2569 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Társaságunk TEÁOR-besorolás szerint 8110'25-ös tevékenységet, azaz Építményüzemeltetést végez. Társaságunk teszi ezt akként, hogy a tulajdonában nincs ingatlan, bérelt ingatlanja egyedül a székhely településen bérelt irodája. Társaságunknak bejegyzett székhelye van, bejegyzett telephelye nincs. Ezen említett 8110'25-ös TEÁOR-besorolású tevékenységet átalánydíjas szerződés keretében végzi, vevői felé havi szinten mindig ugyanazt az összeget számlázza, tehát ezen tevékenységet állandó jelleggel folytatja. Az ingatlanok viszont, melyek kapcsán a társaság az említett épületüzemeltetési szolgáltatást nyújtja, a társaság székhelyétől eltérő településen találhatóak. Ezen esetben, mivel a székhelyén kívül is állandó jelleggel folytatja a társaság az említett 8110'25-ös tevékenységet, keletkezik-e a helyi adótörvény szerint telephelye azon településeken, ahol az említett ingatlanok elhelyezkednek? Továbbá ebből fakadóan a jelen helyzet okán kell-e a helyi iparűzési alapot megosztani, vagy csak a székhelye kapcsán keletkezik adófizetési kötelezettsége?

Kérdés: Adott egy „Eladó” Kft., egy „Vevő” Kft. és egy „Társaság” Kft. Az „Eladó” Kft. 5000 E Ft-os részesedéssel rendelkezik a „Társaság” Kft.-ben (mely üzletrész alapítás útján került a tulajdonába, mely 100%-os tulajdonjogot biztosít részére), továbbá kölcsönt adott 100.000 E Ft értékben. Ezen 100%-os (és 5000 E Ft-os névértékű) üzletrészt és a 100.000 E Ft kölcsönt a „Vevő” Kft. megvásárolja 5000 E Ft értéken az „Eladó” Kft.-től, mely szerint a „Vevő” Kft. az üzletrészt és a kölcsönkövetelésre jogosító hitelviszonyt megtestesítő jogokat a meghatározott 5000 E Ft értéken megvásárolja (tehát a szerződésben nincs kikötve, hogy az üzletrész és a követelés milyen értéket képvisel az 5000 E Ft értékből). Az adásvételi szerződés szerint a kölcsönkövetelést az „Eladó” Kft. a jelen szerződéssel kifejezetten és visszavonhatatlanul „Vevő” Kft.-re engedményezi. A szerződés vételár meghatározása pontjában az szerepel, hogy „Felek megállapodnak abban, hogy az üzletrész vételára 5000 E Ft”. A három társaság egymásnak a Tao-tv. alapján kapcsolt vállalkozása. „Eladó” Kft. időközben megszűnt (2018-ban). Az első kérdésünk az, hogy a „Vevő” Kft. esetében hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Véleményünk szerint a részesedés bekerülési értéke 5000 E Ft lesz, és a követelést csak a 0-s számlaosztályban mutatja ki. Amikor a követelésre befolyik az összeg, akkor a vásárolt követelésre befolyt összeget a számviteli törvény 84. § (7) bekezdésének m) pontja szerint a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni. A második kérdésünk, hogy mi a helyzet akkor, ha a „Vevő” Kft. konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, és a „Társaság” Kft.-t bevonja a konszolidálásba? Ez esetben a konszolidáció hogyan fog kinézni, ha a „Vevő” Kft. könyveiben 0 E Ft szerepel a követelések között, a „Társaság” Kft. könyveiben pedig 100.000 E Ft a kötelezettségek között?

Kérdés: Házaspár válásuk okán értékesíti az 50-50%-ban tulajdonolt ingatlanját. A vagyonjogi megállapodásban viszont ettől eltérő 80-20%-os elosztás van rögzítve. Az szja-bevallásban az ingatlaneladásból szerzett jövedelem kiszámításánál mit kell figyelembe venni bevételként? Az eladott ingatlan 50%-át (ez szerepel az adásvételi szerződésben), vagy a ténylegesen megkapott értéket (vagyonjogi megállapodás szerint)?

Kérdés: Kivaadóalany könyv szerinti értéken történt szétválása esetén, ha a változatlan formában tovább működő társaság a 2012. évi CXLVII. tv. 19. § (8a) bekezdése szerint a szétválás napjával ismételten választja a kivaalanyiságot, így nem lesz társaságiadó-alanyként üzleti éve, a kiválással létrejövő társaság pedig a Tao-tv. hatálya alá tartozóvá válik, hogyan kell az áttérési különbözetet kezelni a jogelőd, a kiválással létrejövő és a kiválást követően változatlan formában tovább működő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében és a számviteli nyilvántartásokban? A kérdés különösen a kiválást követően változatlan formában tovább működő gazdasági társaság esetében fontos, mivel annak a kivaalanyisága a szétválás napját követő nappal jön létre, és mivel a kivaalanyiság a szétválást megelőző napon szűnt meg, nincs olyan nap, amelyen a társaság kivaalanyisága ne állna fenn. A kiválást követően tovább működő gazdasági társaság a számviteli nyilvántartásait a kiválás bejegyzésének napjával ténylegesen nem zárja, a végleges vagyonmérleg alapját képező számviteli beszámoló készítésére és közzétételére nem kötelezett.

Kérdés: Ügyfelünk, egy magyar tulajdonú zrt. vezető tisztségviselői számára szeretnénk a munkabért részben euróban, részben forintban megállapítani. Lehetséges ez, vagy csak egy pénznem választható? Kérdés még, hogy a kifizetéskor, illetve annak könyvelésekor milyen árfolyamot kell használni?

Kérdés: A helyi iparűzési adó (hipa) szempontjából mi a helyes eljárás abban az esetben, ha egy szolgáltatást magasabb összegben vásárolunk meg, mint amennyiért azt tovább tudjuk számlázni? Konkrétan: ha a bejövő számla értéke meghaladja a továbbszámlázott összeget, akkor a hipaalap csökkentéseként csak a ténylegesen továbbszámlázott (változatlan formában továbbított) rész vehető figyelembe? Könyvelés szempontjából csak a továbbszámlázott értéknek megfelelő összeget kellene közvetített szolgáltatásként kimutatni a ráfordítások között, a maradékot pedig igénybe vett szolgáltatásként kell kezelni? Van erről valamilyen hivatalos, írásos forrás (jogszabály, NAV-állásfoglalás), amely ezt a gyakorlatot egyértelműen alátámasztja?

Kérdés: Egyéni vállalkozó fejlesztési tartalékot képzett 2022-ben, előreláthatóan nem tudja feloldani, van-e lehetősége arra, hogy a 2024. évi bevallásában visszafizeti az adókat, késedelmi pótlékkal? Ha van rá lehetőség, milyen teendői vannak?

Kérdés: Adószámos magánszemélyként nyilvántartott adózó mezőgazdasági tevékenységet végez, juh- és kecsketenyésztést. 2024. évre megfizette az egészségügyi szolgáltatási járulékot (11.300 Ft/hó). Tekinthető-e ez alapján nem biztosított őstermelőnek úgy, hogy a jövedelem után nem kell fizetnie járulékot, csak a 15% szja terheli? A jövedelem megállapítása történhet-e a mezőgazdasági őstermelők szabályai szerint? Éves bevétele: 1.300.000 Ft, és 504.000 Ft támogatást kapott.

Kérdés: A lezárt 2023. évhez kapcsolódó, módosító tételek 2024. évi helyes könyveléséhez kérem a segítségüket. Az energiaszolgáltató szállító 2024. évi egyenlege a főkönyvi kivonat alapján: –1.035.073 Ft visszatérítés, a szállítóval történő teljes körű levezetés, egyeztetés (sztornószámlák, mínuszszámlák, elszámolószámlák) alapján a tényleges visszatérítés összege –1.255.672 Ft. A 220.599 Ft különbözetet hogyan kell helyesen könyvelni, ha a szállítói analitika egyezik, és a főkönyvnél van az eltérés, a különbözetet a 2025. évben visszautalta a szolgáltató? T 4541 – K 412 Tőketartalék?
A másik kérdésem: A 2023. IV. negyedév időszakra utólag áfaellenőrzés történt. Az önellenőrzés eredményeként a visszaigényelhető alap 11.268 Ft-tal, a visszaigényelhető áfa összege 3042 forinttal csökkent, a bruttó összeg összesen 14.310 forint. Az áfaellenőrzés a szállító felé kifizetett étkezésidíj-számlát érintette, ami egy vásárolt szolgáltatás. Az étkezésidíj-számla könyvelése: T 5217, 466 – K 4541. (A szállító felé a rendezés 2024. évben teljeskörűen megtörtént.)

Kérdés: A zrt.-ből a kedvezményes átalakulás feltételeinek megfelelve kiválik egy kft. A kft.-be csak ingatlanok és pénzeszközök kerülnek, élnek az átértékelés lehetőségével. Az ingatlanok könyv szerinti értékének és a vagyonértékelés szerinti értékének különbözete a tőketartalékba kerül. A kft. mint jogutód vagyonleltárában az ingatlanokat a vagyonértékelés szerinti egyedi értéken kell-e szerepeltetni (könyv szerinti nettó + átértékelési különbözet), vagy a nyilvántartás szerinti nettó értéken eszközönként és külön soron az ingatlanok összevont átértékelési különbözetét? Kérdés az is, ha a vagyonmérleg-tervezet alapján a jogelőd eredménytartalékot ad át a jogutód kft.-nek, az a jogutód „nyitó” vagyonmérlegében kimutatható-e tőketartalékként?