Házipénztár-nyilvántartás

Kérdés: A kft. házipénztárát egy személyben az ügyvezető kezeli. Hó végén egy kiadási és egy bevételi bizonylatot tölt ki, amelyhez mellékeli a számlákat. Erről – gyűjtő alapján – kerülnek egy összegben, hó végi dátummal könyvelésre az adatok. Ebből következően, egy záró állomány van a hó végén. A házipénztár-szabályzatot így alakították ki. 2006. év végén 10 százalékos osztalékadóval osztalékot venne igénybe a kft. Elfogadható a hó végi záró állomány? A bizonylatok száma havonta 20 és 30 között van. Az átlagos havi kiadás 1-1,5 millió forint.
Részlet a válaszából: […] ...kell szigorú számadási kötelezettség alá vonni. A pénztárkiadási bizonylatok helyett a pénztárikifizetéseket dokumentálja:– az eszközbeszerzések, a szolgáltatás-igénybevételekellenértékeként történt kifizetések bizonylata, a más társaságok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Tulajdoni hányad átadása

Kérdés: A szövetkezet tagja a kft.-nek. A szövetkezet az általa nem használt ingatlanokat bérbe adta a kft.-nek, 10 éves bérleti szerződéssel, havonkénti bérletidíj-fizetéssel. A bérleti szerződésben rögzítették, hogy a bérbeadó a bérleményből tulajdoni hányadot ad át a bérbevevőnek a bérlő által elvégzett értéknövelő beruházások ellenében. Az egyik épületen végzett beruházás könyv szerinti értéke 89 millió Ft, a szövetkezet könyveiben az ingatlan 17 millió Ft nettó értéken szerepel. Ennek alapján a tulajdoni hányadot 84-16%-ban határoztuk meg. (Az ingatlan-értékbecslés a forgalmi értéket 75 millió Ft-ban határozta meg!) A szövetkezet és a kft. a bérleti szerződésben foglaltak szerint szeretné a tulajdoni hányadot bejegyeztetni. A tulajdoni hányad átruházása milyen formában történhet? Ha a szövetkezet a tulajdoni hányadot a beruházás fejében adja át, hogyan kell könyvelni? Áfát kell-e fizetni? És illetékfizetési kötelezettség van-e?
Részlet a válaszából: […] ...861 – K 123 (az ingatlan arányos nyilvántartás szerintiértéke). A kft. a felé számlázott ingatlanhányadot (épületrészt) mint sajáteszközbeszerzést számolja el beruházásként: T 161, 466 – K 455, majd aktiválja:T 123 – K 161, a 89 millió forintos összegben.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.

Közösségen belüli közlekedésieszköz-beszerzés

Kérdés: Magyarországi székhellyel rendelkező betéti társaság EU-tagállamból akar tehergépjárművet vásárolni magyarországi értékesítésre. Milyen kötelezettségek merülnek fel, kell-e a bt. beltagjának a tevékenységben személyesen eljárni? Mi a teendő akkor, ha a bt. az EU-tagállamból megvásárolt tehergépjárművet nem belföldön, hanem más tagállamban, vagy esetleg Unión kívül kívánja értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. az új közlekedési eszköz uniós beszerzésére-értékesítésérespeciális szabályokat tartalmaz. E szerint az új közlekedési eszköznek az Unióegyik tagállamából a másik tagállamba történő olyan értékesítése esetén, amelyértékesítés eredményeként az új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.

Önkormányzati támogatás minősítése

Kérdés: A 2004-2005. években az államháztartási támogatásban részesülő adóalanyok az egyes termékbeszerzéseikhez kapott támogatás esetén az előzetesen felszámított áfa megosztásával érvényesíthették áfalevonási jogukat. Államháztartási támogatásnak minősül-e, ha egy 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő cég, amely a víz- és csatornaüzemeltetéssel van megbízva, az alapító önkormányzattól vissza nem térítendő támogatás formájában segítséget kap egy-egy számla kifizetésére? Adhat-e az önkormányzat tagi kölcsönt a működési kiadásokra?
Részlet a válaszából: […] ...társaság között írásban (szerződésben, megállapodásban)rögzíteni kell, hogy a társaság végleges jelleggel milyen konkréteszközbeszerzéshez, vagy a veszteséges tevékenység ellentételezésére kapja atámogatást. (Víz- és csatornaüzemeltetéshez adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Anyavállalattól átvállalt tartozás

Kérdés: Társaságunk privatizációjához a többségi tulajdonos anyavállalat, valamint a kisebbségi tulajdonos jelentős összegű hitelt vett fel. A hitelt finanszírozó bankkal és az anyavállalattal egyeztetetten társaságunk – szerződésben rögzítetten – az anyavállalat kötelezettségének egy részét tervezi átvállalni minden ellenszolgáltatás nélkül. A társaságunk által átvállalt hiteltartozás kamatát jogosult-e az anyavállalat kamatráfordításként elszámolni? Az anyavállalatnál az átvállalt tartozás rendkívüli bevételként elszámolt összegével az adózás előtti eredmény csökkenthető-e? A levelünkben leírt könyvviteli elszámolás helyes-e?
Részlet a válaszából: […] ...vagy sem.A kérdés szerint az anyavállalat a hitelt a társaságprivatizációjához kapcsolódóan vette fel, azaz a kötelezettségeszközbeszerzéshez (tulajdoni részesedést jelentő befektetéshez) kapcsolódik,az anyavállalat könyveiben szerepel (kell hogy szerepeljen)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Egyösszegű átalányár elszámolása

Kérdés: A Közbeszerzési Tanács által kiírt pályázaton 63 M Ft + áfa volt elnyerhető, amely a pályázatban kiírtak szerint egyösszegű átalányár. A szerződés szerint a munkakezdés a szerződés aláírását követő nap, részteljesítés 2005. október, befejezés 2006. április. A pályázó részszámla benyújtására nem jogosult. Ha van részteljesítés a szerződésben, kötelező-e a részszámla kiállítása? Ez esetben mi az áfa alapja, a teljesítés időpontja? Év végén a felmerült költségeket befejezetlen termelésként kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] A pályázaton elnyert munkák ellenértékét egyösszegűátalányárban határozták meg, a szerződésben pedig kikötötték, hogy a pályázórészszámla benyújtására nem jogosult. Ebből egyértelműen következik, hogy apályázó csak akkor nyújthat be számlát, ha a pályázaton...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.

Nyomvonal jellegű vezetékek kiváltása

Kérdés: Társaságunk távvezetékek kizárólagos üzemeltetője. A vezetékek nyomvonala fölött végzett beruházási munkák miatt szükséges a földben lévő vezetékek nyomvonalának a megváltoztatása, áthelyezése. Ezeket a beruházó finanszírozza. Eddig a beruházó a megvalósult objektumokat térítés nélkül átadta, társaságunk üzembe helyezte, a kiváltott vezetékszakaszt leselejtezte. 2004-től a vezetékkiváltásokat a beruházó – a közbeszerzési törvény tilalmára hivatkozva – nem adja át térítésmentesen, mint akadálymentesítési költséget számolja el és aktiválja saját beruházása értékében. A megvalósított új objektumot társaságunk műszakilag átveszi, a dokumentációkon a változást keresztülvezeti, a régi vezetékeket viszont nem selejtezi. Elfogadható-e ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert helytelen, számviteliszempontból elfogadhatatlan gyakorlat kialakulására utal. A kérdésben leírtak aszámviteli követelmények nem teljesítésével valójában félrevezető információkatadnak, és ezen keresztül törvényellenes gyakorlatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

Szakképzés eszközbeszerzésének támogatása

Kérdés: Szakképzéssel foglalkozó kft. évenként a szakképzés célját szolgáló tárgyi eszközök beszerzésére állami normatív támogatást kap. A támogatás elszámolását az Szt. 44. §-a (2) bekezdésében, illetve 45. §-a (1) bekezdésének a) pontjában előírtak szerint végzik. A szakmai folyóiratban azt olvasták, hogy a szakképzési alapból kapott támogatást tőketartalékként kell elszámolni. A kft. gyakorlata megfelel ennek? Mi a helyes elszámolás?
Részlet a válaszából: […] Az Szhj-tv. 14. §-ának (2) bekezdése szerint az alaprészpénzeszközeiből a beruházási célú támogatás odaítélése nyilvános pályázatalapján történik. Az alaprészből egyéb jogcímen is nyújtható támogatás. A 17. §(1) bekezdése alapján az alaprészből pályázat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Eszközbeszerzés-támogatás

Kérdés: Bolti korszerűsítésre és eszközbeszerzésre GKM-től 10 millió forintos támogatást nyert a cég. Az eszközök támogatását a nettó összegre kapták. Az elbírálás 2003. december 30-án megtörtént, szerződéskötésre 2004. május 7-én került sor. Az eszközök beszerzése a szerződéskötés után történt meg. A támogatás miatt a levonható áfát arányosítani kell, vagy még a 2003. évi szabályok érvényesülnek?
Részlet a válaszából: […]

A 2003. évi CXI. törvény 211. §-ának (21) bekezdése alapján az olyan adóalanynak, akinek beruházásához kapcsolódó támogatására 2004. január 1-jét megelőzően született jóváhagyó döntés, nem köteles arányosítani.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.

Külföldi kifizetések elszámolása

Kérdés: Vannak cégek, ahol a tagok, tulajdonosok hivatalosan külföldön dolgoznak. Előfordul, hogy a cég nevére vásárolnak a saját valutájuk felhasználásával, amit ezzel a cég rendelkezésére bocsátottak, majd azt a cégtől forintban megkapják. Ezt úgy kellene könyvelni, hogy a tag, a tulajdonos valutában tagi kölcsönt ad, amit a cég forintban fizet vissza. Lehetséges ez az eljárás? Vagy a cégnek a valutát előre meg kell vásárolnia, és csak abból lehet külföldön vásárolni?
Részlet a válaszából: […] ...társaság számára eszközöket szerezzen be, szolgáltatásokatvegyen igénybe. A számviteli elszámoláshoz azonban szükséges, hogy azeszközbeszerzésről, a szolgáltatás igénybevételéről legyen külföldi pénzértékbenkiállított és a társaság nevére szóló számla....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.
1
9
10
11
12