Bérmunkában gyártott termékkel kapcsolatos reklamáció

Kérdés: Cégünk fémmegmunkálással, gépek alkatrészeinek gyártásával foglalkozik. Társaságunk bérmunkát is végez, vagyis egy másik belföldi székhelyű cég (a továbbiakban: "B" kft.) egy adott termék legyártására vagy egy alkatrész megmunkálására megbízza. Ezeket a termékeket "B" kft. továbbértékesíti Közösségen belül "C" GmbH-nak. Ezekkel az alkatrészekkel és szolgáltatással kapcsolatban a mi cégünknek nincs közvetlen kapcsolata "C" GmbH-val (előfordul viszont, hogy közvetlenül gyártunk más termékeket a "C" GmbH-nak). Az előbb említett bérmunkát a "B" kft.-nek számlázzuk, a készterméket pedig a "B" kft. számlázza a "C" GmbH-nak. Az alábbi eset fordult elő:
"C" GmbH minőségi reklamációt nyújtott be "B" kft. felé, amiről bizonylatot küldött, ezen szerepel reklamációs költség (100 euró) és javítási utómunka (50 euró), mivel nem küldte vissza a terméket Magyarországra, hanem külföldön elvégeztette a helyrehozatalt. A "B" kft. úgy járt el, hogy a számláját helyesbítette a "C" GmbH-val szemben 150 euró minőségi kifogásra hivatkozva. A minőségi kifogás valószínűleg a mi hibánkból adódik, amelyet elismertünk. Cégünk hogyan jár el helyesen? Módosíthatjuk a "B" kft.-nek kiállított számlánkat az adott megmunkálással kapcsolatban, és ha igen, milyen jogcímen? Az Áfa-tv. 77-79. §-a az adó alapjának utólagos csökkentésére vonatkozó részben írja le a számlák helyesbítésének lehetőségeit, élhetünk-e a teljesítést követő árengedménnyel ebben az esetben? A "B" kft. továbbszámlázhatja-e cégünk felé áfával növelten a "C" GmbH által megállapított reklamáció miatti tételeket, amelyet elszámolhatunk ráfordításként/költségként áfalevonási jog mellett? Beszélhetünk-e egyáltalán áfát érintő gazdasági eseményről, vagy a Ptk. szerint kell eljárni a "B" kft.-nek kötbér vagy kártérítés formájában?
Részlet a válaszából: […] ...mennyiségi, minőségi adatait a valóságnak megfelelően tartalmazzák. Ebből az következik, hogy a "B" kft.-nek a "C" GmbH minőségi reklamációs költséget, utómunkaköltséget tartalmazó bizonylata alapján nem a számlázott, árbevételként elszámolt összeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Különböző dokumentumok megőrzése

Kérdés: Cégünk selejtezné az összegyűlt iratokat, amelyek eléggé sokfélék. Sok dokumentumra nem találtam megőrzési kötelezettséget. Pl. ügyfél-regisztrációs adatlapoknál, ahol a vevőink személyi igazolványa, lakcímkártyája, céges aláírási címpéldányaik vannak, természetesen a beleegyező nyilatkozattal együtt fénymásolatban, ahogyan mi kezelhetjük; számlareklamációk; egyszerű postai tértivények; hatósági jegyzőkönyvek, gépkönyvek, érintésvédelmi vizsgálatok jegyzőkönyvei... Van erre vonatkozóan megőrzési határidő? Tudnának arra iránymutatást adni, hogy azoknál a dokumentumoknál, amelyek a napi működés során keletkeznek, de sem az Art., sem az Szt. nem nevesíti, mi az irányadó őrzési kötelezettség, illetve hogy melyik jogszabály szabályozza ezt?
Részlet a válaszából: […] ...illetve cseréjéig megőrizni. Az ügyfél-regisztrációs adatlapokat mindaddig, amíg az ügyféllel a kapcsolat végleg nem szűnik meg.)Számlareklamáció dokumentumát mindaddig, amíg helyesbítő számla nem kerül kiállításra. A postai tértivevényt addig, amíg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

Törékeny áru kis hibával

Kérdés: Cégünk webshopon keresztül értékesít törékeny árukat (fényforrásokat). Az értékesítéseket számlával bizonylatoljuk. A garanciális ügyintézésnél kétféle eset fordul elő: az egyik esetben a hibás árut a vevő visszajuttatja, és a hibás áru helyett újat küldünk, a másik esetben a garanciális reklamáció után a jellemzően kis értékű árukat nem kérjük vissza az ügyfelektől (többe kerülne a szállítás, mint az áru értéke), ennek ellenére - a reklamációt elfogadva - küldünk egy másik terméket. Hogyan bizonylatoljuk a fenti eseteket, illetve milyen adójogi hatásai vannak?
Részlet a válaszából: […] A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapvető követelménye, hogy minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani, továbbá csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad könyvelni.A válasznál abból indulunk ki, hogy feltételezzük, a garanciális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Cserealkatrészek elszámolása

Kérdés: Társaságunk készterméket gyárt, amelyet belföldre és külföldre értékesít. Vevői reklamációk alkalmával cserealkatrészeket küldünk, amit egyfajta garanciális teljesítésként értelmezünk. Szolgáltatás ehhez nem kapcsolódik, mivel a terméket a vevő állítja össze otthonában. A cserealkatrészeket milyen bizonylattal lehet elszámolni a készlet csökkenéseként? Mit tartalmazzon a számla, ha csak számlával csökkenthető a készlet?
Részlet a válaszából: […] A válasznál alapvetően abból kell kiindulni, hogy csere esetén beszélhetünk cserealkatrészről. Ez feltételezi azt, hogy van egy alkatrész-készletrevétel (az az alkatrész, amit kicserélnek), és van egy alkatrészkészlet-csökkenés (az az alkatrész, amivel cserélnek)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 29.

Vevői reklamáció, minőségi csere

Kérdés: A vevői reklamációt - hibás teljesítés miatt - sok esetben minőségi cserével kezeljük. Egyik esetben a kifogásolt terméket szállítjuk vissza, nem javítható, csak pluszköltséget jelentene. Ez esetben az eredeti kiszállítás és a cseretermék önköltsége az értékesítés önköltségében jelenik meg. Másik esetben visszaszállítjuk. Ez esetben visszavételezzük a saját termelésű készletek közé, és csökkentjük az értékesítés önköltségét. Harmadik esetben visszaszállítjuk, de felhasználása újból nem lehetséges, ekkor visszavételezzük, csökkentjük az értékesítés önköltségét, majd kiselejtezzük. Megfelelő-e az eljárásunk, milyen hatással van az iparűzési adó alapjára?
Részlet a válaszából: […] Hasonló kérdésre a Számviteli Levelek 287. számában az 5901. kérdésre adott válaszban válaszoltunk.Jelen kérdés második és harmadik esete megfelel a hatályos számviteli előírásoknak. Az első esetnél csak a cseretermék önköltsége maradhat az értékesítés önköltségében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Cseretermék költségeinek elszámolása

Kérdés: Cégünk által értékesített saját gyártású termékét a vevő később megreklamálja. A reklamációt - hibás teljesítés miatt - sokszor minőségi cserével rendezzük. A minőségi csere során a cseretermék önköltsége ebben az esetben is az értékesítés közvetlen költségei közé kerül, vagy egyéb, illetve rendkívüli ráfordítás?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy egyik sem.A vállalkozási tevékenység velejárója, sajnos, hogy vannak olyan saját előállítású termékek, amelyeket a vevők nem fogadnak el, ezért reklamálnak. Megoldás lehet egyrészt a termék elfogadható formába hozása (javítással), másrészt egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Cserélt áru bizonylatolása

Kérdés: A vásárláskor a boltban a vevő áfás számlát kért munkahelyi elszámolásra. Féléves garanciaidőn belül visszahozza a cipőt, jogos a reklamációja, visszaadjuk a pénzt. Hogyan kell ezt helyesen bizonylatolni, hogy ne legyen ugyanazon árura kétszeres elszámolás a munkahelyen? Jóváíró számlát állítunk ki a pénz visszaadásakor, amelynek eredeti példányát a vevővel aláírás ellenében átvetetjük? Kell-e ragaszkodnunk - ez esetben - a vásárláskor kiadott eredeti számlához?
Részlet a válaszából: […] ...és egyben írásban kérjeehhez a munka­adó hozzájárulását. Ezen hozzájárulás birtokában reklamáljon, ésamennyiben jogos a reklamációja, a bolt a visszavett áruról (cipőről) számlávalegy tekintet alá eső okiratot (helyesbítő, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 24.

Tételes minőségi átvétel hiányában a helyesbítés

Kérdés: Társaságunk élelmiszeriparban felhasznált termékek nyomdaipari előállításával foglalkozik. Ezek olyan mennyiségű és kiszerelésű termékek, amelyek tételes minőségi vizsgálata megoldhatatlan. Így a vevőnél a felhasználás során derül ki, ha minőségi hiba vagy mennyiségi hiány van. Ez esetben az utólag adott engedményt az eredeti teljesítés időpontjára vagy a kifogás felmerülésének időpontjára számlázzuk? A reklamáció miatti engedmény elszámolható-e önellenőrzés nélkül?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint aszavatossági jogok (igények) érvényesítése során helyesbítő számlában utólagadott engedmény miatti árbevétel-helyesbítés számolható el a szavatossági jogok(igények) megismerése időpontjával. Az átadáskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Visszaküldött áru számlázása

Kérdés: Külkereskedelmi cég reexportált árujának egy részét a külföldi vevő reklamáció miatt visszaküldte. Az így visszaküldött áruról a külföldi vevőnek, vagy a magyar külkereskedelmi cégnek kell-e bizonylatot kiállítania?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásnak akkor is az Szt. előírásai szerint kell eljárnia, ha reexportot bonyolít le. Az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján az eladónak helyesbítő számlát kell kiállítania, ha az eladott terméket, árut a vevő visszaküldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.