Saját reklámfilmek bemutatása különböző fórumokon

Kérdés: A saját termékünket népszerűsítő, saját magunk által legyártatott reklámfilmeket egyrészt lehet látni a televíziós csatornák reklámjaiban, valamint a hirdetésszolgáltatókkal való szerződés alapján bizonyos internetes oldalakon, továbbá azokat mi magunk is feltöltjük a saját Facebook-profilunkra. A kérdés az, hogy ezekben az esetekben milyen fajta reklámadó-kötelezettség valósul meg, és ki minősül a reklámadó alanyának?
Részlet a válaszából: […] ...a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (Rtv.) 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a médiaszolgáltatásban, 2. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven, vagy túlnyomórészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Médiahirdetésfelület-értékesítő számlája

Kérdés: A gazdasági reklámtevékenységről szóló 2008. évi XLVIII. törvény 2015. július 4-i hatállyal történt módosítása a törvénybe beiktatta a 3. § s) pontjaként a médiahirdetésfelület-értékesítő kategóriát, amely a reklámközvetítő megbízásából és nevében köt szerződést hirdetésfelület értékesítésére a reklámozó felé. Az 5/B. § (5) bekezdése szerint a szolgáltatásról a számlát a reklám közzétevője nevében eljáró médiahirdetésfelület-értékesítő is kiállíthatja.
Kérdéseim:
1. A reklámszolgáltatásra vonatkozó számlát a médiahirdetésfelület-értékesítő a saját nevében, vagy megbízója, a reklámközzétevő nevében állítja ki?
2. Ha saját nevében állítja ki a számlát,
a) akkor azt hogyan kell elszámolnia, könyvelnie?
b) hogyan, milyen bizonylattal kell elszámolnia a számlázott összeget a reklámközzétevővel, különös figyelemmel az áfa elszámolására, arra, hogy a reklámközzétevő nem a médiahirdetésfelület-értékesítő, hanem a reklámozó részére nyújt szolgáltatást?
3. Ha a médiahirdetésfelület-értékesítő a számlát nem a saját nevében, hanem megbízója, a reklámközzétevő nevében állítja ki, akkor
a) a számlán számlakibocsátóként a reklámközvetítőt kell-e feltüntetni?
b) a számla kiállítására alkalmazni kell-e az áfatörvény 160-161. §-ában és a 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 15. §-ában foglaltakat?
Részlet a válaszából: […] ...A reklámszolgáltatásra vonatkozó számlát a médiahirdetésfelület-értékesítő a megbízóval kötött szerződés szerint kiállíthatja a saját nevében vagy a megbízó nevében.2. Ha a médiahirdetésfelület-értékesítő a saját nevében állítja ki a számlát, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Nem elismert reklámköltség

Kérdés: A 6541. számú kérdésre adott válaszuk szerint a reklámadó nem minősül a reklám közzétételével összefüggő költségnek, ezért a megfizetett reklámadó összegével a társasági adó alapját – a Tao-tv. 3. sz. mellékletének A/16 pontja alapján – nem kell megnövelni. Ezzel szemben a 80/2014. sz., "a reklám közzétételével összefüggő költség a társaságiadó-alapnál" c. adózási kérdésre adott válasz szerint "A Ratv. szerinti megrendelő (a példában B közvetítő cég) vonatkozásában a növelő tétel részét képezi – felmerülése esetén – a megfizetett 20% mértékű reklámadó is". Érvényes-e a hivatkozott NAV-iránymutatás, vagy a 2015. évi törvénymódosítás miatt már nem alkalmazható, és az Önök válaszában foglaltak az irányadók?
Részlet a válaszából: […] ...6541. számú válaszunkban foglalt álláspontot továbbra is fenntartjuk. A reklámadó nem a reklám közzétételével összefüggésben álló költség, hanem az adókötelezettség miatt felmerülő, tehát azzal összefüggő – egyebekben pedig nem költség, hanem – ráfordítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Törékeny áru kis hibával

Kérdés: Cégünk webshopon keresztül értékesít törékeny árukat (fényforrásokat). Az értékesítéseket számlával bizonylatoljuk. A garanciális ügyintézésnél kétféle eset fordul elő: az egyik esetben a hibás árut a vevő visszajuttatja, és a hibás áru helyett újat küldünk, a másik esetben a garanciális reklamáció után a jellemzően kis értékű árukat nem kérjük vissza az ügyfelektől (többe kerülne a szállítás, mint az áru értéke), ennek ellenére – a reklamációt elfogadva – küldünk egy másik terméket. Hogyan bizonylatoljuk a fenti eseteket, illetve milyen adójogi hatásai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...kiállított bizonylat alapján szabad könyvelni.A válasznál abból indulunk ki, hogy feltételezzük, a garanciális ügyintézés során a reklamáló ügyféllel közösen jegyzőkönyvet vesznek fel, amelyben – többek között – rögzítik, hogy a sérült árut a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

El nem ismert reklám-közzétételi költség

Kérdés: Társaságunknak havonta kb. 900 E Ft költsége keletkezik egy nagy internetes transznacionális szolgáltatótól. Mivel más reklámköltségünk nincsen, illetve nem haladja meg a havi 2500 E Ft-ot, reklámadó-kötelezettségünk nincs. Növelni kell-e a társaságiadó-alapot 2014. adóévben ettől a szolgáltatótól származó reklámköltséggel, mivel ők nem magyar vállalkozás, és nem fizetnek reklámadót? A megállapodásunk a szolgáltatóval nagyon régóta él, de szerződésünk nincs velük, illetve annak idején csak regisztrálni kellett, és azóta küldik a számlát.
Részlet a válaszából: […] ...2014-ben hatályos 16. pontja szerint, a társaságiadó-alanynál nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költségnek a reklám közzétételével kapcsolatban elszámolt költség, ha az adózó nem rendelkezik a reklámadó alanyának nyilatkozatával, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Reklámújság összeállítása

Kérdés: Társaságunk kiskereskedelmi tevékenységet folytat, s reklámújságjában jeleníti meg azokat az árukat, amelyeket forgalmaz. Összeállítjuk a reklámújságban szereplő termékek listáját, fotóját, a nyomdai előkészítéssel és a nyomdai munkával, továbbá a terjesztéssel azonban más-más vállalkozást bízunk meg. Ezen túlmenően egyes beszállítóktól marketing-hozzájárulást kérünk, melynek ellenében a beszállító termékét a reklámújságban kiemelt helyen szerepeltetjük. Ebben az esetben a reklámújság terjesztőjét vagy társaságunkat terheli reklámadó-kötelezettség? Ha társaságunk a rek­lámadó alanya, akkor mi képezi az adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (Rtv.) 2. §-a tartalmazza a reklámadó-kötelezettséget keletkeztető tényállásokat. Az itt leírtak szerint adóköteles – többek között – a nyomtatott anyagon reklám közzététele. Az adó alanya az említett esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 29.

Reklámnak minősülnek-e a webshopon látható fotók, leírások?

Kérdés: Cégünk webshopot is üzemeltet. Kérdésként merült fel, hogy a webshopon látható termékek fotója, a termék leírása saját célú reklámnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (Rtv.) 2. §-ának e) pontja értelmében reklámadó-kötelezettséget keletkeztet az is, ha a reklámot interneten, túlnyomórészt magyar nyelven, vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon teszik közzé. Az adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 29.

Weblapon közzétett reklám

Kérdés: Külföldi tulajdonú társaságként a weblapunk négy nyelven (a magyar nyelv mellett még három másik nyelven is) is elérhető, a weblap látogatójának döntésétől függően jelenik meg (adott nyelvű) tartalom az adott oldalon. A weblap domainneve .com-ra végződik, tehát nem magyar bejegyzésű weblapról van szó. Tekintve, hogy a reklámadótörvény csak a túlnyomórészt magyar nyelvű oldal esetén ír elő adókötelezettséget, álláspontunk szerint a weboldalon közzétett reklám nem adóköteles. Helyes-e az értelmezésünk?
Részlet a válaszából: […] ...Rtv. 2. §-ának e) pontja értelmében reklámadó-kötelezettséget keletkeztet az is, ha a reklámot interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon teszik közzé. Az internetes reklámközzététel az Rtv. normaszövege alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 29.

Nyereményakció, nyereménysorsolás reklám-e?

Kérdés: Társaságunk nyereményakciót indított bizonyos termékei vásárlásának ösztönzése érdekében, melynek során magát az akciót is hirdeti, reklámozza szórólapokon, saját weboldalán, továbbá médiahirdetést is alkalmaz. Kérdéses számunkra, hogy a nyereményakció és a nyeremény sorsolása reklámadó-kötelesnek minősül-e, és ha igen, akkor mi lesz az adó alapja?
Részlet a válaszából: […] ...reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (Rtv.) 2. §-ában rögzíti a reklámadó-köteles tényállásokat. E rendelkezés szerint adóköteles a médiaszolgáltatásban, Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 29.

Közzétevő hiteles nyilatkozata (reklám)

Kérdés: 2015. január 1-jével nem kell 20%-os reklámadót fizetni a reklámközzétevő megrendelőjének, ha bejelenti az állami adóhatósághoz, hogy a közzétevőtől kérte ugyan annak reklámadó-kötelezettség teljesítéséről szóló nyilatkozatát, ám az számára nem küldte meg azt. A jogszabály szerint hitelt érdemlően igazolni kell a nyilatkozatkérést. Cégünk a közzétevő internetes társasággal csak elektronikus úton áll kapcsolatban. Ezért kérdéses, hogy mi tekinthető hitelt érdemlő igazolásnak, ha a nyilatkozatot interneten keresztül kérjük?
Részlet a válaszából: […] ...a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (Rtv.) 2015. január 1-jétől hatályos 2. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében nem adóköteles a reklám közzétételének megrendelése, ha a reklám közzétételének megrendelőjeba) a 3. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 29.
1
4
5
6
17