4780 talált cikk a kötelezettség kifejezésre

Kérdés: Cégünk 2024-ben a globális minimumadó alanya volt, de a vállalatcsoport központiadó-csoportjától azt az információt kapta, hogy átmeneti mentesség miatt nem lesz fizetendő elismert belföldi kiegészítő adója, így a 2024. évi beszámolóban minimumadó-ráfordítás nem került kimutatásra. A 2025. novemberi előlegbevallási kötelezettség során a fentiektől eltérő információ érkezett, így a bevallásban a központ által küldött összeg került szerepeltetésre és megfizetésre. A központ az aktuális, rendelkezésre álló adatok alapján készítette el az előlegkalkulációt, de a véglegesítés során esetlegesen még módosulhat az összeg. A számviteli törvény 44. § (9) a 2025. évre már alkalmazható módon előírja, hogy passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a 87. § (2) bekezdése szerinti adófizetési kötelezettséggel szemben a globális minimumadó-szintet biztosító kiegészítő adó adott üzleti évet terhelő várható összegét. Az így kimutatott passzív időbeli elhatárolást a globális minimumadó-szintet biztosító kiegészítő adó összegének végleges megállapításakor (bevallásakor) kell megszüntetni az adófizetési kötelezettséggel szemben. Fenti előírásra is tekintettel kérjük szíves véleményüket, hogy a 2024. évi becsült kötelezettséget illetően, a 2025. évi beszámolóban hogyan indokolt eljárni:
a) A 2024. évi nulla összegű becslést indokolt módosítani, és az előlegként is bevallott összeget (mint legjobb becslés) a 2025. évi beszámolóban a passzív időbeli elhatárolással szemben adóráfordításként ki kell mutatni.
b) A 2024. évi nulla összegű elhatárolást nem indokolt módosítani a 2025. évi beszámolóban (nem indokolt, hogy a 2025. évi eredményt terhelje), hanem a különbözet az eredeti becslés és a végleges kalkuláció között a 2026. évben fog realizálódni az eredményben, amikor a 2024. évi bevallás beadásra kerül.
További kérdésünk, hogy a minimumadó várható összege becslésének tekintetében beszélhetünk-e és milyen esetben számviteli hibáról, például indokolt lehet-e mérlegelni a gondos versus nem kellően megalapozott becslési eljárás fennállásának lehetőségét, és utóbbi esetben a különbözetet (becslés és bevallott összeg közötti) hibaként számításba venni, és annak megfelelően kezelni?

Kérdés: A tulajdonos önkormányzat a társaság vagyonkezelésébe adta több ingatlanját. A vagyonkezelt ingatlanok hasznosítása, fejlesztése, illetve felújítása a társaság feladata. A vagyonkezelői szerződésben helyszínenként vannak feltüntetve a telkek, az épületek és az építmények, továbbá azok összértéke. A vagyonkezelői szerződés aláírásával egy időben társaságunk nyilvántartásba vette az ingatlanok értékét (nettó értékét), és visszapótlási kötelezettségként is előírta a vagyonkezelői szerződés szerint. Az 1. helyszínen a működtetés mellett az épület felújítása volt a cél. A statikai vizsgálatok viszont kimutatták, hogy az épület állagmegóvása nem lehetséges, nem lehet felújítani sem, le kell bontani. A 2. helyszínen található építmények közül az egyik építményt szintén le kell bontani, mert a fejlesztéshez (bővítéshez) szükséges helyet csak így lehet biztosítani. Az építmény helyén egy új épület létesül, és parkosítás, nagyobb zöldterület kerül kialakításra. Kell-e módosítani a vagyonkezelői szerződést a lebontott épületek, építmények miatt, és azok értékével csökkenteni kell-e az átadott ingatlanok értékét? A bontási költségeket rá kell-e aktiválni a telek értékére, és ezzel módosítani a vagyonkezelői szerződést? Kell-e módosítani a visszapótlási kötelezettség előírt összegét? Van-e esetleg más teendő, amit a könyvekben, a szerződésben szerepeltetni kell?

Kérdés: A társaságnak 17%-os részesedése van egy másik társaságban. Nincs azonos ügyvezetés, nincs meghatározó befolyás. A fenti társasággal szembeni vevőkövetelések és szállítói tartozások összegét a mérlegben nem vevői követelésként és szállítói tartozásként, hanem egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelésként és kötelezettségként kell kimutatni?

Kérdés: Bérbeadással foglalkozó cég felmondja egyik bérleti szerződését az ügyfél nemfizetése miatt. Szerződés szerint a bérlet 2 évig nem mondható fel rendes felmondással (1 év telt el a szerződés megkötése óta). Abban az esetben, ha a bérlőnek felróható okból megszűnik a szerződés ezen időszak alatt (nemfizetés miatt a bérbeadó felmondja), a bérlő hathavi bérleti díjnak megfelelő összegű meghiúsulási kötbér megfizetésére kötelezett. Az eszköz visszavétele után átvizsgálásra került a bérelt eszköz, amely javításra, helyreállításra szorul. Az eszköz javítását a bérlővel szeretné a bérbeadó kártérítésként megtéríttetni. A kártérítést és a meghiúsulási kötbért nem számlázza a bérbeadó, ezeket az áfa hatályán kívüli tételként kezeli. A bérbevevő a bérleti szerződés aláírásakor kauciót adott a bérbeadónak. Helyesen jár el a bérbeadó, ha a kaucióval akként számol el, hogy a kauciót nem utalja vissza, hanem kiegyenlíti belőle a meghiúsulási kötbért, illetve a bérlő kártérítési kötelezettségét? Helyesen jár-e el a bérbeadó, hogy áfahatályon kívüli tételként kezeli a meghiúsulási kötbért, illetve a kártérítést?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető társasház 2024-ben 12 db ventilátort vásárolt 6 millió forintért. A számlázott értéket költségként számolták el. A ventilátorokat 2024. szeptember 1-jén üzembe helyezték, de a tárgyi eszközök közé nem vették fel, így értékcsökkenést sem számoltak el. A 2024. évi eredmény 6 millió Ft költséget tartalmaz. Melyek a jelentős összegű hiba rendező tételei a tárgyévben, továbbá az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának mely sorait fogja érinteni a lezárt üzleti évre vonatkozó módosítások oszlopában? Mivel a 2025. tárgyév oszlopában csak a hibahatástól mentesített összeg szerepelhet, hogyan fog kinézni a tárgyévi mérlegoszlop tárgyi eszköz sora, ha más tárgyi eszköz nem lett vásárolva? A középső oszlopban a megelőző év módosítása már szerepel, így a tárgyévi érték negatív lenne az időközben elszámolt értékcsökkenés következtében, hiszen a tárgyévi eszközmérlegben szereplő eszközérték alacsonyabb, mint a megelőző évi.

Kérdés: Társaságunk megvásárolt egy kft.-t. A megvásárolt társaság könyveiben a korábbi tulajdonossal szemben egyéb hosszú lejáratú kötelezettség, valamint tagi kölcsön szerepel. A korábbi tulajdonos úgy döntött, hogy ezen követeléseit társaságunk részére engedményezi. Ezt az ügyletet társaságunk könyveiben milyen módon szükséges kimutatni, illetve milyen számviteli elszámolás alkalmazandó?

Kérdés:

Egy áfakörös, 2022. 09. 01. óta átalányadózás alatt működő egyéni vállalkozó megszüntetné tevékenységét 2026 nyarán. A tárgyi eszközei között van egy tehergépkocsi és néhány 200 E Ft alatti értékű tárgyi eszköz, amelyeknek az áfafigyelési időszaka már eltelt. Lesz-e bármilyen adófizetési kötelezettség a megszűnéskor a tárgyi eszközök vonatkozásában?

Kérdés: A cég a nyílt végű pénzügyi lízing keretében lízingbe vett személygépkocsi lízingszerződését a szerződés szerinti lejárat előtt megszünteti. A ízingszerződés lezárásakor a cég egyik munkavállalóját jelöli ki vevőként. A személygépkocsi piaci értéke 20 millió forint, könyv szerinti értéke 8 millió forint. A piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetét hogyan kell könyvelni? A munkavállalót terheli-e valamilyen adó? Kell-e a különbözetről számlát kiállítani? Ha igen, akkor áfával vagy áfa nélkül? Hogyan történik a számla kiegyenlítése?

Kérdés:

A kft. taggyűlése úgy döntött, hogy a kft. tulajdonosai a saját tőkét megemelik a tulajdonosok által átadott eszközök (anyagok, tárgyi eszközök) piaci értékével, esetleg pénzeszközök átadásával, amelyek együttes értéke 20 millió forint lesz. A 20 millió forint összegű eszközátadásból a jegyzett tőkét 12 millió forinttal emelik meg, a különbözetet, 8 millió forintot pedig a tőketartalékba helyeznek. Hogyan kell a fentiek szerinti tőkeemelést bizonylatolni és könyvelni?

Kérdés: Többgyermekes nyugdíjas anyák jövedelme után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni 2026. évben, ha a kifizetőtől származó jövedelme nem haladja meg a 34.356.720 Ft-ot (felette a kifizető köteles az adót megfizetni). Ugyanakkor az egyéni vállalkozói minőségben szerzett jövedelemkorlát szintén 34.356.720 Ft, e jövedelem felett a magánszemély fizeti a szochót. Megerősítést szeretnék abban, hogy az egyéni vállalkozónál a jövedelem számít, nem a bevétel, mert számos értelmezésben keverednek a bevétel- és a jövedelemfogalmak, vagyis, ha egy általányadózó nyugdíjas egyéni vállalkozó bevételének jövedelemtartalma (pl. 80%-os költséghányaddal) nem több, mint 34.356.720 Ft, akkor nem kell szochót fizetnie? Ha a magánszemély nyugdíjas egyéni vállalkozó kifizetőtől munkabért kap, de egyéni vállalkozásból is származik jövedelme, akkor a jövedelemkorlát a 34.356.720 Ft duplája, vagy az összes jövedelme nem haladhatja meg az éves átlagkereset négyszeresét a szochomentességhez?