Részesedésnél értékvesztés, a tulajdonolt társaságnál mínusz saját tőke

Kérdés: A társaságnak részesedése van egy zrt.-ben, amelynek a saját tőkéje évek óta mínuszban van. Mivel a többségi tulajdonos minden közgyűlésen olyan tervet mutatott be, amely elvileg biztosította volna a tőkehelyzet rendbetételét nyereségessé váló működéssel, ezért eddig nem került sor értékvesztés elszámolására. Most azonban ezt el kívánják végezni. A veszteség fedezetére történt pótbefizetés, de tőkeemelés nem. A részvény megvásárlásakor is mínuszos volt a saját tőke. Ilyen esetben mekkora értékvesztést kellene elszámolni, nullára írni a befektetés értékét? A társaságiadó-alapot növelni kell az elszámolt értékvesztéssel?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, a gazdasági életben "a hit, a remény" nem jellemző elvek, ott a számviteli alapelveknek, az adott esetben az óvatosság elvének kell érvényesülnie.A kérdés szerint a részesedés megvételekor is mínuszos volt a zrt. saját tőkéje, a saját tőke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Raktárépület felújítása támogatásból

Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?
Részlet a válaszából: […] A hosszúra nyúlt megkeresésben számos, egymásnak is ellentmondó kérdés fogalmazódott meg, csak arról nem ír a kérdező, hogy a felújítás során milyen munkákat végeztek el, egyáltalán a számviteli előírásoknak megfelelően minősítették-e azokat, az elvégzett felújítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Hatósági áras termékeknél értékvesztés elszámolása

Kérdés: Társaságunk kereskedelmi tevékenységéből adódóan értékesít hatósági áras termékeket. Ezeknek a termékeknek a beszerzési ára a hatósági áras szabályozás miatt magasabb, mint az eladási ár, ezáltal az értékesítésükkor jelentős veszteséget realizálunk. Készletnyilvántartó rendszerünkben beszerzési áron tartjuk nyilván a készleteket. A december 31-én meglévő hatósági áras árukészletre kell-e értékvesztést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 56. §-ában foglaltak szerint kell eljárni a hatósági áras termékek esetében is. A veszélyhelyzetre kiadott Korm. rendeletekben sem találtunk ezen termékek értékvesztése elszámolásának kötelezettsége alóli felmentést. Valójában – számviteli szempontból –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Adóalapot növel-e a kamat, kártérítés?

Kérdés: A társasági adóban növeli-e az adózás előtti eredményt a szállítók (általában közüzemi szolgáltatók) által felszámított kamat, kártérítési díj vagy egyéb jogcímen felszámított és egyéb ráfordításként elszámolt összeg (a közlés időpontjában könyvelhető a tétel)? Érvényes-e itt az a kivétel, miszerint: "Nem minősül bírságnak – így nem növelő tétel – a szerződéses kapcsolatban álló felek között felszámított kötbér, a Ptk. szerinti késedelmi kamat"?
Részlet a válaszából: […] Egyéb ráfordításként kell elszámolni az Szt. 81. § (2) bekezdés b) pontja szerint a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.

Késve kapott számlák

Kérdés: Multinacionális vállalat lévén gyakran előfordul olyan eset, hogy egy-egy számlát késve kapunk meg. A helyi gyakorlat szerint az volt a folyamat, hogy az adott számlát adott hónapra könyveltük, a számla kelte az, ami a számlán is fel van tüntetve, és a fizetési határidő szintén. Ez azonban azt okozza, hogy a 30 napon túli (esetlegesen még több) lejárt tartozás kategóriába kerülnek, ami nem egészen a valós képet mutatja. Mi a helyes eljárás ilyen esetben? Ha arra a napra könyveljük a fizetési határidőt, amikor a tényleges könyvelés történik, vagy pedig a számlán eredetileg szereplő fizetési határidő?
Részlet a válaszából: […] A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelménye, hogy minden gazdasági eseményről, így a beszerzésről is, bizonylatot kell kiállítani. Ilyen bizonylat a késve kapott számla is. Az Szt. 165. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a nem pénzeszközöket érintő (egyéb)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Mérlegkészítés időpontja

Kérdés: Mit kell érteni az Szt. 3. §-a (6) bekezdésének 1. pontja szerinti "mérlegkészítés időpontja" alatt? A fogalomhoz szeretnék kérni gyakorlati megközelítést. Ha nekem a számviteli politikában 03. 31. a mérlegkészítés időpontja, ez mit jelent? 03. 31-ig befogadhatom a beszámoló készítéséhez a bizonylatokat, dokumentumokat, vagy 03. 31. az a dátum, ameddig a beszámolónak el kell készülnie?
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény szerint a mérlegkészítés időpontja: a mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon – az üzleti év mérlegfordulónapját követő – időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Vásárolt részvények árfolyam-emelkedése, -csökkenése

Kérdés: A társaság tőzsdén jegyzett részvényeket vásárolt, amelyek közül egyes részvények árfolyama az elmúlt fél évben 30 százalékkal emelkedett, más részvények (például az OTP-részvények) árfolyama pedig jelentős mértékben csökkent. Hogyan érinti ez a számviteli, illetve a társaságiadó-elszámolást?
Részlet a válaszából: […] A tőzsdén jegyzett részvények árfolyamának növekedését az eredménnyel szemben – főszabályként – nem szabad könyvelni. Így a nem realizált árfolyam-különbözet nem befolyásolja a társasági adó alapját sem, és emiatt nem kell társasági adót sem elszámolni.Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Kutatás-fejlesztés költségei támogatásának elszámolása

Kérdés: A cím szerinti témával részletesen foglalkozik lapjuk 175. számában a 3670. kérdésre adott válasz, amely azt tartalmazza, hogy amíg a projekt ténylegesen felmerült közvetlen költségei nem haladják meg a kapott támogatás összegét, addig nem aktiválhatók a közvetlen költségek, azok összegével a támogatás halasztott bevételét kell csökkenteni. Ez az elszámolás az Szt. mely előírásából következik, illetve miért tér el az elszámolás a támogatásból beszerzett eszközök elszámolási szabályaitól, ahol a teljes bekerülési értéket aktiválni kell, nemcsak a támogatással ellentételezett összeget? (A két elszámolás eredményre gyakorolt hatása ugyan azonos, de eltérő eszközértéket és passzív időbeli elhatárolásokat eredményeznek.)
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz az Szt. – alaphelyzetet meghatározó – elő­írásaihoz kell visszatérni, és értelmezni azokat.A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként – az Szt. 25. §-ának (4) bekezdése szerint – a jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.

Becsléssel megállapított árbevétel következményei

Kérdés: A kft.-nél az adóhatóság a 2019. évi áfaellenőrzés során olyan árbevételi számlákat talált, amelyek nem kerültek könyvelésre. Ezen túlmenően becslés alapján is áfahiányt állapított meg. Akft. 2021-ben kapta meg a jogerős határozatot. Ez esetben mi legyen a társasági adó alapja az önellenőrzés során? Elegendő csak a feltárt árbevételi számlákat figyelembe venni? A becsült árbevételtől el lehet tekinteni? A társasági adó alapjához a készletet is kivezethetjük? A hiba jelentős. A 2019. évi helyesbített egyszerűsített éves beszámolót közzé kell tenni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak a számviteli törvényben szabályozottaktól lényegesen eltérő gyakorlatot tükröznek. Amegállapítások teljes körű könyvelésének az is feltétele, hogy az adóhatóság határozatát a kft. elismerte-e, elfogadta-e? (Bár a kft. a kérdés szerint 2021-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Kapott kötbér, kapott térítés elszámolása

Kérdés: A beruházás befejezése, az aktiválás előtt az egyik beszállító a késedelmes teljesítés miatt kötbért fizetett. A másik szállító a nem szerződésszerű teljesítés miatt a más vállalkozóval elvégeztetett munkát térítette meg. Hogy kell elszámolni a kapott kötbért és a kapott térítést?
Részlet a válaszából: […] A beszállító késedelmes teljesítése miatt kapott kötbért az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján az egyéb bevételek között kell elszámolni a pénzügyi rendezéskor, illetve amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti évhez (évekhez)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.
1
2
3
4
29