Találati lista:
391. cikk / 492 Egyéni vállalkozó és az adójóváírás
Kérdés: Az egyéni vállalkozó eddig járulékfizetése után kedvezményt vehetett igénybe éves bevallásánál, személyi jövedelemadójánál. Ebben az évben ez a kedvezmény megszűnt. Zavaró az, hogy az adójóváírás a Szja-tv. 33. §-ának (1) bekezdése szerint a megszerzett bér 18%-a, az (5) bekezdése az értékhatár megállapításánál az egyéni vállalkozói kivétet és vállalkozói osztalékalapot veteti figyelembe. Vagyis járna az egyéni vállalkozónak is adójóváírás? Az Adókódex sem erre, sem a 34. § (adóterhet nem viselő járandóságok adójának levonása) értelmezésére nem ad magyarázatot.
392. cikk / 492 Juttatás nem biztosított magánszemélynek
Kérdés: Nem biztosított magánszemélynek milyen esetben lehet természetbeni juttatást adni?
393. cikk / 492 Belső szabályzat alapján történő juttatás
Kérdés: Belső szabályzat alapján hogyan lehet a 2005. évtől természetbeni juttatást adni?
394. cikk / 492 Kamatkedvezményből származó jövedelem
Kérdés: Pénzintézet jegybanki alapkamattal egyező kamatra vagy az alatt ad hitelt (pl. deviza alapján refinanszírozott) saját dolgozóinak, akik egyben ügyfelei is. Van-e ennek adóvonzata és mennyi?
395. cikk / 492 Értékpapír-juttatás számviteli elszámolása
Kérdés: 2003-tól az értékpapír-juttatás jogcímét a juttató és a kedvezményezett között fennálló jogviszony határozza meg. Ennek alapján, amennyiben az értékpapír-juttatás kedvezményezettje a munkavállaló, a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell az adófizetési kötelezettség megállapításánál alkalmazni. Hogyan kell ezt a számviteli előírások alapján elszámolni?
396. cikk / 492 Dolgozó részére bérelt lakás
Kérdés: A Számviteli Levelek 78. számában megjelent 1620. kérdésre adott válasz kiegészítéseként kérem pontosítani, hogy a dolgozók részére bérelt lakás bérleti díjának – mint természetbeni juttatásnak – az adózásával kapcsolatban leírtak 2003. évre vonatkoztak, vagy 2004. évre is érvényesek?
397. cikk / 492 Szellemi foglalkozású magánszemélyek jövedelmének adókötelezettsége
Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?
398. cikk / 492 Ki kaphat étkezési utalványt?
Kérdés: Melegétel-utalványt adunk dolgozóinknak 6000 Ft/hó. GYED-en, majd GYES-en lévő kismamának adható-e adómentesen?
399. cikk / 492 Adómentes étkezési hozzájárulás
Kérdés: Szabályszerűen jár-e el egy cég, ha a teljes munkaidős dolgozóinak kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására havi 3500 Ft-os utalványt juttat adómentesen, míg a napi 4 órában foglalkoztatott részmunkaidős munkavállalók 1750 Ft-os utalványt kapnak? Mi lenne a helyzet akkor, ha a dolgozó írásos nyilatkozatban választhatna, hogy 6000 Ft-os étkező vendéglátás igénybevételére jogosító utalványt, vagy 3500 Ft-os, kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalványt kér-e?
400. cikk / 492 Lakásbérlet belföldi személynek
Kérdés: Külföldi anyavállalatnak 2 magyarországi (Budapest, vidék) leányvállalata van. Az anyavállalat utasítása szerint – a szerződésben foglaltak alapján – a budapesti leányvállalat lakást bérel egy belföldi illetékességű magánszemélynek, aki a vidéki leányvállalat alkalmazottja. 2003-ban a budapesti leányvállalat 44+11% adót fizetett a lakásbérlet után. Helyesen járt-e el 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben?
