Találati lista:
1. cikk / 17 Rehabilitációs hozzájárulás létszámánál az igazgatósági tag
Kérdés: Rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatban kérdezem: A cégünknél van egy igazgatósági tag, aki megbízási jogviszonyban látja el a tisztséget (díjazása havonta eléri a minimálbér 30%-át). Ő beszámítható-e az átlagos statisztikai állományi létszámba, és ezáltal kell-e utána rehabilitációs hozzájárulást fizetni? Illetve, amikor eléri a létszám a 25 főt, attól a negyedévtől áll fenn a fizetési kötelezettség?
2. cikk / 17 Alkalmi munkabérből végrehajtás érvényesítése
Kérdés: Arra szeretnék választ kapni, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretében létrejött alkalmi munkabérből hogyan érvényesíthető – ha egyáltalán érvényesíthető – a végrehajtás? 2023. 05. 01-től megemelkedett a mentes rész, valamint a végrehajtás olyan pénzbeli juttatásokból érvényesíthető, amelyet a magánszemély esetén szja-előleg-kötelezettség terhel. Ennél a foglalkoztatásnál ez összeghatárhoz kötött. Eltérő vélemények olvashatók az interneten.
3. cikk / 17 Nyugdíjkorhatárt betöltő dolgozó figyelembevétele rehabilitációs hozzájáruláshoz
Kérdés: Rehabilitációs hozzájárulás számításánál figyelembe lehet-e venni a megváltozott munkaképességű dolgozói létszámnál azt a munkaviszonyos dolgozót, akit eddig figyelembe vettünk, mert rendelkezett a komplex minősítést végző szakértői bizottság összefoglaló véleményével, miszerint 43%-ban egészséges? De ugyanezen dolgozó közben elérte a nyugdíjkorhatárt, és öregségi nyugdíjat kap. Figyelembe vehetem? Illetve van olyan munkavállaló is, aki szintén megváltozott munkaképességű, elérte a nyugdíjkorhatárt, de ő nem az öregségi nyugdíjat, hanem továbbra is a rokkantnyugdíjat választotta, mert az az összeg kedvezőbb számára. Őt figyelembe vehetem? Valamint mit jelent az, hogy az Mm. 2011. évi CXCI. tv. 38/c. §-a alapján valaki mentesül a komplex minősítés alól?
4. cikk / 17 Munkavállalók átlagos létszáma
Kérdés: A Számviteli Levelek 440. számában a "Munkavállalók átlagos létszáma" címmel megjelent 8438. kérdésre adott válaszuk pontosítását kérem. Megerősítésüket kérem abban, hogy az átlagos létszám meghatározásakor helyesek-e az alábbi értelmezéseink:
– a diákszövetkezeten keresztül, valamint a hallgatói szerződés által foglalkoztatott gyakornokokat, diákokat nem kell figyelembe venni;
–a megbízási szerződéssel foglalkoztatottakat akkor kell figyelembe venni az átlagos létszám meghatározásakor, ha legalább havi átlagban 60 munkaórában történik a foglalkoztatásuk, és emellett a munkáltatónál általános munkarend szerint foglalkoztatjuk (pl. a szabadság kiadása vonatkozik rájuk) ezen személyeket;
–továbbá helyesen gondoljuk azt, hogy a rehabilitációs hozzájárulás megállapításához továbbra is a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell figyelembe venni?
– a diákszövetkezeten keresztül, valamint a hallgatói szerződés által foglalkoztatott gyakornokokat, diákokat nem kell figyelembe venni;
–a megbízási szerződéssel foglalkoztatottakat akkor kell figyelembe venni az átlagos létszám meghatározásakor, ha legalább havi átlagban 60 munkaórában történik a foglalkoztatásuk, és emellett a munkáltatónál általános munkarend szerint foglalkoztatjuk (pl. a szabadság kiadása vonatkozik rájuk) ezen személyeket;
–továbbá helyesen gondoljuk azt, hogy a rehabilitációs hozzájárulás megállapításához továbbra is a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell figyelembe venni?
5. cikk / 17 Számviteli változások 2017-től
Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
6. cikk / 17 Rehabilitációs hozzájárulás egyházi jogi személynél
Kérdés: Alanya-e a rehabilitációs hozzájárulásnak az egyházi jogi személy? A 3622. kérdésre adott pontosított válaszból kiindulva kulcskérdés, hogy a rehabilitációs hozzájárulás bevallására kötelezettek közül a "munkaadó" fogalmát leíró definíció kapcsán mit mond a Ptk. A régi Ptk. nem nevesítette az egyházi jogi személyt, így a 3622. kérdésre adott válasz alapján – az új Ptk. hatálybalépéséig – nem lehetett rehabilitációs hozzájárulásra kötelezett az egyházi jogi személy. Mi a mai helyzet az új Ptk. szerint?
7. cikk / 17 Rehabilitációs hozzájárulás szociális intézménynél
Kérdés: Egyházi fenntartású szociális intézmény (idősek otthona) alanya-e a rehabilitációs hozzájárulásnak?
8. cikk / 17 Munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottak
Kérdés: A rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szabályai 2011-től megváltoztak. Az APEH-tájékoztató szerint figyelmen kívül kell hagyni a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók létszámát. Munkáltató az, akivel a magánszemély munkaviszonyban áll. Ezek alapján a korábbi években az átlagos állományi létszámba bele kellett volna venni a kirendelt (kölcsönzött) munkaerőt? Vagy a korábbi években sem kellett figyelembe venni, és ez a módosítás csak pontosítást jelent?
9. cikk / 17 Létszám rehabilitációs hozzájárulásnál
Kérdés: A 4494. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem. A rehabilitációs hozzájárulásnál az Flt. 41/A. §-a szerint a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni, mely létszám meghatározása a KSH 2009. Útmutató szerint történik? Az Útmutató 2.2. pontja határozza meg a statisztikai létszámba tartozók körét. E pont szerint nem tartozik sem a munkajogi, sem a statisztikai állományi létszámba a havi átlagban 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatott. A kérdésre adott válasz azt írja, hogy mindenkit számba kell venni. Ez nekem ellentmondásos.
10. cikk / 17 Létszám rehabilitációs hozzájárulásnál
Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskola és művészeti oktatási intézmény vagyunk. A nálunk foglalkoztatott pedagógusok részmunkaidőben, heti 8-40 órás munkaviszonyban vannak foglalkoztatva. A rehabilitációs hozzájárulás fizetésével kapcsolatosan kérdezzük, a létszám számításánál a részmunkaidős alkalmazottakat hogyan vesszük számításba? A részmunkaidős alkalmazottak munkaóráit át kell-e számítani havi szintre? Ha rehabilitált alkalmazottat veszünk fel, akkor heti hány órás munkaviszonyban kell foglalkoztatni, hogy teljes létszámnak számítson?
