Alkalmazott nyelvtanulása külföldön

Kérdés: Kft. alkalmazottja külföldre utazik nyelvtanulás céljából. A nyelvtanulásról szóló számla elszámolható-e, ha igen, milyen feltételekkel? Az egészségbiztosítás felé igazolni kellett, hogy munkaviszonya legalább még 6 hónapig fennáll.
Részlet a válaszából: […] ...A külföldi tanulmányúttal kapcsolatban felmerült képzésiköltség szempontjából irányadó szabály szerint, ha a kifizető velemunkaviszonyban álló magánszemélyt, illetve tevékenységében személyesenközreműködő tagját, valamint a tevékenységében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.

Egyéni vállalkozó és az adójóváírás

Kérdés: Az egyéni vállalkozó eddig járulékfizetése után kedvezményt vehetett igénybe éves bevallásánál, személyi jövedelemadójánál. Ebben az évben ez a kedvezmény megszűnt. Zavaró az, hogy az adójóváírás a Szja-tv. 33. §-ának (1) bekezdése szerint a megszerzett bér 18%-a, az (5) bekezdése az értékhatár megállapításánál az egyéni vállalkozói kivétet és vállalkozói osztalékalapot veteti figyelembe. Vagyis járna az egyéni vállalkozónak is adójóváírás? Az Adókódex sem erre, sem a 34. § (adóterhet nem viselő járandóságok adójának levonása) értelmezésére nem ad magyarázatot.
Részlet a válaszából: […] ...2004. évben sem változott az a szabály, hogy amagánszemély munkaviszonyából származó bérjövedelme után érvényesíthető azadójóváírás, feltéve hogy a magánszemély adóbevallásában bevallott vagy azadóbevallást helyettesítő elszámolásban elszámolt éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.

Juttatás nem biztosított magánszemélynek

Kérdés: Nem biztosított magánszemélynek milyen esetben lehet természetbeni juttatást adni?
Részlet a válaszából: […] ...2005. évtől nem lesz összevonás alá eső jövedelme amagánszemélynek, ha munkaviszonyon, megbízási jogviszonyon kívül ingyenesenvagy kedvezményesen kap terméket vagy részesül szolgáltatásban, akkor sem, ha ajuttatás nem adómentes, mert az Szja-tv. kimondja, hogy ilyenkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.

Belső szabályzat alapján történő juttatás

Kérdés: Belső szabályzat alapján hogyan lehet a 2005. évtől természetbeni juttatást adni?
Részlet a válaszából: […] ...úgy azonban, hogy ajuttatásra jogosultak körét a kollektív szerződésben nem egyénileg, hanemkizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkorvagy más közös ismérv alapján határozza meg az Szja-tv. 69. § (1) bekezdéséneke)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.

Kamatkedvezményből származó jövedelem

Kérdés: Pénzintézet jegybanki alapkamattal egyező kamatra vagy az alatt ad hitelt (pl. deviza alapján refinanszírozott) saját dolgozóinak, akik egyben ügyfelei is. Van-e ennek adóvonzata és mennyi?
Részlet a válaszából: […] ...nem erről van szó, mert jellemzően jegybanki alapkamat fölött adnakhitelt, tehát ott kamatkedvezmény címén a magánszemélyeknél munkaviszonybólszármazó jövedelem keletkezik, ha a saját dolgozó kapja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.

Értékpapír-juttatás számviteli elszámolása

Kérdés: 2003-tól az értékpapír-juttatás jogcímét a juttató és a kedvezményezett között fennálló jogviszony határozza meg. Ennek alapján, amennyiben az értékpapír-juttatás kedvezményezettje a munkavállaló, a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell az adófizetési kötelezettség megállapításánál alkalmazni. Hogyan kell ezt a számviteli előírások alapján elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A hatályos számviteli előírások alapján, mivel a KSH-nak a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatója alapján a munkavállalóknak juttatott értékpapírok értékét nem lehet keresetnek tekinteni, azt a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Dolgozó részére bérelt lakás

Kérdés: A Számviteli Levelek 78. számában megjelent 1620. kérdésre adott válasz kiegészítéseként kérem pontosítani, hogy a dolgozók részére bérelt lakás bérleti díjának – mint természetbeni juttatásnak – az adózásával kapcsolatban leírtak 2003. évre vonatkoztak, vagy 2004. évre is érvényesek?
Részlet a válaszából: […] ...minimálbér felénél. Amennyiben hat hónap alatt a követelés kiegyenlítése nem történik meg, kamatkülönbözet címén a magánszemélynek munkaviszonyból (nem önálló tevékenységből) származó jövedelme keletkezik, ha nem fizet a munkáltatónak (a társas vállalkozásnak)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Szellemi foglalkozású magánszemélyek jövedelmének adókötelezettsége

Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?
Részlet a válaszából: […] A "szellemi szabadfoglalkozás" kifejezés nem adójogi kategória. Az ilyen tevékenységet végző magánszemély tevékenységét adóazonosító jel birtokában is gyakorolhatja, de ha a tevékenysége saját nevében folytatott rendszeres vagy üzletszerű tevékenység, akkor az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Ki kaphat étkezési utalványt?

Kérdés: Melegétel-utalványt adunk dolgozóinknak 6000 Ft/hó. GYED-en, majd GYES-en lévő kismamának adható-e adómentesen?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a munkáltató a munkavállaló részére adhat ilyen juttatást. A munkavállaló fogalmára nincs külön meghatározás, munkavállalón a munkaviszonyban lévő magánszemélyt érti az Szja-tv. A GYED-en, majd GYES-en lévők munkaviszonya nem szűnik meg, így ők is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Adómentes étkezési hozzájárulás

Kérdés: Szabályszerűen jár-e el egy cég, ha a teljes munkaidős dolgozóinak kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására havi 3500 Ft-os utalványt juttat adómentesen, míg a napi 4 órában foglalkoztatott részmunkaidős munkavállalók 1750 Ft-os utalványt kapnak? Mi lenne a helyzet akkor, ha a dolgozó írásos nyilatkozatban választhatna, hogy 6000 Ft-os étkező vendéglátás igénybevételére jogosító utalványt, vagy 3500 Ft-os, kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalványt kér-e?
Részlet a válaszából: […] ...szól, nem írja elő azt, hogy a rendelkezés csak a teljes munkaidősökre vonatkozik. Így a részmunkaidőben foglalkoztatott, munkaviszonyban lévők részére is adható a kérdésben szereplő 3500 Ft-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.
1
38
39
40
49