Kkv-mutatóknál a külföldi anyacég számításba vétele

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft.-nek 100%-ban külföldi cég a tulajdonosa. A külföldi anyacég készíti a konszolidált beszámolót, melynek a magyar cég is része. A Tao-tv. beruházásihitel-kamat adókedvezményét igénybe veheti a magyar cég? A magyar cég a Kkv. tv. 3. §-a szerint a mutatói alapján kkv-nak minősül. Viszont az 5. § a konszolidálás miatt az anyacéggel együtt már nem minősül kkv-nak. Jól értelmezzük, hogy az anyacéggel együtt kell vizsgálni, és ebben a viszonylatban nem lehet alkalmazni a kedvezményt? Nem egyértelmű a Kkv. tv. vállalkozás fogalom meghatározása, hogy csak belföldi vagy külföldi vállalkozásokat is figyelembe kell venni a mutatók megállapításakor.
Részlet a válaszából: […] A besorolást a Kkv. tv. 5. §-a alapján kell elvégezni. A Kkv. tv. 19. § 5. pontja fogalmazza meg a vállalkozást, amely szerint annak minősül a gazdasági tevékenységet folytató jogalany. Nem tesz tehát különbséget a törvény belföldi és külföldi jogalany között. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Külföldi munkáltató magyar munkavállalójának bejelentése, személygépkocsi-használata

Kérdés:

Adott egy magyarországi illetőségű munkavállaló, amely egy külföldi cég alkalmazottja. A külföldi cég magyarországi adószámmal nem rendelkezik. A munkabér közterheit a munkavállaló vallja be és fizeti meg a 2308INT nyomtatványon. Amennyiben a munkaadó átad egy személygépkocsit a munkavállalónak üzleti és részben magáncélú használatra, az milyen adókötelezettséget von maga után? A válaszuk szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a jármű magyarországi vagy külföldi rendszámmal rendelkezik, illetve hogy a munkáltató – kizárólag a munkabér közterheinek bevallása és megfizetése céljából – rendelkezik-e magyarországi adószámmal?

Részlet a válaszából: […] 1. A külföldi munkáltató magyar munkavállalójának bejelentése:Tekintettel arra, hogy a külföldi foglalkoztatónak nincs magyar adószáma, így esetében a Tbj-tv. 87. §-ában foglaltakat kell irányadónak tekinteni. Ennek értelmében, ha a külföldi vállalkozás a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Magyarországi fióktelep áthelyezése

Kérdés: Olasz külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe generálkivitelezést folytat Magyarországon. A munkálatokhoz részben saját tárgyi eszközeit használja. A munkálatok hamarosan véget érnek. A magyarországi fióktelep a levonulás után megszüntetésre kerül. Eközben az olasz külföldi vállalkozás egy új munkálatra kapott megbízást Svédországból, ahol szintén létrehozott egy fióktelepet. A svédországi fióktelep ugyanilyen munkálatokat fog végezni. Ezért az olasz külföldi vállalkozás úgy döntött, hogy a magyarországi fióktelep könyveiben szereplő munkálatokhoz szükséges gépeket kiviszi a svéd fióktelephez. A gépek nem fognak visszakerülni Magyarországra. A külföldi cég ezt nem tárgyieszköz-értékesítésként kívánja megoldani, mivel az ő szempontjuk szerint a fióktelepek között mindösszesen a saját tulajdonukat helyezik át. Ez az ügylet funkcionálhat-e vagyonáthelyezésként, vagy ingyenes eszközátadásként kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésben rögzített egyik megoldás sem jó megoldás, bár az igaz, hogy a külföldi vállalkozás az eszközeit egyik fióktelepéről a másik fióktelepéhez helyezi át. A megoldás röviden az, hogy a külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelepétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél

Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés! A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe kapcsán nem lehet (nem szabad) anyavállalatnak minősíteni a külföldi vállalkozást (a fióktelep nem leányvállalat). A magyarországi fióktelep a külföldi vállalkozás része, de működése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Támogatásból tőkeemelés?

Kérdés: Egy magyarországi vállalat (pályázó) állami támogatást nyert eszközbeszerzésre. A tényleges beszerzést teljes egészében a magyarországi vállalat külföldi leányvállalata (partnervállalkozás) valósította meg, ott vannak az új munkahelyek is. A pályázó a támogatás összegét tőkeemeléssel, vagy tőkeemeléssel és ázsiós tőkeemeléssel köteles kihelyezni a partnervállalkozáshoz. A támogatás révén a pályázó magyarországi vállalatnak Magyarországon árbevétele keletkezik, a költségek viszont a külföldi partnervállalkozásnál merülnek fel. Hogyan és mikor kell elszámolni számvitelileg a támogatás összegét, illetve a tőkeemelést, ázsiós tőkeemelést a pályázó magyarországi társaságnál? Projektzáráskor, a fenntartási időszakban arányosan, vagy a fenntartási időszak végén? A fentiekben megvalósult projekt esetében a támogatás összege teljes egészében bevételnek és társaságiadó-köteles bevételnek minősül a magyar pályázónál, mely után társaságiadó-fizetési kötelezettség keletkezik (a külföldi partnervállalkozás pedig mínuszos lesz)? Van-e lehetőség a támogatás összegének elhatárolására? Ha igen, mikor és milyen eseményhez köthetően kell megszüntetni az elhatárolást? Vele szemben milyen költség számolható el, ha elszámolható? Van-e legális lehetőség arra, hogy ott könyveljünk és számoljuk el a bevételt, ahol a költségek és az amortizáció felmerültek?
Részlet a válaszából: […] Számtalan kérdést tesz fel a kérdező, csak a lényegről nem szól!Arról, hogy mit tartalmaz az állami támogatásról szóló szerződés, megállapodás. Ennek hiányában csak a kérdésben leírtakra és a támogatásokkal kapcsolatos általános gyakorlatra tudunk támaszkodni, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Kosárlabdapálya létrehozása, működtetése

Kérdés: Egy külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a saját tulajdonú munkásszállásának területén létrehoz egy kosárlabdapályát. A kosárlabdapályát a munkásszálláson megszálló, a fióktelep munkavállalói, a fióktelep anyavállalatának (külföldi cég) kiküldetésben lévő munkavállalói, illetve a fióktelep alvállalkozóinak munkavállalói használhatják térítésmentesen. Kérem segítségüket a számviteli és adózási (tao, áfa, szja, szocho) elszámolás vonatkozásában!
Részlet a válaszából: […] Szja, Szocho: A kérdésre adandó válasz előtt szeretnénk megjegyezni, hogy a kosárlabdapálya térítésmentes használatára a használat módjától függően többféle adózási mód jöhet szóba.Alapesetben az a kedvezmény, amelyben az érintett magánszemélyek részesülnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Magyarországi fióktelep beszámolókészítési és letétbe helyezési kötelezettsége

Kérdés: Értelmezésünk szerint az 1997. évi CXXXII. törvény 12. §-ának (2) bekezdése alapján, illetve az Szt. 154. §-a, 154/A. §-ának (1) bekezdése, valamint az 55/2009. számviteli kérdésre adott válasz alapján azon külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe mentesül a saját éves beszámolója letétbe helyezési, közzétételi, valamint könyvvizsgálati kötelezettsége alól, amelynek a székhelye az EU valamely tagállamában található, vagy amely fióktelep megfelel az Szt. 154/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek. Az Szt. 154/A. §-a (3) bekezdésének előírása alapján ebben az esetben a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepet a külföldi székhelyű vállalkozás által a székhely szerinti állam jogszabályai alapján összeállított éves beszámoló, illetve összevont (konszolidált) éves beszámoló tekintetében terheli közzétételi és letétbe helyezési kötelezettség. Kérjük megerősítésüket abban, ha a fentiek szerint a magyarországi fiókteleppel rendelkező külföldi vállalkozás nem az EU valamely tagállamában található, vagy amely fióktelep nem felel meg az Szt. 154/A. §-a (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek, akkor a fióktelepnek a saját beszámoló könyvvizsgálati, közzétételi kötelezettségén felül a külföldi anyavállalat éves beszámolója vagy összevont (konszolidált) éves beszámolója tekintetében terheli-e egyaránt közzétételi és letétbe helyezési kötelezettség, illetve ezen esetleges kötelezettségnek hogyan és milyen módon tud eleget tenni a magyarországi fióktelep. A fentiekhez kiegészítésként kérjük megerősíteni, hogy a Brexit miatt az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének 2021. 01. 01-ét követően pontosan mely beszámolók tekintetében áll fenn könyvvizsgálati, közzétételi kötelezettsége, kiemelten a naptári évtől eltérő üzleti évvel rendelkező fióktelepek esetében, amelyek üzleti éve 2021. 01. 01. napját megelőzően kezdődött. Afentiektől függetlenül kérjük megerősíteni, hogy a magyarországi fióktelep tekintetében a beszámolókészítési kötelezettség teljesítése során, a magyarországi fióktelep felettes szervének, tulajdonosának szükséges ún. "tulajdonosi/tagi határozatban" a magyarországi fióktelep beszámolóját elfogadnia, attól függetlenül is, hogy a magyarországi fióktelep esetleg mentesülhet a fióktelep beszámolójának közzététele alól.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésben foglaltakat nem megerősíteni kell, csak az Szt. megfelelő paragrafusára kell utalni.A terjedelmesre sikeredett kérdés első bekezdésében leírtakból is következik, hogy az Szt. 154/A. §-ának (1) és (2) bekezdése egy kivételes szabály a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.

Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének könyvelése

Kérdés: Külföldi vállalkozás magyarországi tevékenységével kapcsolatos bizonylatait továbbítja a magyarországi könyvelésnek. A bizonylatok nagy részén azonban vevőként nem a fióktelep, hanem a külföldi vállalkozás van megjelölve, azaz a bizonylatokon nem szerepel a fióktelep neve, címe, adószáma. Világos, hogy ezekre a bizonylatokra áfalevonási jogot nem alapíthatunk. Elszámolhatjuk ugyanakkor valamilyen módon ezeket a költségeket? Többször felhívtuk a külföldi vállalkozás figyelmét a problémára, de sok esetben a mai napig a saját nevükre állíttatják ki a számlákat.
Részlet a válaszából: […] A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi elemeit az Szt. 167. §-a részletezi. Ilyen követelmény, hogy a bizonylat (jelen esetben a számla) tartalmazza (külső bizonylat esetében) a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 12.

Fióktelep által használt személygépkocsi

Kérdés: Német vállalat magyarországi fióktelepe az "anyavállalat" tulajdonában álló személygépjárműveket használ, azokkal kapcsolatban üzemanyagköltsége, szervizköltsége keletkezik. Hogyan számolja el ezeket a költségeket az "anyavállalat", illetve a fióktelep? Szükséges-e bérleti díjat megállapítani és számlázni a német vállalat és annak fióktelepe között? Esetleg elegendő az értékcsökkenési leírást a magyar fióktelepnél kimutatni költségként? Keletkezik-e, és ha igen, milyen esetekben cégautóadó-fizetési kötelezettség a magyar fióktelepnél?
Részlet a válaszából: […] Számviteli és adózási szempontból is alapvető követelmény, hogy a költségek, ráfordítások, illetve bevételek ott kerüljenek elszámolásra, ahol a szervezet által végzett tevékenység érdekében felmerültek. Ez igaz a külföldi vállalkozás és a magyar fióktelep esetében is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Belföldi fióktelep közvetített szolgáltatása?

Kérdés: Külföldi vállalkozás és belföldi fióktelepe között értelmezhető az Áfa-tv. 15. §-a, azaz közvetített szolgáltatásról beszélhetünk esetükben? Véleményünk szerint igen, tekintve, hogy a belföldi fióktelep a számviteli törvény szerint önálló gazdálkodónak minősül, valamint az Áfa-tv. hatálya alá tartozó szervezet. A mi olvasatunkban ezáltal jogosult szolgáltatásokat igénybe venni saját nevében, akár a külföldi vállalkozás javára is. Nem találtunk erre vonatkozóan semmilyen tiltást az áfatörvényben. Mi erről az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 5. § (1) bekezdése értelmében adóalany az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.
1
2
3
5