1. cikk / 492 Kezelt vagyon felhalmozott tartalékának osztalékkénti kifizetése
2. cikk / 492 Meg nem valósult készpénzes adásvétel kivezetése
3. cikk / 492 Készpénzfelvét könyvelése
4. cikk / 492 eÁFA-bevallás
5. cikk / 492 Sajtóterméket értékesítő egyéni vállalkozó bevétele
6. cikk / 492 Képernyő előtti munkavégzéshez szemüveg térítése
7. cikk / 492 Beszedett vizsgadíjjal kapcsolatos elszámolások
8. cikk / 492 Felszolgálási díj (szervizdíj) adózása, számvitele
A szervizdíjat az adott társaság nem különíti el pénztárgépében, az 5%-os és 27%-os szolgáltatással együtt kerül rögzítésre. A pénztárgépben hogy kell elkülöníteni a szervizdíjat, hogy kimutatható legyen? Külön kell regisztert nyitni az 5%-os és 27%-os szervizdíjra? Számvitelileg és adóvonzata tekintetében miként kell kezelni a szervizdíjat bevétel oldalon, valamint a dolgozóknak történő kifizetése tekintetében? Hogyan kell könyvelni a kapott és kifizetésre váró szervizdíjat az adott társaság könyveiben havonta? Milyen analitikával lehetséges a szervizdíj alátámasztása?
9. cikk / 492 Alkalmi munkabérből végrehajtás érvényesítése
10. cikk / 492 Számviteli bizonylat nélküli könyvelés
Egyre többször fordul elő, hogy egy gazdasági társaságnál hiányzó számlák vannak (bankkártyás fizetések, utalások, készpénzes fizetések), amik a bankon megjelennek, vagy a NAV online adatszolgáltatáson látszódnak. Megoldás lehet-e, hogy áfalevonás nélkül (bruttó módon) kerülnek könyvelésre ezen költségek a cég könyveiben egy nyilatkozat alapján, mely nyilatkozat tartalmazza, hogy ezen tételek a cég érdekében felmerült költségek voltak, mihez kapcsolódóan merültek fel, ki volt a partner, mi került vásárlásra, és mellékelésre kerülnek a NAV online adatszolgáltatásból kinyerhető adatok (ahol látszik az időpont, hogy a cég nevére állították ki a számlát, és hogy mit vásároltak stb.)?