490 talált cikk a munkaviszony kifejezésre

Kérdés: A kft. a munkába járáshoz szükséges bérlet 100%-át kifizeti a munkaviszonyban álló dolgozóknak. A bérletet a kft. vásárolja számla ellenében, a lejárt bérleteket visszakéri a dolgozótól és a számlához csatolja. Van-e szja-fizetési kötelezettsége a kft.-nek?

Kérdés: Társaságunk vidéki munkavállalókat is foglalkoztat. Ha egy ilyen vidéken lakó munkatársat a cég a székhelyére rendel munkavégzés céljából, akkor az ezzel járó albérlet költsége és járulékai a céget milyen módon terhelik? Milyen járulékokat kell megfizetnie a cégnek, és milyen költségként számolhatja ezt el?

Kérdés: Két kft. egy család tagjai, szülők, gyerekek. A tulajdonosi szerkezet a következő: Tag R Kft. H Kft. Apa +anya 33,33% 25% Gyerek 1 33,33% 25% Gyerek 2 33,33% 25% Gyerek 1 férje 25% R Kft.-ben az egyik szülő és az egyik gyerek ügyvezető. H Kft.-ben a gyerek 1 férje ügyvezető is. Gyerek 1 férje R Kft.-ben áll munkaviszonyban, de ott nem tag. A H Kft. a tevékenységét az R Kft.-től bérbe vett telepen végzi. Bérmunkában dolgozik R Kft. részére. A terméket R Kft. értékesíti. Kapcsolt vállalkozás-e a két kft.?

Kérdés: Társaságunk rendszeresen fogad olyan devizakülföldi személyeket, akik a társaság külföldi ügyfeleivel vannak munkaviszonyban, és a termékeink felhasználására irányuló képzés vagy a termékek átvétele céljából érkeznek hozzánk. A szerződéses feltételeknek megfelelően e személyek tartózkodási költségét (szállás, napidíj) többnyire társaságunk viseli. A személyi jövedelemadó tekintetében e kifizetéseket (amelyről átvételi elismervényt kérünk) egyéb jövedelemnek tekintjük, és nem vonunk adót, hivatkozva az adott állammal kötött egyezményre. Az így kifizetett összegeket személyi jellegű egyéb kifizetésként könyveljük, és a társaságiadó-kötelezettség megállapítása szempontjából a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősítjük. Helyesen járunk-e el?

Kérdés: Az evát választó kettős könyvvitelt vezető kft. ügyvezetője után milyen járulék- és szja-kötelezettség van, ha az ügyvezető többes jogviszonnyal rendelkezik, 8 órás munkaviszonya van egy cégnél. A 303-as bevallásba beállítottuk az evaalap 4 százaléka utáni járulékokat. Mivel nem vette fel a nyereséget, akkor is meg kell fizetni a járulékokat? A nyereséget beruházásra szeretnénk fordítani. A mérleg szerinti nyereséget eredménytartalékba könyveltük, valóban meg kell fizetni utána a járulékot, ha nem veszi fel a jövedelmet? Mi lesz az evanyereséggel? Ha kifizetem, akkor mit kell utána fizetni? A kft.-nél nincs alkalmazásban senki, az ügyvezető látja el a feladatot munkaidő után.

Kérdés: Egyéni vállalkozó alkalmazottai részére a tőle történő vásárlások során 5-10 százalékos árengedményt ad az eladási árból. Természetbeni juttatás-e? Kollektív szerződés nincs.

Kérdés: Alkalmazott nélkül működő, könyvelői tevékenységet végző betéti társaság egyetlen beltagja táppénzre, majd szülési szabadságra megy. A férj (aki nem tagja a társaságnak) képzettsége is könyvelő. Van heti 36 órás munkaviszonya. Foglalkoztatható-e a férj mint segítő családtag havi 15 000 Ft-os jövedelemmel? Mi szükséges hozzá, és mit kell fizetni utána? A folyamatos szolgáltatás számlázása történhet-e változatlan formában?

Kérdés: A kft.-ben jelenleg 3 fő természetes személy tag van, összesen 70 százalék üzletrész-tulajdonlással. A további 30 százalék a kft. által visszavásárolt üzletrész. A folyó évben az ügyvezető tervezi a kft. 30 százalékos üzletrészének a megvásárlását. Ezzel az ő üzletrésze 71 százalékra emelkedne. Jelenleg a kivásárlás előtti állapotban az ügyvezető munkaviszony formájában látja el a feladatát. Jól értelmezzük-e, hogy az ügyvezető nem lehet 71 százalék üzletrész birtoklása mellett alkalmazotti jogviszonyban?

Kérdés: Egy társaság (kkt.) alapító tagjai közül az egyik személy teljes munkaidőben látja el a cégnél adódó összes tevékenységet. Lehet-e munkaviszonyban a társaságnál adott személy, ha a másik tag a foglalkoztató?

Kérdés: A kft. ügyvezetője, mint tag, 35 százalékos részesedésű. A munkáltatói jogokat ő gyakorolja, a legutolsó tagváltozások óta. Korábban külföldi tagok is voltak. Ez az ügyvezető munkaviszonyban látja el főfoglalkozásként feladatát. A meghatározó külföldi tagok után a munkáltatói feladatot ezzel az ügyvezetővel kapcsolatban egy másik ügyvezető látja el. Lehet-e probléma e megoldással, amely taggyűlési határozattal is érvényesítve van?