhely szerinti településen (Budapesten), valamint a bérbe adott ingatlan fekvése szerinti településen, mint Htv. szerinti telephelyen keletkezik helyi iparűzésiadó-kötelezettség, a Htv. 37. § (1) bekezdése, valamint 52. § 31. pont a) alpontja alapján. Ez esetben – figyelemmel a Htv. 39. § (2) bekezdésére – valóban a komplex [Htv. melléklet 2.1 pont] iparűzésiadóalap-megosztási módszert kell alkalmazni?

Kérdés: Egyik szállásadó partnerünk alábbi sorokat írta az általuk kiállított számla kifogásolása után: „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal álláspontja szerint az áfatörvény alapján, amennyiben szállásszolgáltatás-igénybevétel is történik, abban az esetben időszakos elszámolásnak minősül”. Érdeklődöm, hogy a szálláshely-szolgáltatást időszaki ügyletként kell kezelni? Ha igen, fel kell-e tüntetni a számlán az időszakot, illetve akkor is időszaki számlát kell kibocsátani, ha csak egy éjszakára szálltak meg a cégünk dolgozói a hotelben?