Jóváhagyott osztalék a tulajdonosnál

Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amelynek a tagja, tulajdonosa szintén egy gazdasági társaság. Ebben az esetben a járó osztalékot, tehát pl. a 2024. évi beszámoló elfogadásakor jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékot követelésként elő kell-e írnia a tulajdonos gazdasági társaságnak a jóváhagyás időpontjában az osztalékfizetésről szóló okirat alapján? Vagy majd csak a tényleges kifizetéskor lehet a pénzügyi tevékenység bevételeként nyilvántartani? Ha a kifizetésre nem kerül sor a jóváhagyás évében, akkor a járó osztalék nem szerepel a tulajdonos gazdasági társaság könyveiben?
Részlet a válaszából: […] A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapvető követelménye, hogy a gazdasági műveletről, eseményről bizonylatot kell kiállítani, a szabályszerűen kiállított bizonylatot pedig könyvelni kell.Az osztalékról való döntés is gazdasági művelet, esemény, mivel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.
Kapcsolódó címke:

Jóváhagyott osztalék módosítása

Kérdés: Egy magyar adóalany kft. a 2022. évi egyszerűsített éves beszámoló alapján osztalékot határozott meg 3 tagjának, a határozat szerint május 2-i kifizetéssel. Időközben a társasági szerződést áprilisban (tehát még az osztalék kifizetése előtt) módosították. Ennek eredményeképpen
– külső személy részére értékesítésre került egy üzletrész;
– a két másik tulajdonos között egy olyan egyezség került be a társasági szerződésbe, hogy az osztalékfizetés arányát eltérítették a tulajdonosi arányoktól.
Hogyan kell a korábban jóváhagyott osztalékot kifizetni?
– Az osztalék jóváhagyásakori tulajdonosi arányok szerint, vagy
– az osztalék kifizetésekor érvényes, megváltozott arányok szerint? Lehetséges-e az osztalékra vonatkozó korábbi tulajdonosi határozatot módosítani?
Részlet a válaszából: […] A kérdéshez pontosítás szükséges, hogy az jogszerű legyen. Az üzletrészt csak az üzletrész tulajdonosa (a harmadik személy) értékesítheti, a kft. egyetértése mellett. Feltételezhetően a vevő is magánszemély volt.A Ptk. 3:185. §-ának (1) bekezdése alapján: A tagot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék beolvadáskor

Kérdés: "A" kft. 100%-os tulajdonosa "B" kft.-nek. "B" kft. 2021. évre osztalékot hagyott jóvá, amelyet 2022. évben az eredménytartalékból kivezetett, és kötelezettségként előírt "B" kft.-vel szemben. "B" kft. 2022. 07. 31-én beolvadt "A" kft.-be. A beolvadás időpontjáig a 2021. évre jóváhagyott osztalék még nem került kifizetésre. A végleges vagyonmérlegekben a beolvadás miatt az egymással szembeni követelések, kötelezettségek összevezetése során hogyan kell kezelni a cégek között jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalék összegét?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. előírása szerint beolvadás esetén csak a beolvadó gazdasági társaság (itt a "B" kft.) szűnik meg, a beolvasztó (átvevő) társaság (itt az "A" kft.) változatlan társasági formában tovább működik. Ennek ellenére a vagyonmérleg-tervezetet és vagyonleltár-tervezetet mind...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

A jóváhagyott osztalékot nem könyvelték 2020-ban

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető kft. a 2019. évről szóló, 2020. 08. 31-én elfogadott beszámolójában arról döntött, hogy 1 millió Ft osztalékot fizet ki. A kifizetés csak 2022. 10. hónapban történik meg. A hiba, hogy 2020-ban a jóváhagyott osztalék nem került átvezetésre az eredménytartalékból a kötelezettségek közé. A 2020. évi beszámoló forrásoldala: saját tőke 4951 (jegyzett tőke 3000, eredménytartalék 1188, adózott eredmény 763), kötelezettségek 41, passzív időbeli elhatárolás 6, összesen: 4998 E Ft. Ebben az esetben a 2020. vagy a 2021. év könyvelésében kell az osztalékot előírni? 2021. évre 3 oszlopos lesz a kft. mérlege? És ha igen, mi kerül a középső oszlopba?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 37. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerint az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni az osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára felhasznált összeget. Nyilvánvaló, hogy ennek érdekében az osztalékról való döntéskor az eredménytartalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékkövetelés engedményezése

Kérdés: Egy gazdasági társaság magánszemély tulajdonosa – a korábbi években jóváhagyott, nyilvántartott – osztalékkövetelését engedményezi egy (másik) gazdasági társaságra. Mikor áll be az osztalék kapcsán a kifizető szja-, szocholevonási, -bevallási kötelezettsége? Az engedményes követelés érvényesítésekor? Tehát a konkrét pénzügyi teljesítéskor? Ha erre évek múltán kerül sor, akkor mi alapján vonjuk le az szja-t, szochót? Hogyan kell ezt a gazdasági eseményt lekönyvelni? További információk: Az osztalék jóváhagyása a 2015. évi beszámoló elfogadásával, 2016-ban történt, azonban a társaság likviditási helyzete miatt kifizetésre nem került sor. A magánszemély (tag) 2019-ben engedményezte az osztalék kifizetését egy gazdasági társaságra. Az engedményes a követelést a mai napig nem érvényesítette. A fenti gazdasági eseménnyel kapcsolatban mikor és hogyan kell könyvelnünk? Mi a teendő, ha az engedményes gazdasági társaság a követelést érvényesíteni szeretné? Meg kell keresnünk az eredeti jogosult magánszemélyt annak érdekében, hogy nyilatkozzon az szja- és szocholevonás helyes megállapítása érdekében? Mi történik abban az esetben, ha időközben a magánszemély értékesítette az üzletrészét? (És ha a helyes számfejtés érdekében a nyilatkozatot nem tudjuk beszerezni?) Kérem, hogy a gazdasági események helyes könyvelését is mutassák be a válaszadás során!
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint az osztalék utáni adót a kifizetőnek a kifizetés időpontjában kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. Ugyanakkor arról is rendelkezik az Szja-tv., hogy a jóváhagyott kifizetett osztalékot, a levont, megfizetett adót az osztalékot megállapító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékelőlegből levont egészségügyi hozzájárulás

Kérdés: A kft. minden év decemberében fizet osztalékelőleget, amelyből nemcsak a személyi jövedelemadót, hanem az egészségügyi hozzájárulást is levonta. Ez utóbbit azonban csak az osztalékká váláskor vallotta be. A társaság a vezetés és a tagság döntése alapján járt így el, azért, hogy a későbbi rendezés ne maradjon el a tulajdonosok részéről. Ha 2018-ban is lesz osztalékelőleg-fizetés, akkor mit tegyünk? 2019-ben az osztalékká váláskor már nem 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás lesz, hanem 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó.
Részlet a válaszából: […] A 2019. január 1-jétől hatályos, a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. §-a (5) bekezdésének c) pontja szerint adófizetési kötelezettség keletkezik az osztalék után. Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában tehát nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.
Kapcsolódó címke:

Szt. hatálya alá tartozó evaalany osztalékelőlege, osztaléka

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó – evát választó – kft. 2004. évben a közbenső mérleg elkészítése után pénzt vett fel a tárgyévi adózott eredménye terhére. Hogyan kell ezt könyvelni? És hogyan kell év végén könyvelni, ha úgy dönt, hogy az adózott eredményt a tulajdonos veszi fel?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak ellentmondásosak, és alapvetően nem jogszabályszerű a megfogalmazásuk. A közbenső mérleg alapján nem a kft. vesz fel pénzt, hanem a tulajdonosok vehetnek fel osztalékelőleget. Ebből következően év végén a tulajdonos az osztalékelőlegnek megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.
Kapcsolódó címkék: