4624 cikk rendezése:
51. cikk / 4624 Osztalékfizetés ingatlan átadásával
Kérdés: Alanyi adómentes, egyszemélyes kft. a 2015. évben üzleti célú ingatlant vásárolt magánszemélytől 8 millió forintért, amelyek piaci értéke jelenleg 30 millió forint. Az ingatlanértékesítésre a társaság nem választotta az általános szabályokat, ezáltal áfamentes. A kft. nyereséges, 25 millió forint eredménytartalékkal rendelkezik. A tulajdonos osztalékfizetésről döntött az eredménytartalék terhére, természetben, az üzleti célú ingatlan átadásával. Ha az alapító az ingatlan átadásával fizeti ki az osztalékot, azaz piaci érték alatt szerzi meg a tulajdonos, hogyan adózik a kft., illetve a magánszemély (társasági adó, osztalékadó, szocho, illeték, áfa)? A magánszemély jövedelme eléri a minimálbér 24-szeresét. A számlán „ingatlanértékesítés” jogcím és az Áfa-tv. 87. §-a alapján „tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére adómentes” kerül feltüntetésre, illetve ügyvéd által készített adásvételi szerződés kötelező?
52. cikk / 4624 Bérleti díj részeként közös költség fizetése
Kérdés: A kft.-adóalany egy magánszemélytől ingatlant bérel. A helyiség bérleti díja mellett az ingatlan tulajdonosát terhelő társasházi közös költséget is a bérleti díj részeként meg kell fizetni. A közös költség dokumentálása során a társasházi közgyűlés határozatából kiderült, hogy a társasháznak fizetendő közös költség egy hányada a felújítási alapba kerül. Elszámolható a bruttó bérleti díjjal szemben a felújítási alapra jutó közösköltség-hányad?
53. cikk / 4624 Bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos kérdések
Kérdés: A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló hatályos 2014. évi XV. törvény előírásai szerint:
1. Ügyvéd által ellenjegyzettnek kell lennie a bizalmi vagyonkezelői szerződésnek?
2. A bizalmi vagyonkezelő családtag esetén milyen végzettséghez kötött?
3. Az MNB-nek csak bejelentési kötelezettsége van?
4. Vagyonkezelésbe adáskor a felértékelt vagyon után nem keletkezik adófizetési kötelezettsége?
5. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
6. Milyen lényeges dologra kell még odafigyelni?
1. Ügyvéd által ellenjegyzettnek kell lennie a bizalmi vagyonkezelői szerződésnek?
2. A bizalmi vagyonkezelő családtag esetén milyen végzettséghez kötött?
3. Az MNB-nek csak bejelentési kötelezettsége van?
4. Vagyonkezelésbe adáskor a felértékelt vagyon után nem keletkezik adófizetési kötelezettsége?
5. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
6. Milyen lényeges dologra kell még odafigyelni?
54. cikk / 4624 Bizalmi vagyonkezelő számviteli nyilvántartásai
Kérdés: A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló hatályos 2014. évi XV. törvény előírásai szerint: Milyen számviteli nyilvántartás vezetésére kötelezett, illetve milyen más kötelezettsége van?
55. cikk / 4624 Januárban felvett osztalékelőleg
Kérdés: A kft. tulajdonosa 2025. január 10-én 10.000 euró osztalékelőleget vett fel. A 2024. évi beszámoló még nem készült el, a mérlegkészítés időpontja január 31., február elejére lesz kész. Hogyan kell helyesen kezelni ilyen esetben a felvett osztalékelőleget? Feltételezem, hogy ők a 2024. évi eredmény terhére gondolták a kifizetést, de lehetséges-e ez, ha 2025-ben történt a kiutalás? Esetleg felvett kölcsönnek kell tekinteni?
56. cikk / 4624 Halasztott adókövetelés – halasztott adókötelezettség
Kérdés: Cégünk a globális minimumadó hatálya alá tartozó cégcsoport magyarországi leányvállalata, és a központ utasítása szerint 2024-től be kellett vezetni a számviteli törvény szerinti halasztottadó-könyvelést, ezzel kapcsolatban merültek fel az alábbi kérdéseink.
I. Jól értelmezzük, hogy a mérlegbe kerülő egyenleg meghatározása során az alábbi sorrendet szükséges követni?
1. Halasztott adókövetelés és kötelezettség számított értékének meghatározása jogcímenként.
2. Halasztott adókövetelés realizálhatóságának vizsgálatával annak könyv szerinti értékének meghatározása.
3. A halasztott adókövetelés és -kötelezettség könyv szerinti értékének nettósítása a mérlegben, ha ugyanazon adóhatóság felé áll fenn.
II. A halasztott adókövetelés realizálhatóságát keletkezési jogcímenként indokolt vizsgálni, minden jogcímre külön-külön? Véleményünk szerint a mérlegtételekhez kapcsolódóan keletkező átmeneti halasztott adókövetelést keletkeztető különbözetek a gazdálkodás nyereséges vagy veszteséges mivoltától függetlenül, a releváns év adóalap-kalkulációjakor kvázi automatikusan visszafordulnak, így ezek realizálhatóságának külön vizsgálata nem indokolt, csak a mérlegen kívül keletkező tételeké (elhatárolt veszteség, adókedvezmények) az. Amennyiben az adott évben az adóalap negatív, abban már lecsapódtak a visszafordult halasztott adókövetelési tételek is, a veszteség realizálhatóságának a vizsgálata pedig meg fog történni.) A leányvállalatnál az elmúlt évben jövedelem- (nyereség-) minimum alapján került a társasági adó megállapítására, ahol a jellemzően átmeneti különbözetet eredményező adóalap-módosító tételekkel nem kell számolni, viszont az adókedvezmények és elhatárolt veszteség érvényesíthetőek a törvényi korlátokra tekintettel. Bár az így megállapított adó társasági adóként kerül könyvelésre, annak alapja nem a nyereség, hanem a korrigált összes bevétel 2%-a, így a számviteli törvény szerinti halasztott adókövetelés és -kötelezettség fogalom meghatározásának egyes pontjai irrelevánssá válnak. Amennyiben a cég úgy látja, hogy a következő néhány évben az adóalapja a jövedelem- (nyereség-) minimum alapján kerül megállapításra, indokolt-e a halasztott adókövetelés, -kötelezettség keletkezésének a vizsgálata és könyvelése, kimutatása a mérlegtételekhez, és a mérlegen kívül keletkező átmeneti különbözetekhez kapcsolódóan?
I. Jól értelmezzük, hogy a mérlegbe kerülő egyenleg meghatározása során az alábbi sorrendet szükséges követni?
1. Halasztott adókövetelés és kötelezettség számított értékének meghatározása jogcímenként.
2. Halasztott adókövetelés realizálhatóságának vizsgálatával annak könyv szerinti értékének meghatározása.
3. A halasztott adókövetelés és -kötelezettség könyv szerinti értékének nettósítása a mérlegben, ha ugyanazon adóhatóság felé áll fenn.
II. A halasztott adókövetelés realizálhatóságát keletkezési jogcímenként indokolt vizsgálni, minden jogcímre külön-külön? Véleményünk szerint a mérlegtételekhez kapcsolódóan keletkező átmeneti halasztott adókövetelést keletkeztető különbözetek a gazdálkodás nyereséges vagy veszteséges mivoltától függetlenül, a releváns év adóalap-kalkulációjakor kvázi automatikusan visszafordulnak, így ezek realizálhatóságának külön vizsgálata nem indokolt, csak a mérlegen kívül keletkező tételeké (elhatárolt veszteség, adókedvezmények) az. Amennyiben az adott évben az adóalap negatív, abban már lecsapódtak a visszafordult halasztott adókövetelési tételek is, a veszteség realizálhatóságának a vizsgálata pedig meg fog történni.) A leányvállalatnál az elmúlt évben jövedelem- (nyereség-) minimum alapján került a társasági adó megállapítására, ahol a jellemzően átmeneti különbözetet eredményező adóalap-módosító tételekkel nem kell számolni, viszont az adókedvezmények és elhatárolt veszteség érvényesíthetőek a törvényi korlátokra tekintettel. Bár az így megállapított adó társasági adóként kerül könyvelésre, annak alapja nem a nyereség, hanem a korrigált összes bevétel 2%-a, így a számviteli törvény szerinti halasztott adókövetelés és -kötelezettség fogalom meghatározásának egyes pontjai irrelevánssá válnak. Amennyiben a cég úgy látja, hogy a következő néhány évben az adóalapja a jövedelem- (nyereség-) minimum alapján kerül megállapításra, indokolt-e a halasztott adókövetelés, -kötelezettség keletkezésének a vizsgálata és könyvelése, kimutatása a mérlegtételekhez, és a mérlegen kívül keletkező átmeneti különbözetekhez kapcsolódóan?
57. cikk / 4624 Forgatókönyv készítése magánszeméllyel
Kérdés: Cégünk egy olyan magánszeméllyel kíván szerződést kötni, akinek nincs adószáma. A tevékenység egy – a cég által megkívánt tartalommal – elkészített játékforgatókönyv lenne. A jogi területünk szerint csak vállalkozási szerződést köthetünk vele, hiszen eredménykötelezettség áll fenn. A következő kérdések megválaszolásában kérnénk segítséget. Szükséges-e, hogy adószáma legyen a magánszemélynek? Üzletszerűnek tekinthető-e ez a tevékenység? Ha szükséges adószám, adószámos magánszemély vagy egyéni vállalkozó kell, hogy legyen? Alkalmazható-e esetében az ekho?
58. cikk / 4624 Energiahatékonysági megtakarítás könyvelése
Kérdés: Termelővállalatként energiahatékonysági beruházásokat hajtunk végre, és a várható megtakarítást auditáljuk, így Hitelesített Energiamegtakarításhoz (HEM vagy máshol EKR-nek hívják) jutunk. Ezeket kétféle módon hasznosítjuk: egyrészt értékesítjük a kötelezett részére a piacon, másrészt átadjuk az energiaszolgáltatónak. A vele kötött szerződés szerint a földgáz árának egyik eleme egy ún. PKD-díj, ami euróban van meghatározva, és a fogyasztással arányos. Ezt az elemet a szolgáltató nem számlázza felénk a gázév során, cserébe mi HEM-et adunk át, ugyancsak a szerződésben meghatározott áron. A gázév végén elszámolunk egymással, és amennyiben kevesebb az általunk átadott HEM, akkor a HEM-mel le nem fedett PKD-t utólag kiszámlázza felénk az energiaszolgáltató. Mi az átadott HEM-et nem számlázzuk, és számlát sem kapunk a lefedett PKD-díjról. Az utolsó három hónap ki nem számlázott PKD-díját csak a gázév végét követő 90 napon belül kell lefednünk. Kérdésünk a fentiek számviteli kezelése, mert nem egyértelműek az állásfoglalások és a könyvvizsgálónk véleménye.
59. cikk / 4624 Utólag adott engedmény eszközök átadásával
Kérdés: Egy társaság a főbb vevőivel megállapodást kötött, hogy meghatározott forgalom után utólag adott engedményt biztosít számukra. Ezt korábban számviteli bizonylat alapján számolták el egymás között. Az utólagosan adott engedmény összegét kompenzálással vagy átutalással rendezték. A fentnevezett társaság a jövőben a partnerei kérésére úgy szeretné módosítani a megállapodást, hogy a meghatározott forgalom elérése után ingyenesen juttat terméket a partnernek (termékben fizet). Értelmezésünkben az üzletpolitikai cél megvalósul, mert rendszeres kapcsolatban van a partnerekkel, és a további vásárlásokat szeretné ösztönözni ezzel a módszerrel, valamint előre meghatározott feltétel eléréséhez köti a juttatást. Így nem merül fel az ingyenes átadás szerinti számlázási és áfafizetési kötelezettség. A társaság elzárkózik attól a számlázási módtól a fenti feltételek teljesülése esetén biztosított termékek tekintetében, hogy a számlán először összeggel tüntesse fel a termékeket, majd a következő soron 100% engedményt adjon az előzőekben felsorolt tételekre, így generálva egy 0 forint végösszegű számlát. Két beszállító partnerére hivatkozik, akik közül az egyik grátiszszámlát, a másik rendes számlát állít ki, de mindkét fél 0 forint nettó egységáron tünteti fel a terméket, nem szerepel engedmény a számlán, egyedül a visszaváltási díj szerepel rajta megtérítendő összegként. Elfogadható-e ez utóbbi számlázási mód? A könyvelésben külön könyvelendő a 0 forintos egységáron átadott termék előállítási költsége? A hivatkozott beszállító partnerektől kapott 0 forint nettó egységárú termékek esetében megfelelő eljárási mód az, hogy 0 forinttal veszik készletre? Van lehetőség arra, hogy a 0 forintért kapott terméket ettől eltérő összeggel szerepeltessék a készletben?
60. cikk / 4624 Építéssel kapcsolatos költségek készletre vétele
Kérdés: A kft. 2024-ben kezdte meg a családi ház kivitelezését magánszemély részére. A kivitelezés 2024-ben nem fejeződött be. A magánszemély részére előlegszámlák lettek kiállítva. 2025. I. negyedévében befejeződik a kivitelezés, és végszámla készül. A 2024-ben az építéssel kapcsolatos költségeket el kell határolni a kft.-nél 2025-re?
