Jóváhagyott osztalékról lemondás

Kérdés: Egy kft. a 2026. 04. 22-i határozatában (2025. évi beszámolóval együtt feltöltött) jóváhagyott osztalékról – mely 25 millió volt – lehet-e részben (pl. 15 millió) lemondani a csak magánszemélyekből álló tagoknak, amit természetesen a NAV felé bejelentünk (AVBA), és Taggyűlési Határozatot készítünk hozzá? Vagy csak a teljes összegről lehet lemondani, mert az lett jóváhagyva? Úgy gondolom, hogy lehet részben is lemondaniuk, sőt még nem is kell egységesen, arányosan egyezően lemondaniuk az egyes tagoknak. A lemondott összeg után keletkezik-e bármilyen szja- és szochofizetési kötelezettsége a magánszemélynek (hiszen a cég nem fizet ki most semmit, így nincs miből levonja)? Tudom, hogy illeték nem terheli [Itv. 17. § (1) bekezdése alapján]. Esetleg belép ilyenkor az Szja-tv. 9. § (3) bekezdése, és akkor lesz adó?
Részlet az állásfoglalásából: […] A megállapított (jóváhagyott) osztalék tekintetében a magánszemély tulajdonosoknak – az osztalék-jóváhagyás időpontjával – önálló külön-külön követelése keletkezik a tulajdonolt társasággal szemben. Minden magánszemély önállóan jogosult a követelésével...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 15.
Kapcsolódó címke:

Kedvezményezett változása életbiztosításnál

Kérdés: Egy kft. a tulajdonos ügyvezetőjével befektetési egységekhez kötött életbiztosítást kötött, amelynek kedvezményezettje a kft. A tulajdonos ügyvezető döntése alapján a kedvezményezett változása miatt visszavásárolta életbiztosítását 2025. 03. 05-i nappal. A kft. kiva szerint adózik. Ez olyan követeléselengedésnek minősül-e, amely miatt a 2025. évi kivabevallásban a kiva alapját meg kell növelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ha a befektetési egységhez kötött, a szerződő kft. mint kedvezményezett javára szóló biztosítást a kft. visszavásárolja, akkor a kft. a biztosító által fizetett összegből először a korábban fizetett biztosítási díj összegében fennálló követelést csökkenti. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 28.

Két cég közötti követeléselengedés illetékmentes?

Kérdés: Egy társaság kis tehergépjárműve balesetet szenvedett, a járművet megjavíttatta. A javító cég a javítási számlát kiállította, a biztosító kártérítésként megfizette a nettó érték 90%-át, a javíttató cég az áfát átutalta. A javítást végző cég úgy döntött, hogy az önrésznek megfelelő nettó érték 10%-át a javíttató cégnek elengedi, erről nyilatkozatot is kiadott. Az elengedett kötelezettséget kapó cég az elengedett összeget egyéb bevételként elszámolta. Jól értelmezem az illetéktörvény 17. § (1) bekezdés n) pontja szerint, hogy ez a két cég közötti követeléselengedés illetékmentes? Ha igen, bejelentési kötelezettség terheli a kapó céget?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Itv. 17. § (1) bekezdés n) pontja, több más tényállás mellett, mentesíti az ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség alól a követeléselengedést is [a követeléselengedés belföldi bejegyzésű jogalanyok között ajándékozásiilleték-köteles ügylet az Itv. 2....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 14.
Kapcsolódó címke:

Sorbatartozás rendezése egyszerűbben

Kérdés: Az „A” kft. tartozik „B” kft.-nek kölcsönnel, a „B” kft. pedig tartozik „C” kft.-nek osztalékkal (a „C” kft. az anyavállalat, mind kapcsolt cégek). A cél az lenne, hogy az „A” kft.-ből közvetlenül „C” kft.-be lehessen utalni. Azt szeretnénk, hogy ne kelljen kétszer utalnunk a pénzt, hanem csak egyszer az elsőtől az utolsóig, vagy leginkább pénzmozgás nélkül megoldani, hogy ne kelljen utalni senkinek semmit. A Ptk. szerint milyen lehetőségeink vannak erre és milyen adóvonzatai lehetnek? Hogyan könyveljünk az egyes cégekben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés szerint: „A” kft. a kölcsön miatt kötelezettséget mutat ki a könyveiben „B” kft.-vel szemben, „B” kft. követelést mutat ki az „A” kft.-vel szemben, és kötelezettséget az osztalék miatt a „C” kft.-vel szemben, a „C” kft.-nél követelés a könyvekben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. augusztus 7.
Kapcsolódó címke:

Magánszemélytől kapott kölcsön elengedése

Kérdés: Ügyfelem jelentős kölcsönt kapott magánszemélytől. Sajnos, a cégnek nincs árbevétele, és nem tudja visszafizetni a kölcsönt. Ha a magánszemély úgy dönt, hogy a kölcsönt elengedi, akkor milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik, illetve a kft. az elengedett kötelezettséget hogyan számolja el?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ha a magánszemély a cégnek nyújtott kölcsöne visszafizetéséről lemond, akkor ezt írásban tegye meg, azzal, hogy a kölcsön nyújtása óta fennálló, illetve nem törlesztett követelését (összegszerűen meghatározva) elengedi. A követelés elengedése a magánszemély vesztesége...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. december 12.
Kapcsolódó címke:

Ingatlan értékesítése a munkavállalónak

Kérdés: Egy kft. ingatlant értékesített egyik munkavállalójának, aki egyben a társaság 70 százalékos tulajdoni hányadával is rendelkezik. Az ingatlant 10 év alatt kell kifizetni, tetszés szerinti ütemezésben. A kft. szeretné elengedni a tartozást. Hogyan kell ezt elszámolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ha a kft. a munkavállaló tartozását egy összegben, vagy ha 10 év alatt évenként tetszés szerinti ütemezésben engedi el, ugyanaz az elszámolás és az adózási következmény, amely a következő. A munkavállaló tartozásának az elengedése a kft. oldaláról behajthatatlannak nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. október 10.
Kapcsolódó címkék:  

Elküldött számlát nem egyenlítik ki

Kérdés: Több éve, hogy megbízóimnak a számlázz.hu-n keresztül küldöm az általam elvégzett munka átutalási számláit. Ha egy elküldött számlát nem teljesítenek többszöri felszólítás ellenére sem, mi a következménye?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy mi a számlázás elő­feltétele. Elsősorban az, hogy legyen a megrendelővel, a vevővel kötött, az elvégzendő feladatokat részletesen tartalmazó szerződés, természetesen rögzítve azt is, hogy a teljesítés igazolásakor kiállított számla az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. június 13.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó követelésének elengedése

Kérdés: Az egyéni vállalkozónak a kft. (amely kapcsolt vállalkozása) tartozik 22.000.000 forinttal. A kft. ezt az összeget nem tudja visszafizetni. Amennyiben az egyéni vállalkozó lemond ennek a megfizetéséről, ez az egyéni vállalkozónál költség, majd adóalap-növelő? Tehát a személyi jövedelemadót kinullázza?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ha az egyéni vállalkozó a kft. tartozását elengedi, az az egyéni vállalkozónál követelés elengedése, a kft.-nél pedig a tartozás elengedése. Az egyéni vállalkozó a követelése elengedése miatt költséget nem számolhat el. Ez tartalmában azonos azzal, mintha az elszámolt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. január 12.

Kapcsolt vállalkozások között elengedett osztalék

Kérdés: Ha a jóváhagyott osztalékból származó követelését a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) elengedi, akkor az osztalék miatti kötelezettség elengedett összegét az osztalékot megállapító társaságnak az elengedés időpontjával az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatnia. Az elengedett osztalékot a tulajdonos társaságnál egyéb ráfordításra vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordítására kell könyvelni? (A kérdés azért merült fel, mert a kapott osztalék előírása a pénzügyi műveletek bevételei között szerepel.)
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 2020. XI. 27-től hatályos 37. §-a (1) bekezdésének h) pontja szerint az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni az osztalék miatti kötelezettség elengedett összegét, ha a jóváhagyott osztalékból származó követelését a gazdasági társaság tulajdonosa...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. december 14.
Kapcsolódó címke:

Osztalék elengedése

Kérdés: Egy társaság a tulajdonosa által jóváhagyott osztalékot elengedi. Hogyan kell könyvelni ezt a tételt az elengedőnél? Egyéb ráfordításként vagy pénzügyi műveletek ráfordításaként kell elszámolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ azzal kell kezdenünk, többszöri elolvasás után is csak feltételezzük, hogy a kérdező mire vár választ, mivel a kérdésben leírtak – a jogszabályi előírások mellett – nem fordulhatnak elő. Ugyanis a társaság a tulajdonosa által jóváhagyott osztalékot nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. november 23.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
…
9