Gazdaságilag nem független felek közötti ár

Kérdés: Egy önkormányzat tulajdonában lévő közhasznú társaság vállalkozási tevékenysége körében külön megrendelésre közterület-tisztántartási, építési és papíripari szolgáltatást nyújt a tulajdonosának és a tulajdonosa más közhasznú társaságának. A végzett munkáról áfás számlát állít ki. Helyesek-e a következő kijelentések: Az Szt. szerint nem beszélünk kapcsolt vállalkozásról, így az árbevételeket nem kell külön kimutatni. A Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn a felek között, amelyet be kell jelenteni az APEH-nak. Kapcsolt vállalkozásról lévén szó, az áfa alapjának meghatározásakor szükséges vizsgálni a piaci értéktől való eltérést. Mi lehet megalapozott alapja az áfának, hogyan támasztható alá a piaci ár?
Részlet a válaszából: […] ...(akkor is,ha ténylegesen nem áll fenn, mert például az anyavállalat nem alanya aszámviteli törvénynek), továbbá az adóalannyal munkaviszonyban, munkaviszonyjellegű jogviszonyban álló vagy olyan munkavégzésre irányuló egyéb olyanjogviszonyban álló személy,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Étkezési utalvány

Kérdés: 2004. január 1-jétől az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint természetbeni juttatásnak minősül a munkáltató által valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon, ingyenesen biztosított termék vagy szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, feltéve hogy a termék megszerzése, illetve a szolgáltatás igénybevétele minden munkavállaló számára ténylegesen is elérhető. A természetbeni juttatások közül adómentes (többek között) az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.17. pontja szerint a munkáltató által a munkavállaló részére "melegétkeztetés" révén a havi 6000 forintot meg nem haladó rész, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány formájában juttatott bevételnek a havi 3500 forintot meg nem haladó része. Milyen kapcsolat van a kétféle szabályozás között, az étkeztetési juttatás adómentességére milyen szabályok vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] ...esetben feltétel, hogy a juttatásra jogosultak körét avonatkozó szabályzat nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, amunkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más közös ismérv alapjánhatározza meg.Az étkezési kedvezmény havi összeg, vagyis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Életbiztosítás adókötelezettsége

Kérdés: Az életbiztosítást a kifizető köti magánszemélynek, biztosítási szerződésben nevesítik a magánszemélyt, mint kedvezményezettet (elérésre szóló biztosításról van szó). Milyen járulékokat kell megfizetni? Milyen jövedelemnek minősül az adóköteles biztosítási díj?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemély javára, és abiztosítási szerződésben nevesítik a magánszemélyt mint kedvezményezettet,akkor a biztosítási díj munkaviszonyból származó adóköteles jövedelemnekminősül, ami után személyi jövedelemadót, egyéni járulékot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.

Alkalmazott nyelvtanulása külföldön

Kérdés: Kft. alkalmazottja külföldre utazik nyelvtanulás céljából. A nyelvtanulásról szóló számla elszámolható-e, ha igen, milyen feltételekkel? Az egészségbiztosítás felé igazolni kellett, hogy munkaviszonya legalább még 6 hónapig fennáll.
Részlet a válaszából: […] ...A külföldi tanulmányúttal kapcsolatban felmerült képzésiköltség szempontjából irányadó szabály szerint, ha a kifizető velemunkaviszonyban álló magánszemélyt, illetve tevékenységében személyesenközreműködő tagját, valamint a tevékenységében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.

Egyéni vállalkozó és az adójóváírás

Kérdés: Az egyéni vállalkozó eddig járulékfizetése után kedvezményt vehetett igénybe éves bevallásánál, személyi jövedelemadójánál. Ebben az évben ez a kedvezmény megszűnt. Zavaró az, hogy az adójóváírás a Szja-tv. 33. §-ának (1) bekezdése szerint a megszerzett bér 18%-a, az (5) bekezdése az értékhatár megállapításánál az egyéni vállalkozói kivétet és vállalkozói osztalékalapot veteti figyelembe. Vagyis járna az egyéni vállalkozónak is adójóváírás? Az Adókódex sem erre, sem a 34. § (adóterhet nem viselő járandóságok adójának levonása) értelmezésére nem ad magyarázatot.
Részlet a válaszából: […] ...2004. évben sem változott az a szabály, hogy amagánszemély munkaviszonyából származó bérjövedelme után érvényesíthető azadójóváírás, feltéve hogy a magánszemély adóbevallásában bevallott vagy azadóbevallást helyettesítő elszámolásban elszámolt éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.

Juttatás nem biztosított magánszemélynek

Kérdés: Nem biztosított magánszemélynek milyen esetben lehet természetbeni juttatást adni?
Részlet a válaszából: […] ...2005. évtől nem lesz összevonás alá eső jövedelme amagánszemélynek, ha munkaviszonyon, megbízási jogviszonyon kívül ingyenesenvagy kedvezményesen kap terméket vagy részesül szolgáltatásban, akkor sem, ha ajuttatás nem adómentes, mert az Szja-tv. kimondja, hogy ilyenkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.

Belső szabályzat alapján történő juttatás

Kérdés: Belső szabályzat alapján hogyan lehet a 2005. évtől természetbeni juttatást adni?
Részlet a válaszából: […] ...úgy azonban, hogy ajuttatásra jogosultak körét a kollektív szerződésben nem egyénileg, hanemkizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkorvagy más közös ismérv alapján határozza meg az Szja-tv. 69. § (1) bekezdéséneke)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.

Kamatkedvezményből származó jövedelem

Kérdés: Pénzintézet jegybanki alapkamattal egyező kamatra vagy az alatt ad hitelt (pl. deviza alapján refinanszírozott) saját dolgozóinak, akik egyben ügyfelei is. Van-e ennek adóvonzata és mennyi?
Részlet a válaszából: […] ...nem erről van szó, mert jellemzően jegybanki alapkamat fölött adnakhitelt, tehát ott kamatkedvezmény címén a magánszemélyeknél munkaviszonybólszármazó jövedelem keletkezik, ha a saját dolgozó kapja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.

Értékpapír-juttatás számviteli elszámolása

Kérdés: 2003-tól az értékpapír-juttatás jogcímét a juttató és a kedvezményezett között fennálló jogviszony határozza meg. Ennek alapján, amennyiben az értékpapír-juttatás kedvezményezettje a munkavállaló, a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell az adófizetési kötelezettség megállapításánál alkalmazni. Hogyan kell ezt a számviteli előírások alapján elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A hatályos számviteli előírások alapján, mivel a KSH-nak a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatója alapján a munkavállalóknak juttatott értékpapírok értékét nem lehet keresetnek tekinteni, azt a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Dolgozó részére bérelt lakás

Kérdés: A Számviteli Levelek 78. számában megjelent 1620. kérdésre adott válasz kiegészítéseként kérem pontosítani, hogy a dolgozók részére bérelt lakás bérleti díjának – mint természetbeni juttatásnak – az adózásával kapcsolatban leírtak 2003. évre vonatkoztak, vagy 2004. évre is érvényesek?
Részlet a válaszából: […] ...minimálbér felénél. Amennyiben hat hónap alatt a követelés kiegyenlítése nem történik meg, kamatkülönbözet címén a magánszemélynek munkaviszonyból (nem önálló tevékenységből) származó jövedelme keletkezik, ha nem fizet a munkáltatónak (a társas vállalkozásnak)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.
1
38
39
40
49