Cégautóadó az üzembentartónál

Kérdés: Adott A kft. és B kft. Az A kft. szakszervizként működik, a B kft. használt személygépkocsikkal kereskedő cég. Mindkét cégben több tárgyi eszközként nyilvántartott személygépkocsi van, mivel karosszériajavítás, szervizelés esetén csereautókat biztosítunk ügyfeleink részére. Az egyik ilyen, A kft. tulajdonában lévő, tárgyi eszközként nyilvántartott autónkat a B kft. nevére átírattuk üzembentartóként, ugyanis kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén kedvezőbb a díjtétel, ha flottában kötjük azt meg. Hol kell megfizetni a cégautóadót, a tulajdonosnak vagy az üzembentartónak kell azt bevallania, befizetnie? Az üzemanyagköltség hol számolható el? Nyilvántartani, értékcsökkenést elszámolni az A kft.-ben fogom (csak a kedvezőbb biztosítás miatt írattuk át üzemben tartóként az autót a másik kft. nevére).
Részlet a válaszából: […] A Gjt. 17/B. § (1) bekezdése értelmében a cégautóadó alanya a – (2)–(4) bekezdésben foglaltak kivételével – személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. A Gjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.

Tartós bérlet maradványértéket meghaladó eladási ára

Kérdés:

A társaság határozott idős tartós bérlet konstrukcióban bérelt egy tárgyi eszközt (személygépkocsi). A bérleti szerződés értelmében a futamidő végére meghatároztak egy maradványértéket. A szerződés szerint a futamidő lejártát követően a személygépkocsi visszaadása után a bérbeadó értékesíti az eszközt. Amennyiben az eszköz értékesítési ára meghaladja a szerződés szerinti maradványértéket, akkor a bérbeadó ezt a pozitív egyenleget a bérlő részére jóváírja. A bérleti szerződés letelt, a bérbeadó a személygépkocsit értékesítette, és a díjkülönbözetről kiállított egy nagy összegű negatív számlát. Ez a különbözet a tárgyévi bérleti díj összegét csökkenti, vagy tárgyévi egyéb bevétel, mivel a tárgyévre jutó bérleti díj összegét lényegesen meghaladja, vagy a teljes futamidőre vetítve kell az előző évek bérleti díját önrevízióval módosítani? Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a lízingtárgy visszaadása során, amennyiben a maradványérték kisebb, mint a piaci ár, akkor ez a lízingcég által visszatérített különbözet a tárgyévi eredmény javára számolandó el, esetünkben a tartós bérlet esetén is ez lehet a megítélés?

Részlet a válaszából: […] A válasz előtt azt kell vizsgálni, hogy a jogszabályi előírások szerint járt-e el a kérdező cég? Feltételezzük, hogy minden évben szabályszerűen könyvelte a bérbeadó által számlázott bérleti díjat, még a személygépkocsi visszaadásának évében is. Így nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.

Lízingelt személygépkocsi áfája – 50%-os szabály

Kérdés: A társaság nyílt végű pénzügyi lízingszerződés keretében személygépkocsit lízingel. Az ügyvezetés úgy döntött, hogy a futamidő végén meg kívánja vásárolni a személygépkocsit, és emiatt lemond a kezdőrészlet és a futamidő alatti áfa levonásáról, tehát nem kíván élni az 50%-os mértékű áfalevonási lehetőséggel. Ebben az esetben hogyan kell könyvelni a lízingeléshez kapcsolódó számlákat, a rendszeres lízingdíjakat és a jövőben a gépkocsi megvásárlásához kapcsolódó gazdasági eseményeket?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. előírásainak figyelembevételével– a nyílt végű pénzügyi lízingszerződés keretében a személygépkocsi lízingelése bérletnek minősül;– a zárt végű pénzügyi lízing esetében [Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja alapján] pedig termékbeszerzés;– és ehhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 7.

Nyílt végű pénzügyi lízing futamidő előtti lezárása

Kérdés: Ügyfelünk nyerges vontatót lízingelt nyílt végű pénzügyi lízing keretében. A nyílt végű lízinget a futamidő előtt lezárták a lízingbe vevő kérésére, mert szándékában állt a járművet megvásárolni. Mivel a gépjármű megvételére nem a lízingszerződés lejárata esetére biztosított megvásárlási jog alapján került sor, a jármű vételárát a maradványérték helyett annak piaci értéke képezte. A teljes hátralévő lízingtőke (40.819 euró) és a vételár különbözetét (51.936 euró+áfa) lízingdíj-korrekcióként (–11.117 euró+áfa) állapította meg a lízingcég, és a kezdő lízingdíjhoz kapcsolódóan helyesbítő számlát állított ki. Az eszköz a birtokbavételi bizonylat alapján került aktiválásra, nyilvántartási értéke 21.691.109 Ft, amely meghaladja a kiszámlázott piaci értéket (nettó 20.506.930 Ft). Hogyan kell könyvelni ezt az ügyletet?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy nagyon nehéz egy olyan megkeresésre jól válaszolni, amely megkeresésből hiányoznak a válaszadáshoz szükséges adatok, vagy pontatlanok, vagy nem a szakmában használatos kifejezéseket használ. Nem szerencsés, ha az egyik adat euróban van, a másik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 10.

Pénzügyi lízing euróalapú finanszírozással

Kérdés:

Cégünk nyílt végű pénzügyi lízinggel finanszíroz egy személygépjárművet. A kereskedővel HUF árban állapodtunk meg, az adásvételi szerződésben is HUF ár szerepel, ugyanakkor a lízingbe adóval euróalapú finanszírozásra szerződtünk, fix kamatozással. A lízingbe adó egy meghatározott árfolyamon átváltotta a vételárat, valamint a kereskedőnek megfizetett foglalót+önerőt (első lízingdíj) és a hátralévő tőketörlesztő részleteket. Az alábbi tételeket a számviteli politikánk szerint MNB-középárfolyamon kell a könyveinkben szerepeltetnünk, vagy a lízingbe adó által meghatározott árfolyamon:
– megfizetett önerő (első lízingdíj) és további lízingdíjak;
– bekerülési érték (szgk. nettó értéke);
– törlesztőrészletek átsorolása az RLK-ba a HLK-ból.

Részlet a válaszából: […] A válasznál az Szt. 60. §-ának (7) bekezdésében foglalt előírásból kell kiindulni. A lízingbe adóval történt megállapodás alapján mind a vételár, mind a foglaló és a tőketörlesztő részletek úgy kezelendők, mintha azokat devizaalapon állapították volna meg. Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 8.

Nyílt végű pénzügyi lízing maradványértékének áfája

Kérdés: A kérdés az, hogy jól járunk-e el, ha a maradványérték le nem vonható áfarészét nem számítjuk bele a bekerülési értékbe, hanem ezt csak a futamidő végén – ha tényleges vásárlás történik – aktiváljuk rá az eszközre?
Részlet a válaszából: […] A nyílt végű pénzügyi lízing az Áfa-tv. előírásai alapján szolgáltatás. A lízingelt eszköz lízingbe adásakor ezért a számlázott összegre nem kell az áfát felszámítani, csak a törlesztőrészletekre (mintha az bérleti díj lenne).A kérdésre adandó válasznál abból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.

Nyílt végű lízing lezárása

Kérdés: Nyílt végű lízing lezárásával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. A lízing a futamidő lejárata előtt lezárult, és a lízingbe vevő 3. személyt jelölt ki, aki a személygépkocsit megvásárolja. Több helyen olvasom, hogy a lízingbe adó ad egy módosított számviteli bizonylatot. Ez meg is történt, a maradványértéket módosítja rajta, kb. 1 millió forinttal több, mint az eredeti. De mi a teendő ezzel? Más módosító dokumentumot én nem kaptam. Kellett volna? Azt értem, hogy ki kell vezetni a tőketartozást, meg az autó bekerülési értékét, az eddig elszámolt értékcsökkenést, terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni. De milyen szerepet játszik ez a módosító számviteli bizonylat? Az világos, hogy a maradványérték nagyobb 3 év elteltével, mint az 5 éves futamidő végén. A különbözetet kell könyvelni? Szeretnék egy levezetést a zárásról, rövid példán keresztül, könyvelési tételekkel.
Részlet a válaszából: […] A pénzügyi lízinggel kapcsolatos cikkekbe, anyagokba nem elegendő csak beleolvasni, azt részletesen át kell tanulmányozni, különösen akkor, ha korábban pénzügyi lízinggel még nem találkozott. Ezek alapján nem lenne gond az, hogy a módosított maradványértéket tartalmazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Lízingelt személygépkocsi le nem vonható áfája

Kérdés:

A kft. nyílt végű pénzügyi lízing keretében szerzett be személygépkocsit. Az előleg előzetesen felszámított áfájának 50%-át levonásba helyeztük. A le nem vonható 50% áfa a bekerülési érték része lesz, vagy egyéb ráfordításként kell elszámolni?

Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy egyéb ráfordításként kell elszámolni!Az Szt. 47. §-ának 2022. január 1-jétől érvényes (3) bekezdése szerint: "A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Opciós vételi jog értéke

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing opciós vételi jogával kapcsolatban kérdezem: a nyílt végű személygépkocsi-lízing lejáratakor a lízingbe vevő társaságnak joga van 3. személyt kijelölni vevőként. A társaság tulajdonosa, aki alkalmazottja a társaságnak, vásárolná meg a személyautót maradványértéken, ami jelen esetben lényegesen alacsonyabb a szokásos piaci árnál. Számszerűsítve, az autó szokásos piaci értéke bruttó 20.000.000 Ft, a maradványértéke bruttó 6.000.000 Ft. A társaság az opciós vételi jog értékét bruttó vagy nettó 14.000.000 Ft-ban kell, hogy megállapítsa ahhoz, hogy a tulajdonosnak (magánszemély) ne keletkezzen nem önálló tevékenységből származó jövedelme az autó megszerzése kapcsán?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 6:225. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel vételi jogot alapít, a jogosult a dolgot a szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja.A Ptk. hivatkozott előírása alapján a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Részben levont áfájú személygépkocsi értékesítése

Kérdés:

Áfaköteles-e azon személygépkocsi értékesítése (a futamidő után), amelynek a futamidő alatt a lízingcég által számlázott díj áfatartalmának egy részét levonásba helyezték?

Részlet a válaszából: […] Az általános szabályok szerint az adóalany által ellenérték fejében, belföldön teljesített termékértékesítés adóköteles. Ez alól azok az esetek jelentenek kivételt, ahol az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) adómentességet fogalmaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.
1
2
3
21