672 talált cikk az osztalék kifejezésre

Kérdés: Társaságunknak 3 tulajdonosa van, mindhárom tulajdonos bizalmi vagyonkezelő, ahol magánszemély a vagyonrendelő és a vagyonkezelő is. A tulajdonosi arány 37,5%, 37,5%, 25%. A társasági szerződés tartalmazza az osztalékfizetésre vonatkozóan, hogy a tulajdonosi aránytól el lehet térni. A kérdésem az, hogy az eltérésről a beszámolót elfogadó határozatban kell-e dönteni, és így közzétenni, illetve, ha itt kell dönteni, akkor szükséges-e az eltérés tényét vagy annak lehetőségét rögzíteni, vagy elegendő a tényleges kifizetést megelőzően egy újabb egyhangú határozattal rögzíteni? Ha a beszámolót elfogadó határozatban kell erről rendelkezni, akkor szükséges konkrét arányokat, számokat is meghatározni, nem ér rá később? Ehhez kapcsolódik, hogy amennyiben eltérően történik az osztalékkifizetés a tulajdoni arányokhoz képest, akkor felmerül-e bármilyen közteher, például illetékfizetési kötelezettség? Ebből a szempontból van-e jelentősége annak, hogy a tulajdonosok bizalmi vagyonkezelők, vagy közvetlenül a magánszemélyek? Konkrétan arra gondolok, felmerül-e ajándékozási illeték?

Kérdés: Egy nem üzleti alapon működő bizalmi vagyonkezelő leányvállalatánál a 2025. évi beszámoló elfogadásakor (2026 májusában) 5.000.000 Ft osztalékot írtak elő. A tulajdonos a 2025. évben már felvett 2.000.000 Ft osztalékelőleget. A BVK 2026 márciusában alakult, ekkor adta át a kezelt vagyont. Milyen tennivalók és könyvelési tételek merülnek fel az ügylettel kapcsolatban (leányvállalat és BVK közötti elszámolások, utalások, osztalék kifizetése és adózása, osztalék és osztalékelőleg összevezetése stb.)?

Kérdés: Osztalék kifizetésekor, a szochoplafon megállapítasakor, az összevont adózás alá eső jövedelem – összesen 8.247.000 Ft – figyelembe vehető akkor is, ha a bérleti díj után nem kell szochót fizetni?

Kérdés: Adott egy zártkörűen működő részvénytársaság, amelynek a részvényei egy részét megszerzi egy vagyonkezelő alapítvány, a vagyonkezelő alapítvány ezeknek a részvényeknek mint vagyonnak a rendelésével jön létre. A vagyonkezelő alapítvány részesedése a részvénytársaságban 10% alatti. Az alapítvány kuratóriumában ugyanazok a természetes személyek vesznek részt, mint a zártkörűen működő részvénytársaság közgyűlésében és igazgatóságában, a döntéshozásban részt vevő felek személye tehát 100% mértékben megegyezik. Ezek a személyek egymásnak közeli hozzátartozói. A részvénytársaság ingatlan vagyonnal rendelkezik. A részvénytársaság dönt osztalék kifizetéséről a vagyonkezelő alapítvány részére, mégpedig természetben történő kifizetés formájában, vagyis magának az ingatlannak az átruházásával. Az első kérdésünk az, hogy ilyenkor az Itv. 18. §-ának (4) bekezdése alapján össze kell-e számolni a részvénytársaság és a vagyonkezelő alapítvány vagyoni részesedését, és ezáltal keletkezik-e illetékfizetési kötelezettsége a vagyonkezelő alapítványnak az ingatlan vagyonnak osztalék jogcímén történő megszerzése esetén? Második kérdésünk: tekintettel arra, hogy a részvénytársaság közgyűlésében ugyanazok a természetes személyek vesznek részt, mint az alapítvány kuratóriumában, a részvénytársaság és a vagyonkezelői alapítvány kapcsolt vállalkozásnak tekintendő-e? Ha igen, akkor a Tao-tv. 4. §-ának mely pontja alapján?

Kérdés: A bizalmi vagyonkezelő 100%-ban tulajdonosa két társaságnak (kft.-nek), amit a részesedései között tart nyilván. A részesedései után a kft.-től kapott osztalékot hova kell könyvelni a bizalmi vagyonkezelőnél (96-ba vagy a 97-be)?

Kérdés: Adott „A” és „B” társaság. Az „A” társaság ázsiós tőkeemelést hajt végre a „B” társaságnál. A „B” társaság sajáttőke-szerkezete a tőkeemelés előtt 3000 E Ft törzstőke, 2000 E Ft eredménytartalék. A tőkeemelést követően a saját tőke szerkezete: 4000 E Ft törzstőke, 2000 E Ft eredménytartalék, 4000 E Ft tőketartalék. Korábban az „A” társaság nem volt tagja a „B” társaságnak. A „B” társaság nyereségesen működik, a saját tőkéje veszteség folytán nem csökkent. Az „A” társaság könyveiben a befektetett pénzügyi eszközök között a befektetés 5000 E Ft értéken szerepel. Indokolt-e az értékvesztés elszámolása az „A” társaságnál? A jelenlegi részesedés a jegyzett tőkében 25%. A tőkeemelést követően az „A” társaság részesedése a saját tőkéből 2500 E Ft.

Kérdés: Egy 3 millió Ft törzstőkével rendelkező kft. 2025 tavaszán jóváhagyott 5 millió forint osztalékot a 2024. évi beszámoló elfogadásakor. A saját tőke 3 millió forint felett maradt az eredménytartalékból történő átvezetés és a tulajdonosok felé történő kötelezettség előírása után. A jóváhagyott osztalékot nem fizették ki 2025-ben. A 2025. évi adózott eredmény veszteséget mutat, amellyel 2026-ban a saját tőke lecsökken 3 millió forint alá. 2026-ban kifizethető-e a 2025 tavaszán jóváhagyott osztalék?

Kérdés: Az adott cég befektetési céllal aranyat vásárol. A 17. számlacsoportban tartom nyilván a beszerzést. Értékesítéskor milyen bevételként kell elszámolni? Árbevétel a helyes elszámolása, és a beszerzési ár és eladási ár közötti érték IPA-alap lesz, vagy egyéb, esetleg pénzügyi bevételként kell elszámolni? Az utóbbi esetben a kivezetést egy elszámolószámlán keresztül számolom el, és az eredményben csak az árfolyam-emelkedést mutatom ki a 97. számlacsoportban?

Kérdés: Egy kft. két magánszeméllyel rendelkező tagja értékesíteni kívánja üzletrészét 2026 januárjában. A kft. a kiva szerint adózik. A tagok az üzletrészeladást megelőzően egy egyoldalú bizalmi vagyonkezelői jogviszonyt (a továbbiakban: BVK) létesítettek 2025 októberében, és ezzel egy időben a társasági szerződés módosításával az üzletrész BVK-ba rendelése is megtörtént. A magánszemélyek a NAV-nál egy 25T201 nyomtatványon adószámot igényeltek (magánszemély-alapú bizalmi vagyonkezelés – a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye megegyezik). Ebben a szerződésben – amit egyébként az MNB-nél is be kellett jelenteni, és hatósági bizonyítványt kell kérni) induló kezelt vagyonként a kft. jegyzett tőkéjének (3000 E Ft) magánszemélyre jutó része (névérték), 1500 E Ft az induló kezelt vagyon lett, a bizalmi vagyonkezelésbe rendelt értéke egy hivatalos cégértékelés alapján 100.000 E Ft. Ez tehát majd az üzletrész eladásakor kerül ide be.
Kérdéseim a következők:
– A kft. 2025. évi adózott eredményét teljes mértékben ki kívánja fizetni osztalékként a BVK-nak. Ebben az esetben a kifizetendő osztalék bruttó módon történjen meg szja és szocho levonása nélkül? Tehát a kft. nem vonja le egyik adót sem?
– A kft. által kifizetett bruttó osztalék – feltételezem, hogy – kivaalapot növelő tétel, nincs befolyása annak, hogy ez a BVK-ba kerül.
– A BVK-ból 5 éven túli kedvezményezettek részére történő kifizetés teljes adómentességet élvez?
– A BVK-ban a kapott osztalék társaságiadó-mentességet élvez? (Mivel a szerződés vagyonrendelője és kedvezményezettjei is kizárólag magánszemélyek, és a kezelt vagyonnak csak pénzügyi bevétele van, lásd osztalék.)
– Igaz-e, hogy ha a BVK által tulajdonolt üzletrészt értékesítik, akkor az ebből a BVK-ba befolyó ellenérték – amennyiben azt a BVK legalább 5 évig kezeli – a kedvezményezettek részére történő kifizetéskor adómentes?
– A vagyonkezelőnek milyen bevallási/adatszolgáltatási kötelezettségei vannak, milyen gyakorisággal?
– A BVK tao és hipa hatálya alá is tartozik, tehát kell tao- és hipabevallást is beadnia majd, akár nullásan is? Mikor keletkezik taofizetési kötelezettsége?

Kérdés: Ügyfelünk gázkereskedelemmel foglalkozó vállalkozás. A gáz értékesítéséről szóló számláit az Áfa-tv. 58. § (1) bekezdése alapján állítja ki oly módon, hogy az alap értékesítési tétel, a földgázdíj mellett a jogszabályok alapján különböző járulékos díjtételeket is kiszámláz (forgalmi díjak, biztonsági készlet stb.). Ilyen járulékos elszámolási tétel az EKR (vagyis az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer) díja. Ezt a díjat egy törvény, illetve végrehajtási rendelete 3 évre visszamenőlegesen módosította oly módon, hogy a díjnövekményt ügyfeleinek jogosult visszamenőleg kiszámlázni. Álláspontunk szerint a törvényhely magyarázatára készült NAV-tájékoztató alapján (Időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozó szabályozás változása) a helyes megoldás az, hogy nem kell helyesbítő számlát kibocsátani, hanem a kimutatott EKR-díjkülönbözetet a soron következő gázszámlában kell szerepeltetni, és azon áfaidőszaki bevallásban kell feltüntetni, olyan teljesítési időpontban, mely a díjkülönbözet fizetési határidejétől és az Áfa-tv. előírásaitól függ.
1. Helyes ez az álláspont?
2. Amennyiben helyes, akkor ez azt jelenti, hogy a díjkülönbözettel kapcsolatban a 3 évvel korábbi időszakra vonatkozóan semmilyen önellenőrzési és adókorrekciós kötelezettsége nincs, a különbözet minden adóvonzatát a bevallás időszakában kell elszámolni?
3. Ha nem helyes, akkor hogyan kell az EKR-változás miatti különbözetet a vevő felé kiterhelni? (Elszámolási időszak, teljesítési időpont, számla vagy helyesbítő számla?)
4. Jogosan vetünk el minden olyan felvetést, amely az utólagos kiterhelést az eredeti fogyasztás teljesítési időpontjára kiállított helyesbítő számla és önellenőrzések nyomán gondolja rendezni?
5. Változtat-e a fentieken, ha olyan gazdasági társaság részére történik a többletdíj kiszámlázása, amely csak egyszeri megrendelő volt, illetve a díjkülönbözet kiszámlázásakor már nincs folyamatos szerződése az eladóval?
6. Tao és számviteli szempontból milyen időszakra kell kimutatni az egyes módosító tételeket? Az eredeti elszámolási időszakra, vagy – ha a kiszámlázásuk szabályosan megoldható az aktuális havi gázszámla részeként – a 2025. évre?