Találati lista:
21. cikk / 364 Társaság alapítása szoftverelemekkel
Kérdés: 2023. évben két magyar állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár egy nemzetközileg használt videójátékban felhasználható szoftverelemeket készített, amellyel a videójáték gyári verziójában nem elérhető játszható programelemeket készítettek programozással. A szoftverelemek a két magánszemély közös szellemi termékei. 2023. évben 15 db ilyen programelemet hozott létre a két magánszemély, amelyek felhasználási jogát magánszemélyként már értékesítették 2023. évben jogdíj jogcímén. A két magánszemély 2024 januárjában e tevékenységük végzésére egy magyarországi székhellyel rendelkező kft.-t hozott létre 50-50%-os tulajdoni részesedéssel. A már magánszemélyként 2023. évben készített 15 db szoftverelem, valamint a kft. tevékenysége keretében a jövőben készítésre kerülő szoftverelemek felhasználási jogának jogdíj jogcímen történő értékesítésére vonatkozóan. A létrehozott szoftverelemek várhatóan évekig szolgálják a gazdasági tevékenységet, előre nem meghatározható ideig.
1. A kft. könyveiben hogyan tudja a szoftverelemeket felvenni? Helyesen jár-e el a kft., ha a jövőben elkészülő szoftverelemeket egyesével a szellemi termékek között aktiválja? Ha igen, milyen értéken kell aktiválnia a szoftverelemeket? A szoftverelemek készítéséhez alapvetően személyi jellegű költségek, ráfordítások kapcsolódnak. A szoftverelemek piaci értéke nem áll rendelkezésre.
2. A két magánszemély által 2023. évben készített 15 db szoftverelemet hogyan tudja a kft. a könyveibe átvenni, milyen értéken? A kft. megvásárolja ezt a 15 db szoftverelemet a két magánszemélytől, vagy térítésmentesen a kft. rendelkezésére bocsáthatják?
1. A kft. könyveiben hogyan tudja a szoftverelemeket felvenni? Helyesen jár-e el a kft., ha a jövőben elkészülő szoftverelemeket egyesével a szellemi termékek között aktiválja? Ha igen, milyen értéken kell aktiválnia a szoftverelemeket? A szoftverelemek készítéséhez alapvetően személyi jellegű költségek, ráfordítások kapcsolódnak. A szoftverelemek piaci értéke nem áll rendelkezésre.
2. A két magánszemély által 2023. évben készített 15 db szoftverelemet hogyan tudja a kft. a könyveibe átvenni, milyen értéken? A kft. megvásárolja ezt a 15 db szoftverelemet a két magánszemélytől, vagy térítésmentesen a kft. rendelkezésére bocsáthatják?
22. cikk / 364 Átalányadózó egyéni vállalkozó ekhós jövedelme
Kérdés: Egy átalányadózó egyéni vállalkozó szeretne ekhós jövedelemre szert tenni.
1. Az átalányadózó jövedelme alapján választhatja-e az ekhót ?
2. Mi a teendő akkor, ha nyilatkozott arról, hogy jogosult ekhós jövedelemre, a kifizető már ki is fizette a neki járó összeget a nyilatkozat alapján, de kiderült, hogy nem volt jogosult a nyilatkozat átadására?
1. Az átalányadózó jövedelme alapján választhatja-e az ekhót ?
2. Mi a teendő akkor, ha nyilatkozott arról, hogy jogosult ekhós jövedelemre, a kifizető már ki is fizette a neki járó összeget a nyilatkozat alapján, de kiderült, hogy nem volt jogosult a nyilatkozat átadására?
23. cikk / 364 Magánszemély védjegyeladása
Kérdés: Szeretnék szakmai állásfoglalást kérni a magánszemély által értékesített védjegy jövedelmének adózására vonatkozóan. Magánszemély megbízásából a szabadalmi ügyvivő a védjegyet 2006-ban jelentette be, ennek díja 150.000 forint volt. A védjegy 2016-ban megújításra került újabb 10 évre 74.800 forint díj ellenében. Az oltalom jelenleg is fennáll, a következő megújítás 2026-ban lenne esedékes. Magánszemély a védjegy eladási árát 10.000.000 forintban határozta meg. Erről adásvételi szerződés készül. A vásárló részéről, amely egy kft., felmerül adóelőleg-levonási kötelezettség?
24. cikk / 364 Vagyonkezelésbe vett önkormányzati tárgyi eszközök visszaadása
Kérdés: A zrt. vagyonkezelésbe vett több önkormányzat megbízásából a gesztorönkormányzattól tárgyi eszközöket, amelyet a zrt. könyveiben szerepeltet, és évenként a számviteli törvénynek megfelelően amortizációt számol el a költségek terhére (az összeg jelentősen eltér a Tao-tv. szerinti amortizáció összegétől, jelentősen nagyobb használatiidő-megállapítás történt]. Az amortizáció összegének megfelelő összegű pótlási alapot képez, amelyet elkülönített bankszámlán kezel, és végzi a szükséges felújításokat, pótlásokat az eszközökön. Jelenleg is van képzett, de fel nem használt összeg. A működéssel kapcsolatosan jelentős vevői kintlévőség szerepel a könyvekben. Az eszközök forrását képezi az átadáskori bruttó értéknek megfelelő összegű hosszú lejáratú kötelezettség. Döntés-előkészítés van folyamatban az eszközök visszaadása tárgyában a tulajdonos önkormányzatok számára. Az átadáshoz kapcsolódóan vagyonértékelés van folyamatban a tulajdonos önkormányzat részéről. Könyvelendő, hogy az egyes vagyonelemek visszaadása hogyan vezethető ki a könyvekből? Az Szt. és a Tao-tv. szerinti nettó érték különbözete társaságiadó-alapot módosító tétel? A vevőállomány kivezetése szintén adóalapot növelő tétel? Hogyan szüntethető meg a hosszú lejáratú kötelezettség összege? Amennyiben egyéb bevétel, a társaságiadó-alapot befolyásolja? Az eszközök és kötelezettségek megszüntetése után egyenleg nem maradhat a tranzakciók során?
25. cikk / 364 Banki tételek könyvelése
Kérdés: Könyvelés szempontjából hogyan járunk el helyesen, mely napra kell könyvelnünk az alábbi banki tételeket? Az utalás minden esetben 2023. 12. 30-án került elindításra az ügyfél vagy annak partnere által. Az ügyfél a pénzmozgásról az értesítést a tranzakció létrehozásáról megkapta. (A kérdés 3 esetet részletez, amelyekre – az ismétlés elkerülése érdekében – a válaszban térünk ki.) Az év végi egyenlegközlőkre való tekintettel mi a helyes dátum, amire a pénzügyi teljesítés könyvelésre, kiegyenlítésre kerül? Értéknapra könyvelünk, vagy könyvelési napra? Devizás tételek esetében az árfolyamszámításnál melyik dátumot kell figyelembe venni? Miként kell kezelni a 2023. 12. 30-i NAV-folyószámla-jóváírást, ha a bankszámlakivonaton csak 2024. 01. 02-án jelenik meg?
26. cikk / 364 Felügyelőbizottsági tagok, választott tisztségviselők díjazása
Kérdés: Társaságunk felügyelőbizottsági tagjainak a taggyűlés díjazást szavazott meg, mely díjazás adóköteles (a minimálbér 30%-át meghaladó jövedelem). Megbízási szerződés készült a díjazásra. A 1202-es (megbízási jogviszony), vagy a 1210-es (választott tisztségviselő) kód alatt kell bejelenteni? Hogyan kell értelmezni a törvényt? Ha megbízási szerződés készül, akkor annak megfelelően járjunk el, ha nem készül, akkor tiszteletdíj? A megbízási díj önálló tevékenységből származó jövedelem, a tiszteletdíj pedig nem önálló tevékenységből származó jövedelem, valamint minden, ami nem tartozik a nem önálló tevékenységből származó kategóriába, az önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.
27. cikk / 364 Fióktelep könyvvizsgálatára külön megbízás?
Kérdés: Fióktelep végelszámolásának könyvvizsgálatára kérték fel a cégünket. A tulajdonos külföldi. A 2022. évi beszámolót könyvvizsgáló ellenőrizte, nem jelzett végelszámolást. A megbízási szerződést a fióktelep magyarországi ügyvezetőjével megkötöttük 2023. évre, lejár 2024. 05. 31-én. A cég törléséről az értesítést február végén kapták meg a cégbíróságtól, kezdődik a végelszámolás, és utána zárómérleg könyvvizsgálattal. Módosítani kell-e a megbízási szerződésünket, vagy újabb szerződést kell kötnünk a 2024. évi záróbeszámolóra?
28. cikk / 364 Fizetési meghagyás könyvelése
Kérdés: Ügyfelem fizetési meghagyás kibocsátását kérte 2024. 01. 18-án. A fizetési meghagyás összege 741.000 forint. Indoka: "A megbízott, az általa a megbízási jogviszony keretében harmadik személyektől a jogosult nevében átvett, de mind ez ideig a jogosult irányában el nem számolt 741.000 forinttal számoljon el, mely felszólításnak a megbízott nem tett eleget." Mikor kell könyvelni a fizetési meghagyás összegét, ha az ellentmondás következtében perré alakul?
29. cikk / 364 Rendezvényszervezéshez bérelt helyiség közvetítése
Kérdés: Egy vállalkozás fő tevékenysége különféle rendezvények szervezése. A rendezvények lebonyolításához minden esetben valamilyen területet, ingatlant vagy helyiséget bérel. Közvetített szolgáltatásként vásárolhat-e megrendelője számára valamilyen terület-, ingatlan- vagy helyiségbérlést, amelyet változatlan formában – közvetített szolgáltatásként – továbbértékesít, közvetít a megrendelője részére? Amennyiben lehetséges a bérbeadás közvetítése, akkor a megfelelő adminisztráció – konkrét szerződések, elkülönített nyilvántartás, számlán való feltüntetés – mellett ezzel a közvetített szolgáltatással csökkentheti-e az iparűzési adó alapját? Helyes eljárás-e az, ha az ingatlan-bérbeadásról szóló közvetítői szerződéssel egy időben, de külön készül a megbízás a rendezvény szervezésére? Lehet-e elkülöníteni az ügyleteket, vagy egy ügyletnek kell tekinteni a két szerződést mint rendezvényszervezést?
30. cikk / 364 Egyéni vállalkozó külföldi kiküldetése megbízásos jogviszonyban
Kérdés: Egy kiskereskedelemmel foglalkozó cég (kft.) szempontjából merült fel az alábbi kérdés. Megbízási szerződés alapján lát el munkákat számunkra egy átalányadózós egyéni vállalkozó. A munkáról minden hónapban számlát állít ki áfatartalommal. Időnként a cégcsoportunk által szervezett képzésen kell részt vennie ennek a megbízottnak külföldön, ami hotelszobabérléssel és repülőjegy-vásárlással jár. Ennek költségét a megbízott viseli, majd kiszámlázza a kft. felé, viszont rátesz még 30% "felárat", mivel kb. ennyi adózási többlete keletkezik az átalányadós egyéni vállalkozásában amiatt, hogy kiszámlázza ezeket az utazási költségeket. A kérdés az, hogy a kft. megveheti-e és lekönyvelheti-e (a kft. nevére szóló számlával) a megbízott helyett ezeket a hotel- és repülőjegyszámlákat?
