128 talált cikk a közbeszerzés kifejezésre

Kérdés: Beruházáshoz kapcsolódó közbeszerzési eljárást a kihirdetés után az egyik pályázó megtámadta és felülvizsgálták. Emiatt 500 E Ft bírságot kaptunk, amit ki kellett fizetni a közbeszerzési eljárást felülvizsgáló szervezetnek. Ezen túlmenően még a hatósági eljárási díjat is át kellett utalnunk három külföldi cégnek, egyenként 450 E Ft-ot. A fenti bírság és a hatósági eljárás díja beszámítható-e majd megvalósuló beruházás értékébe? Aktiválható-e?

Kérdés: Társaságunk jelentős összegű devizában fennálló beruházási hitel és szintén devizában fennálló pénzügyi lízing kötelezettséggel rendelkezik, amelyeket a forint árfolyamának folyamatos és jelentős gyengülése miatt már évek óta át kell értékelni. Az összevont nem realizált árfolyamveszteséget ez ideig a tárgyévi eredmény terhére számoltuk el. Felmerült a kérdés, a számviteli politika esetleges módosításával élhetünk-e a nem realizált árfolyamveszteség elhatárolásának a lehetőségével? Az év végén átértékelendő kötelezettségeknek azonban csak a kis hányada beruházási hitel, jelentősebb része pénzügyilízing-kötelezettséghez kapcsolódik. Lehetséges-e az elhatárolás a pénzügyilízing-kötelezettségek nem realizált árfolyamveszteségéhez kapcsolódóan, annak ellenére, hogy ez tételesen nincs a törvényben nevesítve?

Kérdés: Cégünk egyik dolgozóját beiskolázta OKJ-s közbeszerzésireferens-képző tanfolyamra. A dolgozó munkájához szükséges a tanfolyam elvégzése. A kereskedelmi képviselők pedig 4 hónapig heti egy alkalommal kommunikációs tréningen (nem OKJ) vesznek majd részt, ami szintén a munkájukhoz szükséges. Kérdésem, hogy elszámolása az 52. vagy az 55. számlaosztályban történjen-e, illetve a tanfolyam díjainak van-e bármilyen adó-, járulékvonzata (25% szja). Szükséges a dolgozókkal bármilyen szerződést kötni az oktatási költségek elszámolhatósága miatt?

Kérdés: A Számviteli Levelek 230. számában a 4758. számú kérdésre adott válaszukra szeretnék kiegészítést kérni. A válasz lényege, hogy lakóingatlan karbantartási munkái esetében az előzetesen felszámított áfa a nem levonható kategóriába tartozik. Az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének i) pontja, valamint (2) bekezdésének c) pontja kifejezetten felújítási munkára tartalmaz levonási tilalmat. Azt nem vitatjuk, hogy az üzleti célra bérbe vett lakás lakóingatlannak minősül, de a 124. § hivatkozott pontjai csak lakóingatlanban végzett felújítási munkákra írnak elő levonási tilalmat, karbantartási munkára nem.

Kérdés: Adólevonási jog érvényesítésében kérném a segítségüket. Több ügyfelemnél is előfordul, hogy a tevékenységüket lakóingatlanokban folytatják. Lakást vesznek bérbe, melyet kizárólag csak üzleti célra használnak, nem lakik a lakásban, esetleg épületben senki. Az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének i) pontjában az olvasható, hogy a "lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen felszámított adó" nem levonható. Ez a levonási tilalom a javításra, karbantartásra és a szolgáltatásokra – például festés-mázolásra – is vonatkozik, vagy azok általános forgalmi adója levonásba helyezhető?

Kérdés: Közhasznú alapítványunk céljai között szerepel anyagi támogatás nyújtása háziorvosok tevékenységéhez, eszközbeszerzéseihez. Ha alapítványunk informatikai eszközöket szerez be a saját nevére, és ezeket ingyenesen használatba adja a háziorvosnak (esetenként ez bt.-t, kft.-t jelent), akkor keletkezik-e az alapítványnak bármiféle adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége? A beszerzéshez kapcsolódó áfát az alapítvány nem vonja le. Mennyiben más a helyzet, ha pénzbeli támogatást ad az alapítvány?

Kérdés: A központosított közbeszerzés keretében beszerzett termékeket közbeszerzési díj terheli. A PM által közzétett tervezési útmutató alapján nem tudjuk egyértelműen eldönteni, hova kell könyvelnünk ezen összegeket. A dologi kiadások között, az 59-es sornál találunk utalást arra, hogy a szolgáltatást terhelő közbeszerzési díjat itt kell tervezni és elszámolni. Valóban jó helyre könyvelünk, ha az 57. számlacsoportba könyveljük?

Kérdés: Cégünk eszközbeszerzését részben saját forrásból, részben pályázati forrásból finanszírozta. A pályázati támogatás halasztott bevételként szerepel a könyveinkben, visszavezetése a rendkívüli bevételek közé az eszköz elszámolt értékcsökkenési leírása arányában történik. Teljesítményarányos leírási mód van az eszközöknél meghatározva. Van olyan év, amikor csökkent működés miatt alacsony az elszámolt értékcsökkenés, és van, amikor magas. Helyesen járunk-e el, ha a támogatás bevételként történő elszámolása a teljesítményarányos értékcsökkenés alapján történik? Mi van, ha az értékcsökkenés alapján a támogatás 10 év alatt sem számolódik el bevételként? (Pályázat 5 év elteltével lezárásra kerül!) Mi van abban az esetben, ha az eszköznek még maradványértéke is van?

Kérdés: A 4316. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem, milyen jogszabályon alapul a csak hűtésre, illetve a hűtés-fűtésre alkalmas légkondicionáló berendezés eltérő megítélése a számviteli elszámolás szempontjából? Nem az lenne az elkülönítés alapja, hogy a berendezés beépítésre került-e, és így az épület elválaszthatatlan része, vagy pedig mobil eszközről van szó? Mit értenek azon, hogy a bérelt lakás nem azonos az épülettel? Mert az épületben több lakás is lehet? Ez esetben miért nem lehet bérelt ingatlanon végzett beruházásról beszélni, hiszen a beruházás következtében a bérelt ingatlan értéke növekedett?

Kérdés: A bt. telket vásárolt egy romos házzal, amelyet engedély alapján lebontott, könyveiből kivezetett. A bt. hozzájárult, hogy a magánszemély tulajdonosai lakást és irodát építsenek ezen a telken. A finanszírozás elkülönítetten történt. A használatbavételiengedély-kérelemben – ráépítés jogcíme alapján – osztatlan közös tulajdon keletkezik. A magánszemélyeknek vagy a bt.-nek milyen fizetési kötelezettségei keletkezhetnek azért, mert gyakorlatilag ellenszolgáltatás nélkül jutnak a tulajdonosok a telek arányos részének a tulajdoni hányadához? Kötelesek-e bérelni vagy megvenni a telek rájuk eső részét? Kell-e esetleg elengedett követelés címén a társaságiadó-alapot növelni?