282 cikk rendezése:
11. cikk / 282 Időszakos elszámolású számlák könyvelése
Kérdés: Az időszakos elszámolású számlák időbeli elhatárolása vagy a szállító/vevő témakör tekintetében nagyon megoszlanak a vélemények a kollégák között. Szeretném az alábbi esetekben állásfoglalásukat és a könyvelési lépések levezetését kérni (pontonként, melyik számla melyik évben könyvelendő, mikor kell elhatárolást képezni, vagy mikor lesz vevő/szállító az adott számla év végén, egyszerűsített éves beszámoló készítésekor):
1. 2024. 01. havi költség, számla kelte 2023. 12. 10., áfateljesítés 2023. 12. 10. Fizetési határidő 2023. 12. 24.
2. 2023. 12. havi költség, számla kelte 2024. 01. 10., áfateljesítés 2024. 01. 24. Fizetési határidő 2024. 01. 24.
3. 2023. 12. havi bevétel, számla kelte 2024. 01. 10., áfateljesítés 2024. 01. 24. Fizetési határidő 2024. 01. 24.
4. 2024. 01. havi bevétel, számla kelte 2023. 12. 20., áfateljesítés 2023. 12. 31. Fizetési határidő 2023. 12. 31.
Könyvelőprogramunk tudja külön kezelni a számviteli és az áfafizetési időszakot. Ha az első példánál maradva könyvelem 2023-ban a számlát, mivel rajta minden dátum 2023-as, de számviteli teljesítésnek megadom a 2024. 01. 31-et (mivel az az időszak utolsó napja), akkor költségben és nyitott szállítóban csak 2024-ben hozza, az áfabevallásban pedig 2023. 12. hónapban állítja be. Így az év végi egyenlegközlőben ez nem fog szerepelni.
1. 2024. 01. havi költség, számla kelte 2023. 12. 10., áfateljesítés 2023. 12. 10. Fizetési határidő 2023. 12. 24.
2. 2023. 12. havi költség, számla kelte 2024. 01. 10., áfateljesítés 2024. 01. 24. Fizetési határidő 2024. 01. 24.
3. 2023. 12. havi bevétel, számla kelte 2024. 01. 10., áfateljesítés 2024. 01. 24. Fizetési határidő 2024. 01. 24.
4. 2024. 01. havi bevétel, számla kelte 2023. 12. 20., áfateljesítés 2023. 12. 31. Fizetési határidő 2023. 12. 31.
Könyvelőprogramunk tudja külön kezelni a számviteli és az áfafizetési időszakot. Ha az első példánál maradva könyvelem 2023-ban a számlát, mivel rajta minden dátum 2023-as, de számviteli teljesítésnek megadom a 2024. 01. 31-et (mivel az az időszak utolsó napja), akkor költségben és nyitott szállítóban csak 2024-ben hozza, az áfabevallásban pedig 2023. 12. hónapban állítja be. Így az év végi egyenlegközlőben ez nem fog szerepelni.
12. cikk / 282 Nem számlázott szállítások kimutatása
Kérdés: A termék beszerzése az üzleti év utolsó napjáig megtörtént, a szállító azonban a számlát még nem küldte meg. Hogyan, kivel szembeni kötelezettségként kell kimutatni a nem számlázott szállításokat a termék vevőjénél?
13. cikk / 282 Biztosító által fizetett összeg elszámolása
Kérdés: A gépjárműben keletkezett kárt a biztosító részben vagy teljes egészében megtéríti. A megtérítésnek a gyakorlatban különböző formái vannak. Lehet az, hogy a biztosító javíttatja meg a gépjárművet, vagy totálkár esetén kicseréli azt. Lehet az is, hogy a biztosítottnak fizeti a kármegállapítási jegyzőkönyv alapján a díjat, magát a javítást a károsult végezteti el, vagy közvetlenül a javítást végző szerviznek fizet. Hogyan kell ezeket elszámolni?
14. cikk / 282 Projektelszámolás egyoldalú szerződésfelmondás után
Kérdés: Az építőipari társaság az év végén folyamatban lévő munkák számviteli elszámolására a projektelszámolás szabályait alkalmazza. Tárgyévben az egyik projekt megrendelője egyoldalúan felmondta a szerződést, és keresetet nyújtott be a bíróságon jelentős követelésre vonatkozó igényről, illetve a teljes szerződéses összegre vonatkozó teljesítési biztosítékot – bankgaranciát – lehívta. A megrendelővel kötött szerződés alapján havonta történik elszámolás és számlázás az elvégzett munkáról. A megrendelő a társaság tárgyév januári és februári teljesítését már nem is igazolta. Év végén a teljesítési fok 78% volt, a ténylegesen felmerült költségek és a szerződés teljes becsült költségének aránya alapján meghatározva. A társaság nem ismeri el a szerződés felmondásának a jogalapját, illetve a megrendelő követeléseit is vitatja. A társaság jogi képviselője szerint a megrendelő követelése nem megalapozott, folyamatban van egy viszontkereset kidolgozása is a társaság követeléseiről (elvégzett, de nem igazolt teljesítés, nem megalapozott bankgarancia-lehívás, egyéb felmerült költségek és kár). Ebben az esetben – a megrendelő egyoldalú szerződésfelmondása – a projektelszámolás szabályai alkalmazhatók-e? Ha igen, akkor a felmerült költségek alapján számított teljesítési foknak megfelelő, nyereséggel növelt árbevétel határolandó el, vagy nyereség nélkül, csak a költségeknek megfelelő árbevétel? Ha a projektelszámolás szabályai nem alkalmazhatók, mert a megrendelő felmondta a szerződést, akkor a teljesített, de meg nem térült szolgáltatás költségeit befejezetlen szolgáltatásként készletre kell venni a per lezártáig?
15. cikk / 282 Saját termelésű készletek leltártöbblete
Kérdés: Mi a teendő akkor, és hogyan történik a könyvelés, ha saját termelésű készlet esetén leltártöbbletet találnak a következő esetekben? 1. Saját termelésű búzát takarítanak be 2022. nyár végén, kiállítják róla a bizonylatot 2022-ben. 2023. februárban többletet találnak a terményraktárban (rosszul mérték le a terményt). De ez a 2022. évi aratáshoz tartozik. 2. Saját termelésű készletet takarítanak be 2023 áprilisában, kiállítják a bizonylatot róla 2023 áprilisában. 2023. júliusban a beszámoló lezárása, leadása után találnak többletet, ami a 2023. áprilisi aratáshoz tartozik? 3. Saját termelésű búzát takarítanak be 2022. nyár végén, kiállítják a bizonylatot róla 2022-ben. 2023. júliusban a beszámoló lezárása, leadása után találnak többletet, ami a 2022. nyár végi aratáshoz tartozik?
16. cikk / 282 Részesedésnél értékvesztés, a tulajdonolt társaságnál mínusz saját tőke
Kérdés: A társaságnak részesedése van egy zrt.-ben, amelynek a saját tőkéje évek óta mínuszban van. Mivel a többségi tulajdonos minden közgyűlésen olyan tervet mutatott be, amely elvileg biztosította volna a tőkehelyzet rendbetételét nyereségessé váló működéssel, ezért eddig nem került sor értékvesztés elszámolására. Most azonban ezt el kívánják végezni. A veszteség fedezetére történt pótbefizetés, de tőkeemelés nem. A részvény megvásárlásakor is mínuszos volt a saját tőke. Ilyen esetben mekkora értékvesztést kellene elszámolni, nullára írni a befektetés értékét? A társaságiadó-alapot növelni kell az elszámolt értékvesztéssel?
17. cikk / 282 Raktárépület felújítása támogatásból
Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?
18. cikk / 282 Hatósági áras termékeknél értékvesztés elszámolása
Kérdés: Társaságunk kereskedelmi tevékenységéből adódóan értékesít hatósági áras termékeket. Ezeknek a termékeknek a beszerzési ára a hatósági áras szabályozás miatt magasabb, mint az eladási ár, ezáltal az értékesítésükkor jelentős veszteséget realizálunk. Készletnyilvántartó rendszerünkben beszerzési áron tartjuk nyilván a készleteket. A december 31-én meglévő hatósági áras árukészletre kell-e értékvesztést elszámolni?
19. cikk / 282 Adóalapot növel-e a kamat, kártérítés?
Kérdés:
A társasági adóban növeli-e az adózás előtti eredményt a szállítók (általában közüzemi szolgáltatók) által felszámított kamat, kártérítési díj vagy egyéb jogcímen felszámított és egyéb ráfordításként elszámolt összeg (a közlés időpontjában könyvelhető a tétel)? Érvényes-e itt az a kivétel, miszerint: "Nem minősül bírságnak – így nem növelő tétel – a szerződéses kapcsolatban álló felek között felszámított kötbér, a Ptk. szerinti késedelmi kamat"?
20. cikk / 282 Késve kapott számlák
Kérdés: Multinacionális vállalat lévén gyakran előfordul olyan eset, hogy egy-egy számlát késve kapunk meg. A helyi gyakorlat szerint az volt a folyamat, hogy az adott számlát adott hónapra könyveltük, a számla kelte az, ami a számlán is fel van tüntetve, és a fizetési határidő szintén. Ez azonban azt okozza, hogy a 30 napon túli (esetlegesen még több) lejárt tartozás kategóriába kerülnek, ami nem egészen a valós képet mutatja. Mi a helyes eljárás ilyen esetben? Ha arra a napra könyveljük a fizetési határidőt, amikor a tényleges könyvelés történik, vagy pedig a számlán eredetileg szereplő fizetési határidő?
